1. Vegyük észre a stressz árulkodó jeleit!
A stressz azért is alattomos jelenség, mert számtalan, egyénenként eltérő, „különös” tünetet produkálhat. A gyerekeknél a fejfájás, a gyomorpanaszok, a hasmenés, valamint az alvászavarok legtöbbször ugyancsak a figyelmeztető jelzések közé tartoznak, ahogy az is, ha látványosan változik a viselkedésük, például jóval többet hisztiznek, ingerlékenyebbek lesznek.
Ezek a reakciók sokszor éppen a stresszre hívhatják fel a figyelmünket, hiszen a gyerek – főleg egy kisiskolás – még nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy valami feszíti belülről. Ha el is szabadul a hiszti, szülőként érdemes tudatosítani magunkban, hogy ez nem nekünk, és nem is ellenünk szól. A gyerek nem szándékosan akar bosszantani, hanem egyszerűen képtelen másként kifejezni, hogy épp mennyire rosszul érzi magát a bőrében.
A stressz alapvetően mindig is az emberi túlélést szolgálta, egészen addig, amíg a stresszes állapotoknak volt eleje, közepe és vége. Viszont manapság mintha nem találnánk a kikapcsoló gombot. Állandó feszültségben élünk, holott már néhány, a napirendünkbe könnyedén beépíthető szokással újra átvehetjük az uralmat az életünk felett.
Lássuk be, a gyereknek ilyenkor leginkább megnyugtató szülői reakcióra van szüksége, ezért minden esetben hagyjuk, hogy kifejezhesse a tanévkezdéssel kapcsolatos aggodalmait. Ha őszintén bevallja a félelmeit, ezeket semmiképp ne kezdjük bagatellizálni, vagy miattuk a gyereket kigúnyolni. Törekedjünk inkább az együttérzésre, és beszélgessünk minél többet nyílt, oldott, szeretetteljes légkörben, mert a gyermek ettől fogja igazán biztonságban érezni magát.
2. Állítsuk át a bioritmusunkat!
Nyáron, amikor hosszabbak az esték és az éjszakák, és amúgy sem vagyunk szigorú napirendhez kötve, hajlamosak vagyunk tovább fennmaradni, és persze délelőttönként még hosszan az ágyban heverészni. Ahogy nem egyszer belefér egy kis ebéd utáni szundítás is a besötétített szobában, a hintában vagy a napágyban.
Ugyanakkor tanévkezdés előtt már egy-két héttel, de néhány nappal korábban mindenképpen érdemes elkezdeni szép fokozatosan átállítani a bioritmusunkat. Próbáljunk meg mindig egy kicsivel előbb ágyba kerülni, majd egyre korábban és korábban kelni, hogy mire kell, már lazán vehessük a „legkésőbb reggel 8-ig beérni” kihívást.
Mindezt ráadásul nemcsak az iskolába készülő kisdiákokra érvényes, a tanácsot a nagyobb gyerekek, a kamaszok és a felnőttek is megfogadhatják, hiszen nekik ugyanúgy szükségük van a kellő mennyiségű és minőségű alvásra. Arról nem is beszélve, hogy az alvásnak a napi stressz csillapításában, illetve annak kialakulásában is hatalmas szerepe van.
Például a legmodernebb kutatások szerint megfelelő mennyiségű alvás mellett, ami (a kisiskolás gyerekeknek legalább napi 10, a kamaszoknak 8-9, a felnőtteknek pedig 7-8 óra), kétszer nagyobb esélyünk van arra, hogy emlékezzünk bármire. Sőt, az alváshiánytól sokkal manipulálhatóbbak leszünk, ahogy olyan dolgokra is „emlékezhetünk”, melyek meg sem történtek velünk. Nem utolsó szempontok ezek, különösen nem a tanulás és az iskolai teljesítmény szempontjából.
3. Bandázzunk!
Legyen kisiskolás, felsős, középiskolás vagy akár egyetemista a gyermekünk, az új iskolai feladatokra, kihívásokra készülve nagyban megkönnyítjük a dolgunkat, ha a szülőtársak közül szert teszünk legalább egy jó ismerősre, szövetségesre. Így lesz kivel megbeszélni az aggodalmakat, a felmerülő kérdéseket. A támogató közeg már önmagában oldja a stresszt.
