„A jó krém nincs túlszínezve, illatosítva és agyonreklámozva” – dióhéjban így foglalja össze kozmetikusom, amikor kezelés közben azt firtatom, mit kenjek magamra, ha meg óhajtom őrizni fiatalságomat. Annyi bizonyos, hogy kozmetikumok nélkül ma már aligha tudnánk meglenni, kiválasztásukban pedig az aktuális trendek befolyásolnak bennünket leginkább. Emellett persze minden életkorban mást és mást várunk el a különféle kencéktől. Míg a serdülőknek a fokozott faggyútermelés miatt megjelenő pattanások keserítik meg életüket, életkorunk előrehaladtával bőrünk állapotának változását - csökken a feszessége, elvékonyodik, megjelennek a ráncok - akarjuk elrejteni.

Nem mindegy, mit kenünk magunkra © Dripnet

Húsz éves kor alatt, hacsak nincs valami probléma  – pattanások, mitesszerek, gyulladások –- nem ajánlott a napi krémezés, legfeljebb néha egy kis hidratálás és pakolás. A napi alapos tisztítás viszont ekkor is elengedhetetlen - hangsúlyozza a kozmetikus. Huszonöt év fölött viszont nem árt beszerezni egy jó hidratáló és egy jó regeneráló krémet, míg harminc fölött már szükséges az öregedést gátló készítmény. Nem árt azonban odafigyelni, milyen termékekkel akarjuk kezelni bőrünket, hiszen vannak olyan szerek, amelyek ártalmasak lehetnek az egészségünkre. A bőrgógyász elsősorban a reklámokat tartja felelősnek azért, hogy a fogyasztó bármit megvásárol, anélkül, hogy először megnézné, milyen anyagokat tartalmaz egy termék.

"Egy kozmetikum valamennyi alkotórésze, az alapanyagoknak, az adalékanyagoknak, az illatanyagoknak, emulgeátoroknak, illetve a konzerválószereknek lehetnek mellékhatásai, természetesen csak az arra érzékenyekneknél váltanak ki allergiát" - mondta a hvg.hu-nak Nagy Lídia, bőrgyógyász-allergológus, kozmetikai szakértő. "Azt ajánlom, aki hajlamos az allergiára, vagy tudja, hogy mi vált ki nála tüneteket, az ne sajnálja az időt arra, hogy vásárlás előtt tüzetesen megvizsgálja a terméket. Egyenesen óvakodni kell az olyan termékektől, amelyeken nem tüntették fel az összetevőket; ha valaki biztosra akar menni, annak a gyógykozmetikumokat ajánlom" –- fűzi hozzá Nagy Lídia.

A kozmetikai ipar nagy mennyiségű illatanyagot használ fel, egy parfüm például nem ritkán több száz illatkomponest tartalmaz - tudjuk meg egy név nélkül nyilatkozó szakembertől, aki hozzáteszi, az illatanyagok után a magas víztartalmú krémekben fellelhető, a baktériumok és gombák elszaporodását gátló konzerválószerek okozhatnak allergiát. A legelterjedtebb, s így leggyakrabban allergizáló konzerválószerek a parabenek (etil-, butil-, metil-, és propilparaben). Az alapanyagok közül a lanolin okoz leggyakrabban allergiát, de nagyságrendileg kevesebbet, mint az illatanyagok és konzerválószerek. A szépségiparban használatos kencék alapanyagai között megtaláljuk még a trietanilamint, az eucerint, a cetilsztearil alkoholt, és a vazelint is. Az emulgeátorok igen ritkán okoznak túlérzékenységet, kivéve a cocomidopropilbetaint, ami samponokban, hajbalzsamokban található meg.
 
