Bár művei angolul is rendre megjelennek, Krasznahorkai László nevével, pontosabban annak helyes kiejtésével csak most, Nobel-díja csütörtöki bejelentése után ismerkednek az amerikai olvasók – legalábbis erre utal a The New York Times mai cikke, amelynek szerzője még az életmű főbb mérföldköveinek ismertetése előtt kis útmutatót rögtönzött az elismert regényíró egzotikus vezetéknevének adekvát kiejtéséhez.
Krasznahorkai (ejtsd: CRAS-now-hoar-kay)
– írja cikkében Alex Marshall, aki a regényíró fő stílusjegyeként emeli ki, hogy az 1989-ben megjelent, több mint 300 oldalas Az ellenállás melankóliája, illetve az angol nyelven legutóbb megjelent, 07769 című, 400 oldalas regény is egy-egy mondatból áll.
Mellesleg a szerző által javasolt kiejtés inkább „Krasznáohórkáj”-nak hangzana, de ezzel vélhetően még mindig többet használ az író nevének angolszászok közötti használatának, mintha a pontosabb, de lényegesen kevesebbek által ismert, szótárakban használatos fonetikus jelekkel próbálta volna meg az olvasókat felvilágosítani.
