A "néma gyilkos" lesben áll: ne várja meg, míg felmegy a vérnyomása!

Mi az oka annak, hogy globális szinten is egyre több, Magyarországon évente több mint 5000 új magas vérnyomásos esetet diagnosztizálnak?

A magasvérnyomás-betegség, azaz a hypertonia hazánkban sajnos népbetegségnek számít, az orvos-beteg találkozások egyik leggyakoribb oka háziorvosi szinten. Kialakulásában az örökletes tényezőkön kívül a környezeti hatások játsszák a legnagyobb szerepet, ide tartozik az életmód is. Hazánkban a mozgásszegény életmód, a szükségesnél nagyobb kalóriabevitel eredményeként a túlsúly és az elhízás szintén népbetegségnek számít: többek között ezek a hypertonia kockázati tényezői is.

A másik fontos szempont a környezeti stressz, amely a magasvérnyomás-betegség kialakulásában szintén nagy jelentőséggel bír. Sajnos a modern, felgyorsult életritmus sok stresszel jár. Ezen kívül az életkor, a nem, a cukorbetegség, a különböző pszichoszociális, társadalmi és gazdasági faktorok, valamint az alkoholfogyasztás játszik jelentős szerepet a kialakulásában.

Egy laikusnak hogyan magyarázná el a betegség „biológiáját”? Mi játszódik le a testünkben, és milyen szövődményei lehetnek, amikor megemelkedik a vérnyomásunk?

A magas vérnyomás első fokozata főleg a fiatalabbakban jellemző: a vérkeringés felgyorsul, ezt orvosi néven „hyperkinetikus” keringésnek nevezzük. Ilyenkor az arc kipirul, a pulzus szaporábbá válik, miközben a vérnyomás is emelkedik. A későbbiekben fokozódik a kiserek tónusa, amely miatt tovább emelkedik a vérnyomás. Később a kiserek károsodhatnak, faluk megvastagodik.

Dr. Simonyi Gábor

Belgyógyász, kardiológus, lipidológus, hipertológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezető főorvosa. A magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság titkára és számos hazai és nemzetközi társaság tagja. Összesítve több száz tudományos cikk, előadás és könyv szerzője. Osztályán olyan anyagcsere betegségek kezelése történik, mint a cukorbetegség, az elhízás (fogyókúrák), az endokrinológiai betegségek, a magas vérzsír- és a magasvérnyomás betegség.

Hasonló folyamat játszódik le a szívizomban, ahol a magas vérnyomás elleni küzdelemben a szívizomsejtek megvastagodnak. A magas vérnyomás egy sajátos válfaja a „fehérköpeny-hypertonia”, amely azt jelenti, hogy a rendelőben magas vérnyomást mérünk, miközben otthoni vérnyomásmérés során normális értéket tapasztalunk. Tudni kell, hogy ez nem teljesen ártalmatlan állapot, mivel ilyenkor jellemző a stresszhelyzetre jelentkező fokozott reakció, így hosszabb távon fokozódhat a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is.

Egy ehhez hasonló, de épp ellentétes jelenség az „álcázott vagy maszkírozott” hypertonia, amikor a rendelői vérnyomás normális, ám ezen kívül magas. A magasvérnyomás-betegség diagnosztizálásában és kezelésében jelentős szerepet játszik a 24 órás vérnyomás-monitorozás, ez a fehérköpeny- és az álcázott hypertonia felismerésében is alapvető fontosságú. A kezeletlen magasvérnyomás-betegség jelentős szív- és érrendszeri kockázati tényező, ezen belül a stroke, a szívizominfarktus, a szívelégtelenség, a krónikus vesebetegség emelendő ki.

A magas vérnyomást néma gyilkosnak is hívják, hiszen észrevétlenül is képes súlyos szervkárosodást előidézni. Melyek a betegség első nyilvánvaló jelei?

Néma gyilkos, mivel sokáig semmilyen tünettel nem jár. Ennek az az oka, hogy a legtöbb esetben a magasvérnyomás-betegség észrevétlenül, hosszú évek alatt alakul ki, a szervezet pedig ez idő alatt alkalmazkodik a magasabb vérnyomáshoz anélkül, hogy bármilyen tünetet (pl. szédülés, felfájás, bizonytalanság-érzés) okozna.

Sokszor találkozunk olyan esettel, hogy valaki a szomszéd, vagy más ismerős vérnyomásmérőjével mér magas vérnyomást anélkül, hogy tudatában lett volna betegségének. Mindebből az következik, hogy a hypertoniának legtöbbször nincs nyilvánvaló jele, ezért az időnként elvégzett – szűrés jellegű – vérnyomásmérés erősen ajánlott a lakosság legszélesebb körében.

A hétköznapi életünkben melyek azok a helyzetek, amelyek erőteljes vérnyomás-növekedést idézhetnek elő?

A mindennapokban egyértelmű, hogy a különböző stresszes helyzetek emelik a vérnyomást. Ide tartozhat pl. a munkahelyi stressz, de ezen kívül számos más stresszhelyzettel is találkozhatunk a hétköznapokban – ezekről mindenki bőséges tapasztalattal rendelkezik. Mint korábban említettem, az elhízás és a mozgásszegény életmód a hypertonia legfőbb kockázati tényezői, ebben hazánk sajnos negatív értelemben élen jár.

