A 136 kötetet, illetve nyomtatványt tartalmazó faládákat katonai tiszteletadás mellett, vörös szőnyegen fogadták a leszálláshoz odakészített lépcsősor alján, a terminál előtti aszfalton.
   
Az eseményen jelen volt másokmellett Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára, a Restitúciós Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának társelnöke is. A szállítmányt az oroszországi magyar nagykövetség két munkatársa kísérte el Budapestre. 
   
A különböző méretű, nemzeti színű szalagokkal átkötött ládákat a Boeing 737-700 típusú, körülbelül 120 személyes repülőgép hátsó ajtaján emelték le, közvetlenül azután, hogy az utasok az első ajtón már elhagyták a Malév 103-as járatát.
   
A ládákat ezután a lépcsősor alján néhány percre egy asztalra helyezték, majd egy szállítójárműbe tették, amely a könyvekkel az Országos Széchényi Könyvtárba indult. A könyvtárban bontják majd fel a későbbiekben a csomagokat, és végzik el a kötetek állapotfelmérését.
   
Az újságírók szigorú biztonsági ellenőrzés után lehettek jelen a mindössze néhány perces eseményen, amelyen nem bontották fel a ládákat; a résztvevők nem mondtak beszédet, és nem is nyilatkoztak.
   
A sárospataki református kollégium könyvtárából származó, a II. világháború végén a Szovjetunióba került könyveket hétfőn szállították át a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin könyvtárból a moszkvai magyar nagykövetségre. A zöld színű faládákat kedden este pecsételték le futárpostaként az ottani nagykövetségen.

A sárospataki könyvtár 1531-ben jött létre, amikor magát a református Alma Matert is megalapította Perényi Péter, s a 17. században már Magyarország leghíresebb könyvgyűjteményével rendelkezett.

A két világháború között több mint százezer kötetet őrzött, ma pedig csaknem 500 ezres állománnyal bír. Az egyházi tulajdonban lévő gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű darabok találhatók: kódextöredékek, ősnyomtatványok (a XV. században, a könyvnyomtatás kezdetekor nyomtatott könyvek) és unikális kiadványok a teológia, filozófia és más társadalomtudományok köréből.
   
A II. világháború előtt a gyűjtemény legértékesebb részét - mintegy 170 (más források szerint 172) darabot - biztonsági okokból Budapesten, a Nemzeti Bank széfjében helyezték el. 1945-ben a szovjet csapatok a kiadványokat magukkal vitték. Hivatalos moszkvai álláspont szerint a németek vitték el 1944-ben, s Berlin közelében találtak rá. A kötetek a Nyizsnyij Novgorod-i (korábban Gorkij)
Művészeti Múzeumba, majd a városi könyvtárba kerültek. Ez utóbbira csak harminc év múlva, feldolgozásukkor derült fény: minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is.
    
 A két ország között diplomáciai tárgyalássorozat indult az 1907-es, illetve 1954-es hágai egyezmény restitúciós elvei alapján: "a háborúk során eltulajdonított kulturális javak visszaszerezhetők és visszaszerzendők", vagyis azok nem minősülnek hadizsákmánynak.
   
1992-ben Borisz Jelcin orosz elnök és Antall József kormányfő Budapesten megállapodást írt alá ez ügyben s 1993-ban megalakult a magyar-orosz restitúciós bizottság.

Az orosz restitúciós törvény (nemzetközi jogba ütköző kitételei miatt) évekig járta a törvényhozás útvesztőit, míg végül 2000-ben Vlagyimir Putyin elnök aláírta a már többször átszerkesztett dokumentumot. Ettől fogva komoly esély volt arra, hogy az értékek visszakerüljenek, hiszen a jogszabály lehetőséget adott az egyház és a nácizmus üldözöttei tulajdonainak visszaszolgáltatására.

2005. áprilisban a magyar Országgyűlés határozott arról, hogy soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan magyar területen előkerülő kulturális értéket, amely a II. világháború idején került hozzánk. Tavaly az orosz Állami Duma, végül idén januárban a Felsőház is elfogadta a könyvritkaságok visszaadásáról szóló törvényt, majd 2006. február 2-án Putyin elnök is áldását adta rá.

A február 19-én aláírt megállapodás szerint Magyarország - az orosz restitúciós törvény értelmében - 12 millió rubelt (több mint 400 ezer dollárt) fizet a Lenin Könyvtárnak a kötetek úgymond tárolásáért és gondozásáért. Továbbá közel egymillió dolláros magyar vállalati adomány segíti két múzeum helyreállítását a Voronyezsi területen, amelyet nagyrészt magyar csapatok szálltak meg a háború alatt.