Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
„Az alvászavarokban szenvedők döntő többségét meg tudjuk gyógyítani” – Terray-Horváth Attila szomnológussal beszélgettünk
Sedacur forte
Tetszett a cikk?
Mi a két leggyakoribb alvászavar, mivel foglalkozik a szomnológia, és hogyan sétálnak be a betegek az „alvásvizsgálatként” hirdetett eszközök csapdájába?
„Rosszul alszom” – viszonylag gyakori panasz, időről-időre még az alapvetően jó alvóknak is vannak rosszabb éjszakái. Orvosi értelemben mikortól beszélhetünk alvásproblémákról?
Dr Terray-Horváth Attila: Az alvásmedicina több mint 100 féle alvásbetegséget ismer, és az alvásbetegségekkel egy komplett orvosi szakág, a szomnológia foglalkozik. Szerencsés megközelítés, ha alvás-ébrenlét zavarokként tekintünk a problémára, mert az alvásbetegségek egyszerre jellemezhetőek éjszakai és nappali tünetekkel. Például nem nevezhető inszomniának, vagy közismerten álmatlanságnak, ha valaki azt tapasztalja, hogy hónapok óta nem alszik, ha másnap ugyanúgy tud dolgozni, gondolkodni, nem tapasztal álmosságot, nem csökkent a figyelme. Vannak úgynevezett rövid alvók (Short sleeper), akik rendszeresen 3-5 órát töltenek alvással úgy, hogy teljesen kipihenten ébrednek. Találkozunk ilyennel is, ugyan nem túl gyakran. Általánosságban elmondható, hogy az alvás mennyisége is fontos, nemcsak a minősége, a legtöbb embernek az egészséges fizikális, mentális működéshez 7-8 óra alvásra van szüksége.
Az alvásproblémák közül melyekkel keresik fel a legtöbbször a rendelőjében?
T.H.A.: Az egyik fő kategória az alvásfüggő légzészavaroké, melyek közül az alvási apnoé a leggyakoribb. Ilyenkor alvás közben a légzés időről-időre abbamarad, súlyos esetben ez akár több száz alkalom is lehet. Az alvási apnoe szindróma fontos népegészségügyi és nemzetgazdasági kérdés, hiszen a betegség önálló rizikófaktora a Magyarország vezető halálokaként ismert sztróknak, valamint számos szívbetegség kísérője is. Nem beszélve arról, hogy a nappali aluszékonyságban szenvedő emberek munkateljesítmény-csökkenése sem elhanyagolható tényező. Ritka alvászavarként nyilvántartott az alvásrohamokkal járó narkolepszia-kataplexia, ami az epilepsziához hasonló, életre szóló, ugyanakkor gyógyszeres terápiával és gondozással jól karban tartható szindróma. Sajnos Magyarországon a legmodernebb gyógyszerek évek óta nem elérhetőek a betegek számára, így ebben komoly elmaradásunk van. Az ebben szenvedők zömében fiatal felnőttek, akik kezelés hiányában munkaképtelenné válhatnak, és elszigetelődnek a nem uralható álmosság miatt. És persze népes tábor az inszomniásoké is, hétköznapi értelemben a legtöbben ezt értik alvászavar alatt. Az alvási apnoéval együtt járó horkolás és az inszomnia, vagyis álmatlanság a két leggyakoribb tünetcsoport, amivel hozzánk fordulnak.
Ha jól tudom, az említett problémával küzdőket alváslaborokban vizsgálják. Egy alváslaborban zajló munkát hogyan kell elképzelni? Mi történik vizsgálat közben?
T.H.A.: Nálunk, a Honvéd Kórház Alvásdiagnosztikai központjában elsősorban alvás közbeni légzés- és mozgásproblémák esetén az illető befekszik egy ún. poliszomnográfiás alvásvizsgálatra. Ilyenkor testre helyezett elektródák, érzékelők segítségével figyeljük meg az alvás alatti légzést, szívritmust, mozgást, izomtevékenységet, az alvás folyamatát és annak hatékonyságát, az alvás szerkezetét, az alváslátenciát (vagyis azt, hogy ki hány perc alatt alszik el), illetve azt is, hogy az illetőnek mennyi a mélyalvása, és mennyi a mikroébredése. Ez maga az alvásvizsgálat. Sajnos ma Magyarországon a betegeket nem egyszer megtévesztve, otthoni légzés monitorozásra alkalmas eszközöket adnak el, és azt is alvásvizsgálatként hirdetik, ami nem az. A készülék által előállított automatikus riport önmagában a szakma számára értékelhető, de nem ad elegendő információt, mivel annak valós szomnológus által történő kiértékelése elmarad.