Ha tehetjük, iratkozzunk fel már előre a közös szülői e-mail címlistákra, jelentkezzünk a közösségi oldalak vonatkozó csoportjaiba. Cseréljünk tapasztalatot, információt, barátkozzunk, és próbáljuk a gyermekünket már a becsengetés előtt összehozni egy vagy több leendő osztálytárssal. Szervezhetünk például közös játszódélutánt, sétát, mozizást, pikniket vagy kirándulást.
Ugyanígy jelentősen csökkentheti a tanévkezdéstől, különösen az új közösségtől való félelmet, ha szeptembertől a gyermeknek nem csupa ismeretlen arc közé kell betoppannia az osztályterembe. Szintén kiváló görcsoldó lehet az egész családnak, különösen, ha új intézmény vár bennünket, ha már a tanév kezdete előtt többször végigjárjuk az iskolába vezető utat. Ha lehetőségünk van rá, menjünk is be, és nézzük meg a leendő osztálytermet, ebédlőt, tornatermet, öltözőt.
4. Kössük meg a családi szerződést!
A közös tervezgetés és bevásárlás nem egyszer szintén a családilag közösen megélt stressz ellen hat. Ilyenkor érdemes lehet bevonni a gyermeket a válogatásba, a döntésbe, milyen ruhákat, iskolatáskát, füzeteket, tolltartót stb. vegyünk. Ennyivel is megkönnyíthetjük a ráhangolódást és a közelgő tanévre, oldhatjuk a kezdet miatti feszültséget.
Ahogy az is a hasznunkra válhat, ha a felkészülés során a gyermekkel együtt alakítunk ki a lakásban egy nyugodt, kényelmes tanulósarkot, egy csendes kis zugot. Ezt berendezhetjük együtt is, miközben eltervezzük a hamarosan érvénybe lépő napi rutint. Azzal hogy automatizáljuk az iskolakezdéssel járó feladatokat, leszűkítjük a naponta meghozandó döntések számát, ismét bizonyítottan jelentős mennyiségű feszültségtől kíméljük meg az idegrendszerünket.
Készítsünk előre heti tervet, ahogy az sem árt, ha a tanévkezdésre ráfordulva összeül a családi kupaktanács, hogy megbeszélje, az új felállásban, a szeptemberi menettől kezdve kinek milyen feladatai, kötelességei lesznek. Például melyiküknek hányra kell beérnie az iskolába, a munkahelyre, milyen különórák, egyéb programok várhatók délután iskola, és munka után. Ki fogja így levinni a szemetet, ki és mikor vásárol be, főzi a vacsorát, viszi sétálni a kutyát?
Mindebből készíthetünk akár közös házirendet, vagy egyenesen „családi alkotmányt”, amit mindannyian aláírunk, majd kiragasztunk a lakásban egy jól látható helyre. Ez várhatóan megnyugtató pszichés hatással lesz mindenkire, mert keretet és ritmust ad a család életének. Miközben hivatkozási alap arra nézve, hogy mit kérhetünk számon egymáson. Így nem lesz felesleges konfliktus és bizonytalanság, a már amúgy is feszült, egyben képlékeny helyzetben.
5. Sportoljunk, lazuljunk, salátázzunk!
A közelgő évnyitóval járó stressz leküzdésében természetesen ugyanúgy a segítségünkre lehetnek az olyan jól bevált, általános módszerek, mint a rendszeres sport, a meditáció vagy a kiegyensúlyozott, egészséges étkezés. A szakértők szerint heti 150 perc intenzív sportolás lenne az ideális, ami lehet bármi: úszás, kerékpározás, futás, tánc, aerobic, jóga, pilates stb.
Lehetőség szerint próbáljuk naponta 30-40 percet mozogni, de a „tömbösítés”, a heti három-négy intenzív edzés is rengeteget segíthet. Emellett ugyanúgy stresszcsökkentő hatással bír, ha sok halból, baromfiból, rengeteg salátából, zöldségből, könnyű tejtermékekből és teljes kiőrlésű gabonafélékből álló kiegyensúlyozott, egészséges étrendet követünk.
Továbbá a napi meditáció és a szabad levegőn töltött idő is hamar meghozza a hatását, ám amennyiben úgy érezzük, hogy az említett tanácsok és módszerek nem enyhítik a tanévkezdés okozta stresszt, mindenképpen forduljunk szakemberhez, megbízható pszichológushoz, pszichiáterhez!
Hirdetés
2 az 1-ben:
nappal nyugtat, este altat
A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.
Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu