A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív- és érrendszeri megbetegedés világszerte. Arról, hogy hogyan előzhető meg a betegség, mire kell ügyelni, hogy időben felismerjük a tüneteket, valamint miért fontos a folyamatos szűrés, Dr. Simonyi Gábort, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezető főorvosát kérdeztük.
A munkahelyi stressz általános jelenség, egy vezető beosztású munkatárs esetében pedig mértéke a sokszorosára nőhet. Melyek a leghatékonyabb munkahelyi és egyéni gyakorlatok? Mit gondol erről egy HR-szakember és egy business coach? Mutatjuk, milyen stratégiák segíthetnek a döntéshozatalban.
A fáradtság csak egy vészjel a sok közül, ami arra figyelmeztet, hogy ideje lassítanunk. A munkafüggőség jó útlevél lehet a ranglétra legfelső fokának eléréséhez, de ezért biztosan kemény árat kell fizetnünk. Megmutatjuk, hogyan találja meg az egészséges egyensúlyt otthon és a munkájában egyaránt.
Hogyan kerülhető el a hosszas forgolódás, milyen trükkökkel aludhatunk el gyorsabban?
Kutatások igazolják, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás a testsúlyunkat is befolyásolja. Hogyan hat az alváshiány következményeként megváltozott hormonszint az éhségérzetünkre, étvágyunkra, és hogyan fokozza hosszú távon az elhízást az alacsony energiaszinttel összefüggő folyamatos fáradtság, motiválatlanság?
Az okostelefonok korában szinte minden mérhetővé vált, még az alvásunk minősége is. Ám érdemes a lakossági alvásmérő- és elemző appokhoz egészséges kétellyel viszonyulni, mert könnyen átverés áldozatává válhatunk.
Mi a két leggyakoribb alvászavar, mivel foglalkozik a szomnológia, és hogyan sétálnak be a betegek az „alvásvizsgálatként” hirdetett eszközök csapdájába?
Úgy tűnik, a történelem során az emberiség jó ideig sokkal egészségesebben állt hozzá az alváshoz, ám az ipari forradalom óta egyre csak szenvedünk a kialvatlanság-válságtól. Ráadásul ma már a neten terjedő tévhitek is rontják az alvásélményünket.
A legkisebb hétköznapi bosszúságoktól kezdve a nagy életkrízisekig, a stressz bizony része az életünknek. Ám amikor a stressz mindent elural, az könnyen alááshatja a testi-lelki jólétünket. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ismerjünk néhány hatékony stresszűző technikát, ami segít abban, hogy ki tudjunk kapcsolni és le tudjuk csendesíteni az elménket. Különösen a hajtós karácsonyi, év végi időszakban.
Mire egy tartós alvászavarral küzdő ember eljut orvoshoz, addigra már szinte minden módszert kipróbált, ami az interneten szembejött, és teljesen biztos benne, hogy az ő bajára nincs segítség. Dr. Terray-Horváth Attila neurológus szomnológust kérdeztük az alvászavar okairól és a megfelelő kezelésről.
Folyton fáradt? Nincs kedve felkelni reggelente? A munka sem megy úgy, ahogy régen? Nem alszik jól és semmiben nem leli örömét? Sokszor fáj a feje? Könnyen lehet, hogy ideje komolyabban vennie a tartós stressz okozta tüneteket, mert a kiégés nem múlik el magától, sőt a helyzet egyre súlyosabb lehet.
Az iskolakezdéssel járó feszültség nem egyszer komolyan megviseli a gyerekeket, és persze bennünket, szülőket is. A stresszhatás ilyenkor akár kínzó, kellemetlen testi tünetekben is megnyilvánulhat, legyünk akár kis-, vagy nagyobb iskolások, egyetemisták, szülők vagy pedagógusok. Ám néhány egyszerű tanácsot megfogadva könnyen átlendülhetünk a becsengetéssel járó krízisen.
A tél végével sokunkon úrrá lesz a kimerültség és az extrém fáradékonyság. Egy ideig ez természetes, ám érdemes szakemberhez fordulni, ha a stresszes, letargikus szakasz hosszabb ideig kitart. Könnyen lehet, hogy kezeletlen alvásbetegség vagy lelki eredetű probléma áll a háttérben. Dr. Ádám Ágnes belgyógyásszal, alvásszakértővel, az Alvástársaság vezetőségi tagjával beszélgettünk.
Testi és lelki egészségünk egyik legfontosabb biztosítéka a minőségi éjszakai pihenés, amit nagyban befolyásol alvóhelyünk milyensége, hangulata, kényelme. Praktikus tanácsokat adunk a minőségi alvás érdekében.
Mindenki életében vannak hosszabb-rövidebb szakaszok, amikor annyira megnövekszik életében a stressz, hogy alvászavarokat okozva kihat az éjszakáira is, ezzel együtt pedig a fizikai és a szellemi teljesítményére. Mutatunk néhány olyan módszert, ami átlendíthet minket ezeken a nehezebb időszakokon, hogy még ilyenkor is meglegyen az a bizonyos nyolc óra pihenés.
Életének mely területeit befolyásolhatja az alvászavar, mik azok a fizikális és mentális funkciók, amelyek nem működnek jól az alváshiány következtében? Ezekre hozunk példát olvasóinknak.
A modern kommunikációs eszközök okozta folyamatos készenléti állapot kimondottan káros az emberi agyra. A sokat netezők, mobilozók fizikailag és mentálisan is megsínylik a folyamatos reakciókényszert: egyre ingerültebbek és pihenni sem tudnak, mert már képtelenek rá.
Néggyel még átmész, öttel már megbuksz – szól a japán egyetemisták mondása arról, hogy napi hány óra alvás kell a sikeres vizsgaidőszakhoz. Ezek után nem csoda, hogy a japán munkavállalók néha az utcán szenderülnek álomba. Ám nem kell ilyen messzire mennünk, az amerikai mellett az európai munkakultúra is az alvás ellensége.
A munkahelyi alvás, de még akár egy hosszabb, pihentető séta is az épületen kívül tabunak számít sok hazai munkáltató számára. Holott nem egy kutatás bizonyítja, hogy a munkahelyi pihenés és alvás nem csak a dolgozó, de a hosszú távú munkáltatói célok szempontjából is nagyon hasznos lehet. Mi bizonyítja ezt? És hogy állnak magyar cégvezetők a munka közbeni relaxációval?
Mindannyian alszunk, ki sokat, ki keveset, ki örömmel és könnyen, ki muszájból és nehezen. Ahány ember, annyiféle alvási szokás, egy azonban közös: agyunkban és testünkben ugyanazok a létfontosságú folyamatok mennek végbe.