Mit tanácsol? Mire figyeljünk, hogy ne váljunk átverés áldozatává?
T.H.A: Egy alvásvizsgálat onnantól válik valódi alvásvizsgálattá, hogy egy képzett szomnológus orvos azt kiértékeli (hasonlóan egy MRI vizsgálathoz, amit bár otthon CD-n megnézhetünk, mégis kizárólag egy radiológus szakorvos véleménye teszi értékelhetővé). A Magyar Alvástársaság honlapján feltüntettük azokat a kollégákat, akik rendelkeznek szomnológus képesítéssel, valamint azt, hogy hol vannak az akkreditált alváslaborok. Az egyéb helyen, nem minősített szakember által elvégzett vizsgálatok előszűrésnek tekinthetők, amelyet minden esetben újabb vizsgálat fog követni. OEP támogatott alváslaborból jelenleg 8 van az országban.
Egy-egy vizsgálat után milyen esélyei vannak a betegeknek? Mennyire lehet az alvászavarokból kijönni megfelelő szakmai segítséggel?
T.H.A.: Azért is szeretem a szakmámat, mert az alvászavarokban szenvedő betegek döntő többségét meg tudjuk gyógyítani. Például kellő gyógyszeres megoldással a narkolepszia és a nyugtalan láb szindróma is jól karban tartható állapot. Ha időben felismerik, és a kiváltó ok megszüntethető, az inszomnia is elmúlik, az alvási apnoe szindróma pedig a megfelelő terápia mellett teljesen tünetmentessé tehető. Továbbá vannak olyan alvásproblémák, melyeken leginkább az életmódváltás segít.
Az inszomniának mi a háttere? Az álmatlanság a legtöbb esetben miért alakul ki?
T.H.A.: Az inszomnia a legösszetettebb probléma, amit részben az idegrendszerben dekódolt hajlam alapoz meg. Ez azt jelenti, hogy egy agyunkban működő mechanizmus felelős azért, hogy alvásban vagy éber állapotban vagyunk. Ez egy optimálisan előre programozott, de alkalmazkodó rendszer. Ha az egyensúly megbomlik, akkor az agy vagy jobban ébreszt, vagy kevésbé tud alvásban tartani. Ha ehhez hozzájön a stressz, a szorongás, vagy néhány más emocionális probléma, egy idő után könnyen szétválaszthatatlanná válhat az okok sokasága. Mivel az álmatlanságban nagyon fontos tényező a feszültség, a szorongás, a félelem, ezekkel a faktorokkal külön foglalkozunk. Általában igaz, hogy minél hosszabb ideje áll fönt az inszomniás állapot, annál nehezebb megszüntetni, és kezelése hosszabb időt igényel. Ám a legújabb gyógyszerek próbálnak szelektíven az idegrendszernek azon részére hatni, melyek az ébresztés mechanizmusáért felelősek, ami reményre ad okot minden álmatlanságban szenvedőnek a jövőben!
Hirdetés
2 az 1-ben:
nappal nyugtat, este altat
A Sedacur forte az előnyös növényi hatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt
éjszakai pihenést. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is
nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Mindannyian alszunk, ki sokat, ki keveset, ki örömmel és könnyen, ki muszájból és nehezen. Ahány ember, annyiféle alvási szokás, egy azonban közös: agyunkban és testünkben ugyanazok a létfontosságú folyamatok mennek végbe.
Mire egy tartós alvászavarral küzdő ember eljut orvoshoz, addigra már szinte minden módszert kipróbált, ami az interneten szembejött, és teljesen biztos benne, hogy az ő bajára nincs segítség. Dr. Terray-Horváth Attila neurológus szomnológust kérdeztük az alvászavar okairól és a megfelelő kezelésről.