Ha most az olvasó erős késztetést érez arra, hogy kirohanjon a fürdőszobába, s megszabaduljon krémeitől, arra kérjük, egyelőre ne tegye. A bőrgyógyásztól azt is megtudjuk, miért ne. „Engedélyhez kötött termékekről van szó, ezeket, mielőtt a boltok polcaira kerülnek, kivizsgálják. A nagyobb gyártóknak saját kutatólaboratóriumuk van, ahol mindent megtesznek azért, hogy erős allergizáló anyagok ne kerüljenek a termékeikben. Nyilvánvaló, hogy a gyártó érdeke az, hogy minél jobb és kifogástalanabb termékeket készítsen" - szögezi le Nagy Lídia.

Itt hatványozottan igaz: az olcsó nem biztos, hogy mindig jó - ad fogódzókat a választáshoz az allergológus - , hiszen amit ezeknél a termékeknél meg kell fizetni, az nem maga a termék, hanem a mögötte álló kutatás, a gyártási biztonság, az arra áldozott idő és pénz.  No meg drágán felépített és vonzó brand.

Egyetlen krémtől se várjunk csodát, bőrünk genetikailag meghatározott, s ezt kenőcsökkel sem igazán tudjuk hosszútávon befolyásolni. Az egészséges, szép bőrért főleg az életvitelünkkel tehetünk sokat, naponta igyunk legalább 2-3 liter folyadékot, rendszeresen fogyasszunk zöldséget és gyümölcsöt. Ha valaki tizenöt éves korától kezdve szinte naponta jár szoláriumba, az ne csodálkozzon, ha majd huszonévesen ráncosabb lesz a bőre, mint egy negyvenévesnek.

Vigyázzunk a fejünkre!

A bőrgyógyásztól megtudtam, hogy fejbőrünk a legfontosabb kiválasztó szervünk, az éjszaka folyamán itt választódnak ki az anyagcsere-végtermékek, ásványi-sók, méreganyagok. A fodrászomtól pedig azt, hogy mennyire káros „közönséges” samponnal mosni  a hajam. A samponok leggyakoribb alapanyaga egy tenzid, a nátrium-lauril-éter-szulfát (NLES), mivel olcsó, majdnem minden hajsamponban ezt találjuk. A szer túlságosan agresszív és csökkenti a haj természetes öntisztuló képességét. "Érdemes olyan sampont választani, amibe nem található meg ez a szer, továbbá minden vendégemnek a heti egyszeri hajmosást ajánlom - teszi hozzá a fodrász. Ám a hajunknál nemcsak a samponra kell odafigyelni, ugyanilyen veszélyeket rejthet a festék is. Az Európai Unió az elmúlt héten jelentette be, hogy kiszélesítik a hajfestékek ügyében indított vizsgálatokat, azaz bevonják a vizsgálatok körébe azokat az újabb, hajfestékeknél használt vegyi anyagokat, amelyek rendszeres használat esetén allergiát kelthetnek.   "Átfogó ismereteket akarunk szerezni a hajfestékek által kiváltott allergia elterjedéséről" - közölte Markosz Kiprianu, az unió egészségügyi biztosa. A hajfestékek a kozmetikumok között az egyik legnépszerűbb termékek és használatuk egyre növekszik. A bizottság által ismertetett legfrissebb adatok szerint a hajfestékeknél használt negyvenhat anyagból tíz bizonyult "rendkívül allergénnek", további tizenhárom erősen, négy pedig mérsékelten allergének.

Bár a kozmetikai piac forgalma milliárdokban mérhető, roppant kevés információt találunk a krémek hosszútávú hatásáról – mondta a hvg.hu-nak Nyirkos Péter bőrgyógyász, de azt is hozzáteszi hamarjában: nem kell a rémhíreknek bedőlni. "Én is találkoztam már interneten keringő feketelistával, amely azt állítja, hogy mérgeket kennünk magunkra; ez azért nem pont így van" - fogalmaz a szakember. 

Nyirkos szerint ha egy termékről kiderül, hogy ártalmas, úgyis kivonják a forgalomból, de nagy bajt amúgy sem okozhatnak, általában kiütések jelennek meg a bőrön.

