A francia parlament csütörtökön végleg elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely Alfred Dreyfust, a XIX. század végén hazaárulással alaptalanul megvádolt zsidó katonatisztet tábornoki rangra emeli, és a „jóvátételi aktussal” 130 évvel az elítélése után a parlament befejezte a rehabilitációját.
Alfred Dreyfus (1859–1935) ügyét a francia igazságszolgáltatás egyik legnagyobb tévedései között tartják számon. A francia–zsidó százados ellen az 1890-es évek végén indult per azzal a váddal, hogy a németeknek kémkedett.
A „Dreyfus-ügy” Franciaországban az antiszemitizmus elleni küzdelem szimbólumává vált, és több mint egy évtizeden át megosztotta a francia társadalmat az antiszemitizmus és a politikai-katonai összeesküvés kontextusában.
Dreyfust 1894-ben hazaárulásért elítélték, és a francia-guyanai Ördög-szigetre száműzték hamis vádak alapján, amelyeket a XIX. század végén a francia társadalomban mélyen gyökerező antiszemitizmus táplált. A Semmítőszék 1906-ban felmentette a vádak alól a századost, és visszahelyezte a hadseregbe, ám egy törvény – annak kihirdetése napjától kezdődő hatállyal – századparancsnokká nevezte ki, ami az őrnagynak felelt meg. Dreyfus maga kérte hivatalosan karrierje újraértékelését, de sikertelenül, ezért 1907-ben kilépett a hadseregből, mielőtt az I. világháborúban ismét szolgálatot teljesített.
A csütörtökön elfogadott törvény újabb lépés a rehabilitációja útján, miután tavaly nyáron Emmanuel Macron államfő bejelentette, hogy ezentúl minden július 12-én nemzeti megemlékezést tartanak ártatlanságának elismerésére.
A francia elnök azonban mindeddig nem támogatta Dreyfus földi maradványainak átszállítását a párizsi Panthéonba, a nemzet nagyjainak történelmi nyughelyére.
Ez egy erényes, szükséges, de valószínűleg nem elegendő jóvátétel
– hangsúlyozta ugyanakkor Anne-Cécile Lévy, Alfred Dreyfus ükunokája, aki továbbra is szorgalmazza az újratemetést.
