Felemás kutaróriumot nevezett ki az oktatási miniszter a Színház- és Filmművészeti Egyetemet működtető alapítvány testületének. Az elnök Kovács András Bálint filmesztéta, és ott van Upor László is, de a szánátus két jelölje is bejutott.
Kovács András Bálint ismert filmesztéta, egyetemi tanár, Tarr Béla munkásságának kutatója lett az SZFE-t fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A kilencvenes években ő vezette az egyetem Mozgóképelmélet szakát, 2026 tavaszáig megbízott előadója volt az SZFE-nek.
Kovács 1983 óta az ELTE BTK Esztétika Tanszékének oktatója, egyetemi docens, 12 évig volt a Filmvilág szerkesztője, a nyolcvanas években a Balázs Béla Stúdió konzultánsa, a kilencvenes években pedig a párizsi Magyar Intézet igazgatójaként is tevékenykedett. 2006 és 2009 között a Nemzeti Audiovizuális Archívum szakmai igazgatója volt. 2007 óta az MTA doktora.
Elképesztően buta hibával töltötte fel a Színház- és Filmművészeti Egyetem azt a szenátusi határozatot, amelyben látható, kiket jelölnek az intézmény fő döntéshozó, a rektor személyéről is döntő szervezetbe: hiába vannak elvileg kitakarva a nevek, bárki láthatja őket.
A kuratórium tagja Upor László dramaturg, műfordító és egyetemi tanár, aki 2019-től 2020-ig, Vidnyánszky Attila megérkezéséig rektori feladatokat ellátó rektorhelyettesként dolgozott az SZFE-n, és az ellenállás egyik emblematikus alakja volt.
Majdnem lehetetlen címmel forrásértékű könyvet írt az SZFE autonómiaharcáról. A könyv részben emlékirat, részben dokumentumelemző és kronologikus munka. Az intézményben diplomát szerzett Upor számos színházban dolgozott dramaturgként, 2007-ben alma materében doktorált, majd 2017-ben habilitált. 2025-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Mozgókép- és Színházművészeti Osztályának tagja.
A Színművészeti Egyetemről még a néhai Kerényi Imre kezdte el terjeszteni, hogy egy "liberális fészek", és ezt a szólamot vette át a kormánypárti sajtó és a hatalom - nyilatkozta a HVG-nek az intézmény rektorhelyettese, aki az interjúban elismeri: naivitás volt a részéről azt hinni, hogy az egyetem minősége és eredményei védelmet nyújthatnak a támadások ellen. Portréinterjú Upor Lászlóval.
Bekerült a kuratóriumba Imely Zoltán kulturális menedzser is, aki független társulatokkal foglalkozott, és egykor a Mozgó Ház menedzsere volt. Még a kormányváltás előtt Szabó Györggyel, a Trafó alapítójával megírta a Dologidő című tanulmányt, amely a független előadó-művészeti szervezetek lehetséges új támogatási rendszerének alapelveit rögzíti.
Úgy tudjuk, a dolgozat egyelőre nem keltette fel a kulturális kormányzat figyelmét. Pedig a vitaanyag létrejöttét széles körű egyeztetés előzte meg a szakma képviselőivel, beleértve a kortárs színházi, tánc- és cirkuszművészeti, színházi nevelési, drámapedagógiai, valamint egyéb performatív/interdiszciplináris fórumokat.
Az előbbieken kívül tag lett még a kuratóriumban Dániel Gábor operaénekes, (akiről a cikk korábbi verziójában tévesen írtuk, hogy az SZFE oktatója – a szerk.), illetve Jeney Zoltánné dr. Tóth Éva egyetemi tanár. Őket a korábban említettekkel ellentétben az egyetem jelenlegi szenátusa is támogatta.
Lannert Judit oktatási miniszter az alábbi személyeket jelölte ki a felügyelőbizottság tagjainak: Balog Éva Mária lett a felügyelőbizottság elnöke, Huszár Erika és Román Zsuzsa Zsófia pedig a testület tagjai.
A kulturális tárca lezárta az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet működését vizsgáló eljárását, és annak megállapításai alapján a múzeumvezető menesztését javasolta az intézmény fenntartójának, a Vidnyánszky Attila vezette Színház- és Filmművészetért Alapítványnak.
A kurátorok kinevezési folyamata a legkevésbé sem volt transzparens: az oktatási tárca nem ismertette, milyen szempontok alapján választotta ki a testület tagjait. Nagyon furcsa, hogy kiemelkedő, ismert kulturális menedzserek, szakemberek pályázata még a szűkebb listára sem kerülhetett fel. A pályázatokat a minisztériumba kellett beadni,
úgy tudjuk, több tucat mű érkezett, majd egy szűkített listáról a szenátus véleményét is kikérték, de végül a miniszter döntött.
Az is problematikus, hogy a kuratórium mozgásterét szűkre szabja a törvény a szenátus javára, holott az SZFE-n a szenátust sokan nem tekintik autonómnak, a testület a Vidnyászky-féle hatalomátvétel utáni állapotokat tükrözi ma is.
Egy, a miniszternek küldött nyílt levél szerint ugyanis az egyetem fideszes elfoglalása óta az SZFE szenátusa és az egyetem jelenlegi vezetése nagyrészt illegitim, ezért kérnék, hogy az ő esetükben Lannerték ne hallgassanak a szenátusra. A modellváltás az aláírók szerint „olyan jogi-politikai és legitimációs törést idézett elő az Egyetem életében, amely máig meghatározza az intézmény működését és társadalmi-szakmai megítélését. (…) A politikai döntéssel létrehozott új fenntartói struktúrában kijelölt kuratóriumi tagok az egyetem vezetését teljesen átalakították, az általuk kijelölt vezetők és tisztségviselők mind a mai napig vezetik az SZFE-t. Az átalakítás részeként a szenátus jelentős részét tehát olyan tagok alkotják, akik vezető pozíciójukból eredően a megváltoztatott egyetemi szabályzatok alapján automatikusan kerülnek be a szenátusba.”
Elképesztően buta hibával töltötte fel a Színház- és Filmművészeti Egyetem azt a szenátusi határozatot, amelyben látható, kiket jelölnek az intézmény fő döntéshozó, a rektor személyéről is döntő szervezetbe: hiába vannak elvileg kitakarva a nevek, bárki láthatja őket.
Nyitóképünkön Upor László, az SZFE sajtótájékoztatóján 2020-ban, a modellváltás idején – Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