Arra már volt példa, hogy betiltottak egy szert. Az Európai Unió tanácsadó testületeként működő Kozmetikia Tudományos Bizottság felmérése szerint az MDGN nevű szer, amely számos kozmetikai termékben, többek között tusfürdőkben, testápolókban, babaápolási szerekben, samponokban megtalálható konzerválóanyag allergiás tüneteket és bőrgyulladást okozhat. Az unió ezek után nem sokat habozott, 2005-től betiltotta a szert. Igaz, előtte több mint tíz évig a piacon volt, s ebből is látszik, hogy a lehetséges mellékhatásokról nem készült alapos vizsgálat.

"A törvény nem követeli meg az ellenőrzést, sőt ma már engedélyeztetési procedúra sincs; csupán utólagos felelőssége van a gyártónak" - mondja a bőrgyógyász. Ha a kozmetikum bőrproblémát okoz, kártérítési pert indíthat a fogyasztó - magyarázza Nyirkos, miért a használat során derül ki egy kozmetikumról, hogy milyen hatással van a bőrünkre. Nyirkos állítása kissé ellentmond Nagy Lídia kijelentésének, miszerint a gyártó megtesz mindent annak érdekében, hogy előzetesen kivizsgálja az adott terméket.

A bőrgyógyász szerint állatvédők nyomására már az állatkísérleteket is igyekeznek mellőzni a gyártók, csak ezzel a fogyasztó járt rosszul, hiszen kimarad az adott termék tesztelése. Ha belegondolunk, nem volt az annyira borzasztó az állatnak, hogy leborotváltak róla pár centi szőrt, s odakenték a krémet - fűzte hozzá.

Ma már minden vackot el lehet adni, amire rá van írva, hogy természetes alapanyagokból készült, noha sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy ez mit jelent – állítja Nyirkos doktor, hozzátéve: egyáltalán nem biztos, hogy a természetes jobb, mint a mesterséges, hiszen annak idején nem véletlenül került előtérbe az utóbbi. "Egy természetes alapanyag is lehet nagyon rossz minőségű, s ezáltal veszélyes. A mesterségesnek pedig rengeteg jó tulajdonságát említhetjük, például azt, hogy sokkal tisztább körülmények között lehet előállítani, homogénebb, ami azt jelenti, hogy kevésbé allergén, azaz kisebb valószínűséggel vált majd ki allergiát. Számos olyan konzerváló anyag van, amely nem veszélytelen, de még mindig szerencsésebb, hogy használják őket, minthogy a termékek viszonylag rövid időn belül lejárjanak, amely sokkal nagyobb bajt okozhatna."

"Nemrég apró bőrkiütéssel fordult hozzám az egyik páciensem, akit alig tudtam meggyőzni, hogy ne kenje magát az éppen aktuális arckrémével; mint kiderült nekem volt igazam, az amúgy természetes alapanyagokból készült krém abbahagyása után elmúltak a tünetek" - meséli Nyirkos Péter, aki szerint nagyon nehéz kimutatni, melyik kozmetikum okozza a bőrproblémát, főleg ha a páciens egyszerre többet is használ.

A normál típusú bőrt nem kell állandóan krémezni, a túlzott kozmetikumfogyasztás veszélyes is lehet - ad tanácsokat a bőrgyógyász, aki szerint önmagában, az még nem jelent garanciát, ha patikában vásárolunk magunknak széíptőszereket. De kétségterlenül az a gyártó, aki beviszi a gyógyszertárakba a termékét, nagy felelőséget vállal; nem tud eltűnni, mint az, aki néhány hónapon belül már más néven forgalmazza termékeit. A párszáz forintos kozmetikumoknál szintén joggal merülhetnek fel kételyek, ami nem jelenti azt, hogy a drágább eleve jobb.