Tetszett a cikk?

A náci Németország felett aartott győzelem 66. évfordulóját ünnepelték Moszkvában katonai felvonulással, ahol a katonai bakancsoknál csak a fiók mélyéről elővett érdemrendek ragyogtak fényesebben.

AP
AP
AP
AP
AP
Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Vlagyimir Putyin miniszterelnök megtekinti a győzelem napja alkalmából rendezett katonai díszszemlét a moszkvai Vörös téren.
AP
AP
AP
AP
AP
AP
AP
AP
Nagyítás

K-1: megfáradt tekintetek a szorítóban – Nagyítás-fotógaléria

A K-1 a világ egyik legrangosabb harcművészeti sorozata, több stílus ötvözete. A budapesti gálán több hazai és külföldi harcos mérkőzött meg egymással, villámgyors ütéseket és rúgásokat váltva. A szélsebes mozdulatokat megállítva bepillantást nyerhetünk a küzdelem legapróbb mozzanataiba is, amelyeket a megfáradt tekintetek váltanak fel a szorító sarkában.

Nagyítás

Kik laknak ma a csernobili erőmű környékén? – Nagyítás-fotógaléria

Ditytkiben, a csernobili zóna határától alig 500 méterre fekvő, 600 lelkes faluban járt Kallos Bea, az MTI fotóriportere. Ditytki egykor a környék leggazdagabb települése volt, kiváló termőföldje miatt. A katasztrófa óta a helyiek nem tudják eladni terményeiket, telkeik, házaik elértéktelenedtek. A lakosság jelentős része nyugdíjas, az aktív lakosok az erőműben dolgoznak. A helybéliek 1986. április 26-án a faluból látták az égő erőművet, de a hatóságok azt mondták nekik, hogy a 20 km-re fekvő Pripjatyban csak egy raktár ég. A falu lakói havonta 2,1 ukrán grínát (kb. 450 forint) kapnak az államtól, hogy biztonságos élelmiszereket tudjanak vásárolni.)

Nagyítás

Füstbe borult Budapest belvárosa – Nagyítás-fotógaléria

Folytatták demonstrációjukat a húsvéti szünet után a rendvédelmi dolgozók Budapesten. A katonák, rendőrök, vámosok, börtönőrök, tűzoltók és polgári védelmisek a parlamenttől indulva vonultak fel, földre helyezett füstbombákkal borítva ködbe nyomukban a belvárost.

Nagyítás

Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.