Avasi fészekrakók: cigánysorról a panelbe – Nagyítás-fotógaléria

A miskolci történet 2008-ban kezdődött, amikor a Gyurcsány-kormány nevéhez fűződő Fészekrakó-program segítségével kedvezményes svájcifrank-alapú devizahitelhez juthattak azok a fiatalok, akik lakást szerettek volna vásárolni. A koncepció alapvetően jó lett volna, ha leleményes, de nem túl becsületes jogászok, ingatlanosok, banki ügyintézők közösen egy kört alkotva nem játszották volna ki a törvényt.

Délutáni dekázás az egyik focipályán.

A Miskolc tetején elhelyezkedő panelrengetegről remek kilátás nyílik a városra és a környező dombokra is.

A miskolci szocialista politikus, Varga Gergő elmondta, hogy egyes hírekkel ellentétben a miskolci önkormányzatnak a fészekrakós bűncselekmény-sorozathoz semmi köze nem volt. Nem önkormányzati bérlakásokról van szó, hanem magánszemélyektől megvásárolt ingatlanokról.

A rendőrségi nyomozás során kiderült, hogy az üzletet felhajtó ingatlanosok vidékre utaztak, ahol kimondottan hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett cigány családoknak ajánlották fel a jobb élet lehetőségét, komfortos környezetben, minimális anyagi hozzájárulással. Minden papírt előkészítettek számukra, nekik csak alá kellett írniuk a dokumentumokat, és költözhettek.

A lakásokat megvásárló családok a gyerekeik után járó szocpoltámogatást önrészként felhasználva bankhitelt vettek fel, amelyből a gyanú szerint banki tisztviselők és az adásvételt intéző ügyvédek és ingatlanosok is részesültek. Ám vállalkozók és munkaadók is részt vettek a csalásban, „papíron” alkalmazták a lakásvásárlókat, így igazolva nekik rendszeres jövedelmet, ugyanis a bank enélkül nem utalta volna ki a hitelt. Közel százhatvan lakást szereztek meg ilyen módon.

Több lakó mesélte, hogy a fészekrakók beköltözésekor próbáltak nekik segíteni, de nem engedték, nem akarnak beilleszkedni. Az érintettek nem fizetik a rezsit és a közös költséget, lopják az áramot, a társasházak pedig egyre nagyobb adósságot halmoznak fel.

A harmincezer fős lakótelep türelme a közel kétszáz fészekrakós miatt lassan elfogy. Néhány elkeseredett, névtelenséget kérő lakó elmesélte, a hírekkel ellentétben az Avas nem rossz hely, szeretnek ott élni, jó a tömegközlekedés, sok bolt és játszótér van, és hamarosan épülni fog 330 millió forintos beruházásból egy egészségház.

Egy 2002-es összeírás szerint az Avason 71 üzlet, 18 ruházati bolt, három vasárubolt, négy gyógyszertár, illetve 45 söröző, presszó és étterem működött. Miskolc lakosságának egynegyede lakik itt.

A régóta itt lakó Alfréd szerint az egyik legnagyobb probléma a kevés parkolóhely – jellemzően nem egymásra mutogatnak az itt lakók.

Több avasi határozottan kikérte magának, hogy cigányoznának a fészekrakókkal kapcsolatban. "Volt olyan alattam lakó család, aki olyan hangosan bömböltette a zenét, hogy nem lehetett megmaradni, az utána beköltöző cigány pár viszont rendesen fizette a közös költséget, ső,t az előzőek tartozásait is megpróbálta kiegyenlíteni. Nem a cigányokkal van a bajunk, hanem azzal a tíz családdal."

Varga Gergő telefonon mentőt hív egy agyrázkódásra panaszkodó asszonynak. A fészekrakós probléma azonban nem csak az avasi lakótelep életét nehezíti meg a városban, ugyanez a helyzet a Vörösmarty lakótelepen és a diósgyőri Árpád utcában is, csak ezeket az országos média valamilyen oknál fogva elhallgatja – meséli Varga. Az avasiak együtt tudnak élni a cigányokkal, kizárólag a vidékről beköltözött fészekrakókkal van problémájuk. Ez utóbbiak életvitele miatt az évtizedek óta ott élő romák is fel is vannak háborodva.

Nyáron több fészekrakós család elhagyta a panellakásokat, de a téli hónapokra visszaköltöztek, s van, hogy egy lakásban tizenöten, húszan laknak.

Minimális a bűnelkövetés az Avason. A városrész bűnügyi statisztikája szerint a lakásbetörések és az autófeltörések száma éves szinten alig haladja meg a tízes nagyságrendet. Azt azonban a rendőrségi szóvivő is megerősítette, hogy a szabálysértésnek minősülő csendháborítások gyakran előfordulnak a lakótelepen. A rendőrség ezeknek a szabálysértéseknek a visszaszorítására állandó járőrszolgálatot vet be, és a térfigyelő kamerák is hatékony eszköznek bizonyulnak a bűnmegelőzésben, továbbá hasznos együttműködés jött létre a polgárőrséggel és a városőrséggel.

Varga Gergő önkormányzati képviselő szerint folyamatos a patthelyzet. Egy korábbi kormányrendelet szerint a devizahitelesek védelmére született az a döntés, hogy senkit nem lehet kilakoltatni a lakásából. A kilakoltatási moratórium pedig vonatkozik a fészekrakós hitelesekre is. Emiatt nem lehet velük semmit kezdeni. A beköltözések visszaszorítására az önkormányzat 2009-ben megalkotta az együttélési kódexet, melyben meghatározták, hogy egy lakásban hányan tartózkodhatnak. Eszerint egy 63 nm-es lakásban maximum tíz ember élhet, de ettől függetlenül jóval többen élnek együtt. A hatóság kimegy, lakcímkártyájuk alapján ellenőrzik őket, s ha valaki nem az adott lakásba tartozik, elküldik. Csakhogy ez sem megoldás, mert miután a rendőrök elmennek, az illegális lakók visszaszivárognak.

A csemegeboltos hölgy szerint sok fiatal már nem marad itt, inkább a fővárosban vagy külföldön próbál szerencsét.

A vidékről beköltözött problémásabb fészekrakók miatt több roma család is felháborodott. "Látja, mi tisztes szegénységben élünk, és próbálunk minél jobb jövőt biztosítani a gyerekeinknek. Azok a szerencsétlenek önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe: bármit aláírtak volna, csakhogy ne kelljen fáért menni minden nap és meleg víz jöjjön a csapból."

Az Avas nem gettó, rengeteg tisztességes, becsületes ember él itt, akiknek egész életük munkája került veszélybe azzal, hogy a lakásaik elértéktelenedtek, annak ellenére, hogy a városrész folyamatosan fejlődik. Együttes összefogással meg lehet oldani az áldatlan állapotot - reménykedik Varga Gergő.