Egy korábbi felmérés szerint a magas vérnyomás a felnőtt lakosság 25 százalékát érinti. Milyen összefüggések mutathatók ki a stresszes életmód és a magas vérnyomás kialakulása között?

Sajnos ennél is nagyobb arányról beszélhetünk, ugyanis a Magyar Hypertonia Társaság legfrissebb adatai alapján ez meghaladja a 35 százalékot. Ahogy korábban jeleztem, a környezeti stressz és a hypertonia kialakulása között igen szoros a kapcsolat, ami azt jelenti, hogy a stresszes életmóddal élők körében gyakoribb a hypertonia betegség.

Ezt az összefüggést egy érdekes vizsgálat is igazolta, amelyben apácák és átlagos nők vérnyomását hasonlították össze korcsoportonként. Nem meglepő módon, míg az apácák vérnyomása szinte alig változott az életkor növekedésével, addig az átlagos nők vérnyomása lényegesen magasabbnak bizonyult.

Milyen fokozatai léteznek a hypertoniának? Milyen gyakran méressük vagy mérjük magunk a vérnyomásunkat?

Az európai és a magyar beosztás szerint a hypertoniának három fokozatát vagy stádiumát különböztetik meg. A legenyhébb az 1. fokozat, míg a legkifejezettebb a 3. fokozat, amikor a kezeletlen vérnyomás eléri vagy meghaladja a 180/110 Hgmm-t. Az ajánlások szerint az optimális vérnyomású (<120/80 Hgmm) kockázati tényezőktől mentes 40 évalattiaknál ötévente, normális vérnyomásúaknál (120-129/80-84 Hgmm) háromévente, míg az emelkedett-normális vérnyomásúak (130-139/85-89 Hgmm) esetében évente kell ismételten a rendelői vérnyomást megmérni.

Magasabb életkorban már sűrűbb ellenőrzésre lesz szükség. Eszerint 40–65 év között optimális vérnyomás esetén háromévente, normális vérnyomásúakban kétévente, míg emelkedett-normális vérnyomásúaknál évente kell megismételni a rendelői vérnyomásmérést. A hypertonia szempontjából fokozott kockázatot jelentő tényezők fennállásakor ennél is sűrűbb ellenőrzésre van szükség.

Minden betegség esetében rendkívül fontos a megelőzés. Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük a magas vérnyomást? Hogyan figyelhetünk oda a mindennapokban magunkra, ha már érintettek vagyunk, hogy enyhítsük a megbetegedés tüneteit?

A dohányzás – beleértve a passzív dohányzást is – kifejezett és független kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek, ezért mindenképp kerülendő. Az összes dohányzó, magas vérnyomásban szenvedő beteget segíteni kell a leszokásban. A túlsúlyban és elhízásban a testtömeg csökkentését javasoljuk, mivel ez jótékony hatású a vérnyomásra, a szénhidrát-anyagcserére és a vérzsírokra. Szívbetegségben nem szenvedő hypertoniásoknál javasoljunk heti 2,5-5 órás, legalább közepes intenzitású aerob vagy 1-2,5 órás, intenzív aerob fizikai aktivitást.

Fontos a konyhasóbevitel korlátozása is. Napi akár 3 gramm sóbevitel már elégséges, de 5 grammnál ne legyen több. Korábban szívizominfarktuson, koronaria-bypassműtéten, koronaria-intervención átesett, stabil angina pectorisban szenvedőknél, illetve szívelégtelenségben is ajánlott a rendszeres fizikai aktivitás hetente több mint három alkalommal, alkalmanként 30 perces mérsékelt-közepes intenzitású aerob fizikai aktivitás keretében.

A kialakulást követően visszafordítható a betegség? A bevett gyógyszeres kezelésen kívül milyen módszerek léteznek még?

A magasvérnyomás-betegség sajnos ritkán visszafordítható. Sokszor találkozunk a mindennapokban azzal a helyzettel, hogy a beteg abbahagyja a gyógyszeres kezelést, hiszen „megjavult” a vérnyomása a kezelés hatására. Ekkor természetesen a vérnyomás ismét megemelkedik és a szív- és érrendszeri kockázat is visszatér.

A terápiahűség kérdése alapvető fontosságú a magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél is a szövődmények megelőzése miatt. Egyes esetekben, pl. jelentős túlsúly esetén, a fogyással csökkenthetjük a vérnyomást, amely a szokásos vérnyomásellenes készítmények számának csökkentésével vagy az adagok mérséklődésével járhat.

A hypertonia életmódkezelésére vonatkozólag, a DASH-vizsgálat (Dietary Approaches to Stop Hypertension) egyértelműen igazolta az egészséges táplálkozás (DASH-diéta) pozitív hatásait a magas vérnyomás kezelésében (lásd a lenti táblázatban). Lényegében a megfelelő diétával a gyógyszeres monoterápia antihypertenzív hatásával mérhető vérnyomáscsökkenés jöhet létre.

Hirdetés

2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat

A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.

Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!