Szerda reggel elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte a színház a Facebook-oldalán.
Közleményükben azt írják: Balázs Péter 2007-től vezette az intézményt, amelynek összesen 14 éven át volt az élén, 2021 nyarán adta át a stafétát. A színház saját halottjának tekinti.
Halálának okát egyelőre nem közölték. Korábban, még tavasszal a színész maga arról beszélt, hogy nincs jól, napról napra érzi, ahogy fogy az ereje. „Pedig még szeretnék élni, szeretném élvezni mindazt, amit a Jóistentől kaptam, de egyre kevésbé megy. Már szinte ki sem mozdulok a házunkból, és ahhoz sincs energiám, hogy legalább a kertben sétáljak, mozogjak” – mondta el akkor a Blikknek. Azt is hozzátette, hogy évek óta súlyos betegséggel küzd.
Balázs Péter 1943-ban született Budapesten. A HVG-nek adott korábbi portréinterjújában azt mesélte:
Anyám balerinaként a húgával alapított balettduóval Európát járta, aztán az Operaházban dolgozott. Apámat református papnak szánták, ő azonban beállt Rózsahegyi Kálmán színitanodájába, később pedig a debreceni színházban játszott. Jól ismerte Kiss Manyit, ő lett a keresztanyám.
1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályában, már ez idő alatt is szerepelt színházban és filmekben. A főiskola elvégzése után a veszprémi Petőfi Színházban kapott szerződést. Itt fedezte fel őt Várkonyi Zoltán igazgató-főrendező, aki a Vígszínház társulatába szerződtette, amelynek 25 éven át volt tagja. 1989-ben kezdett el rendezni.
Pályája során számos vidéki és fővárosi színházban játszott, vígszínházi évei alatt több mint 140 darabban szerepelt. Népszerűségét főként vígjátéki és kabarészerepeinek köszönhette; egyebek mellett ő adta a hangját A nagy ho-ho-ho-horgásznak, szinkronizálta Louis de Funès és Danny DeVito filmjeit és számos Agatha Christie-krimi filmadaptációját is.
1982-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 2012-ben „nagy népszerűségnek örvendő, groteszk bájjal és fanyar humorral megformált emlékezetes alakításaiért, mesefilmfigurákat legendássá tevő szinkronizálásáért, igényes rendezői munkássága, közösséget kovácsoló színházteremtő, -vezető tevékenysége elismeréseként” Kossuth-díjat kapott. Politikai rokonszenvét nyíltan vállalva gyakran tűnt fel fideszes rendezvényeken, és vett részt kampányokban. Amikor átvette a szolnoki színház vezetését – meglehetősen ellentmondásos körülmények között –, konzervatív programot hirdetett, amelyet ugyan a szakma kevésbé értékelt nagyra, ám a közönségét megtalálta.
