Tetszett a cikk?

Fotóriportunk a Nagyvázsony melletti kihalt volt szovjet laktanyáról, ahova a rendszerváltásig magyarok be se tehették a lábukat. Nem hiába volt a nagy óvatosság: a térképen fel sem tüntetett, a környékbeliek által csak Kis Moszkvának csúfolt laktanyában atomfegyvereket is tároltak.

Lakóépületek a volt szovjet laktanyában. Feltehetőleg 1968-ra épült ki a terület. A katonák és családjaik által lakott rész egy kis városra emlékeztet, két 30 lakásos épület mellett iskola, könyvtár, sportpálya várta az ott élőket. Nem hiába kapta a Kis Moszkva gúnynevet.
Stiller Ákos
Otthagyott újságok az iskola padlóján
Stiller Ákos
Hátrahagyott lakások. A katonalegendák szerint az itt szolgáló szovjetek nem is tudhatták, milyen országban teljesítenek szolgálatot. Ez feltehetőleg csak szóbeszéd, az elzártság inspirálhatta ezt a legendát, az itt szolgálókhoz ugyanis senki sem mehetett be.
Stiller Ákos
Bútorok egymás hegyén-hátán. A honvédség 1990 márciusában vette át az objektumot.
Stiller Ákos
Voltak tervek a terület hasznosítására, annak különleges védelme miatt még a Nemzeti Bank aranytartalékának átköltöztetése is felmerült.
Stiller Ákos
Medence. Mára szinte mindent visszafoglalt a természet
Stiller Ákos
Megtört Lenin szobrának talapzata
Stiller Ákos
Kultúrház
Stiller Ákos
Stiller Ákos
Védett terület. Az itteni épületeket szemben a laktanyával már szovjetek építették.
Stiller Ákos
Eldugott lőtorony a falon belül, melyből kérdés nélkül tüzet nyithattak bárkire.
Stiller Ákos
Ábrák a lőtéren. Harci taktika
Stiller Ákos
A Kis Moszkva lelke - a szigorúan védett atombunker lejárata.
Stiller Ákos
A legenda szerint egy szovjet lőgyakorlat sikertelensége volt a bunker létrehozásának a kiváltó oka. Befuccsolt a vezérkar terve, hogy a szovjet bázisokról maradéktalanul elszállítsák az atomfegyvereket a harcoló alakulatokhoz, ami egy éles csapásmérést is megakadályozhatott volna. Így merült fel annak szükségessége, hogy több, atomfegyver tárolására alkalmas bunkert építsenek a baráti országokban. Hasonló létesítmények vannak Romániában és Csehországban is. Csak találgatni lehet, hogy pontosan mennyi atomtöltetű robbanófej pihent a légkondicionált betonfalak mélyén.
Stiller Ákos
Ide csak arra kijelölt személyek léphettek be a rendszerváltásig. Ma már a fémtolvajok visznek mindent, ami mozdítható.
Stiller Ákos
Szigorúan védett hely
Stiller Ákos
Elrejtve
Stiller Ákos
Benőtt üvegházak
Stiller Ákos
Gyerekmedence
Stiller Ákos

Kövessenek minket a Facebookon is!

Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria
Nagyítás

Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.

Nagyítás Bakony atombunker Nagyvázsony kis moszkva Nagyítás fotógaléria