szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Yad Vashem múzeum korábbi igazgatója által vezetett nemzetközi bizottság egy teljesen új koncepciót dolgozott ki a Sorsok Házának, Schmidt Máriának már semmi köze hozzá.

Új bizottság vezeti a budapesti Sorsok Háza múzeum projektjét – írja a The Jerusalem Post.

Gulyás Gergely tavaly szeptemberben azt jelentette be, hogy idén, a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján megnyitja kapuit a Sorsok Háza, amelynek tulajdonosa a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz, az emlékhelyet pedig az EMIH a Schmidt Mária vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve fogja kialakítani annak ellenére, hogy a Mazsihisz attól tartva, hogy a Terror Házát vezető fideszes történész-oligarcha a Szabadság téri megszállási emlékműhöz hasonlóan a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítást készítene a holokausztról, kezdettől támadta Schmidt koncepcióját.

Idén márciusban Gulyás már minimálisnak nevezte annak az esélyét, hogy még idén megnyíljon a Sorsok Háza, lapértesülések pedig tavasszal arról szóltak, hogy kiszoríthatják Schmidt Máriát a projektből.

A The Jerusalem Post keddi cikke szerint ez meg is történt, Köves Slomó a lapnak azt nyilatkozta, hogy

Schmidt már nem része a projekt kidolgozásának, a kiállításnak nem lesz része Schmidt Mária ellentmondásos holokausztfelfogása.

Schmidt helyett az EMIH új vezető bizottságot nevezett ki a leendő múzeum élére, amely egy új dokumentumot is készített a céljairól és a megközelítéséről. Az új bizottságot a Yad Vashem múzeum korábbi igazgatója, Yitzhak Mais vezeti, de tagja Köves Slomó, a holokausztkutató Esther Farbstein és David Marwell, valamint az EMIH budapesti egyetemének, a Milton Friedman Egyetemnek az elnöke, Bodnár Dániel.

Köves a lapnak azt mondta, tavaly november óta dolgoznak az új koncepción, amelyet az alapoktól kezdtek el. A részletekről annyit árult el, hogy az eredeti gondolatot csak annyiban tartották meg, hogy a holokauszt gyermekáldozataira fognak fókuszálni a kiállításban, és érzelmi hatást is el akarnak érni, de a történeti kontextust és a szakmai szempontokat és irányvonalakat az alapoktól építették újra, Schmidt pedig nem volt része ennek a munkának.

Yitzhak Mais azt mondta, a magyar kormány írásban engedélyezte a múzeum új koncepcióját lefektető dokumentumot, ő pedig addig nem akart erről nyilatkozni, amíg ez meg nem történik. Most azt mondta a lapnak, hogy az eredeti, Schmidt-féle koncepció kizárólag az 1944 márciusa (a német megszállás) utáni deportálásokról akart szólni, az új dokumentumban azonban erről nincs szó, egyértelművé fogják tenni, hogy más európai országokhoz hasonlóan a társadalmi kontextus már azelőtt megágyazott a holokausztnak, hogy a nácik megszállták volna Magyarországot.

Hozzátette, hogy Magyarország egyedülálló volt abból a szempontból, hogy egyfelől sok szempontból biztonságosnak számított a zsidók számára a náci megszállásig, másfelől viszont a deportálások kivitelezhetetlenek lettek volna az állami intézmények aktív részvétele nélkül a megszállás után, Magyarországon pedig már az 1920-as és 1930-as években hoztak antiszemita törvényeket, a munkaszolgálat pedig a háború kezdete óta létezett.

Mais azt is elmondta, hogy a korábbi megközelítés, amely szerint a Nyilaskeresztes Párt a felelős a népirtásért "történelmileg egyértelműen helytelen és nem kiegyensúlyozott", szerinte ez a narratíva "a történelem tisztára mosásáról" szól. Ő is megerősítette, hogy Schmidt már nem vesz részt a múzeum kialakításában, az új terv céljaiban, tartalmában, narratívájában, megközelítésében is más, mint az övé, és kiegyensúlyozottan szól a magyarok részvételéről is a holokausztban.

Hozzátette, a kiállításban ugyanakkor szó lesz a 825 magyarországi Világ Igazáról is, akik az életük kockáztatták a zsidók megmentéséért, köztük Nagy Vilmos honvédelmi miniszterről, aki a munkaszolgálatosok körülményein igyekezett javítani. A terveket vitára fogják bocsátani akadémikusoknak és különböző érintett intézményeknek.

Az új Sorsok Háza-projektet a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség luxemburgi közgyűlésén mutatták be, itt egy résztvevő a Páva utcai holokausztmúzeum megemelt finanszírozását is számonkérte, de azt az ígéretet kapta, hogy fél éven belül megérkezik a pénz az intézményhez.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Fucsovics döntőbe jutott a rotterdami tenisztornán

Fucsovics döntőbe jutott a rotterdami tenisztornán

Elfogadta a szenátus Biden 1,9 ezer milliárd dolláros mentőcsomagját

Elfogadta a szenátus Biden 1,9 ezer milliárd dolláros mentőcsomagját

Amikor a németek tették azt, amiért lenézték a lengyeleket – 1991. március 8.

Amikor a németek tették azt, amiért lenézték a lengyeleket – 1991. március 8.