szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elképzelhető, hogy a nagy-britanniai marhaállományt a kilencvenes években megtizedelő, s egész Európában pánikot keltő betegség, a kergemarhakór (BSE), pontosabban annak egyik variánsa felelős a neandervölgyi ember kipusztulásáért - állítja az oxfordi egyetem egyik kutatója, Simon Underdown, aki a Medical Hypotheses című szaklapban tette közzé kutatási eredményeit.

A kutató először is alaposan áttanulmányozta az egyetlen olyan emberi járvány kórtörténetét, amelyet prionok (azaz a kergemarhakórt is okozó kórokozó fehérjék) váltottak ki. Ez 1900 és 1958 között pusztított Pápua-Új-Guineában, az ottani népesség körében: a helyi törzseknél akkoriban megszokott volt a kannibalizmus. Márpedig - mint nemrégiben kiderült - a neandervölgyieket is hasonló szokások jellemezték: a dél-franciaországi Ardeche-ben megtalált 100-120 ezer éves csontvázaknál  láthatóak a kannibalizmus nyomai.

Ezért nagyon is elképzelhető, hogy a prionok okozta betegség könnyen átjuthatott az egyik ember szervezetéből a másikéba. A kutató ezt követően azt próbálta felmérni, hogy egy ilyen járvány okozhatta-e egy teljes népesség gyors kipusztulását. Számításai szerint egy 15 ezer fős közösség 250 év alatt teljesen eltűnhetett a Föld színéről. Ráadásul az is nyilvánvaló, hogy a prionok nem pusztán a kannibalizmus által fertőzhetnek: akár a korabeli emberek kőeszközei is továbbadhatták a prionokat. 

A Science et Avenir című francia tudományos havilap internetes oldalán olvasható beszámoló ugyanakkor figyelmeztet: ez a teória csak egy lehetséges magyarázat a sok közül a neandervölgyiek hirtelen kipusztulására.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Mégsem az éghajlat végzett a neandervölgyiekkel

A neandervölgyi ember rejtélyes kipusztulása, ellentétben az egyik divatos elmélettel, nem éghajlati felmelegedés következménye volt - állítják a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb, csütörtöki keltezésű számában megjelenő tanulmányukban görög kutatók.

MTI Plázs

Újabb felfedezés a neandervölgyi ősemberről

Egy 38 ezer éves csontkövületből német és amerikai kutatók csoportjának sikerült feltérképezniük az anyai ágon öröklődő, mitokondriális DNS (mDNS) minden génjét egy tanulmány szerint, amelyet az Egyesült Államokban tettek közzé.

hvg.hu Tech

Kannibálok lehettek a neandervölgyiek

Spanyolország északi részén 43 000 évvel ezelőtt élő neandervölgyi populáció tagjai minden valószínűség szerint néha egymás húsára fanyalodtak a túlélés érdekében.