Három éve az orvosi szakirodalomban nagy feltűnést keltett a "szabadságos szívbetegség" fogalmát bevezető tudományos vizsgálat, amelyet a média világszerte részletesen tárgyalt. Dán kutatók csaknem két évtizeden át rendszeresen megvizsgáltak tizenhatezernél több felnőttet. Az alapvető tanulmány azzal foglalkozott, hogyan alakul ennyi idő alatt ezeknek a dán nőknek és férfiaknak az EKG-görbéje. 
   
EKG-görbéjük elkészítése mellett följegyezték, hogy milyen iskolát végeztek, mennyi a jövedelmük vagy a testsúlyuk és azt is, mit és mennyit esznek-isznak. Ennek alapján derült ki, hogy azok a férfiak, akik szabadságuk ideje alatt alkoholfogyasztás ügyében alaposan lazítottak és napi öt italnál többet töltöttek magukba, kétszer olyan gyakran kaptak pitvarremegést, mint a szeszt csak mérsékelten fogyasztók. Ez volt egyik tünete a szabadságos szívbetegségnek.
   
A pitvarremegés azt jelenti, hogy a szív felső részét képező üreg, a pitvar egyszerre nem ritmusosan, egyenletesen húzódik össze, hanem csupán remeg, fibrillál, majd a szívüregnek az oldalánál a vér megalvad. Ez az alvadék aztán leválhat és helyéről elúszva valahol megakad, elzárja a vérkeringést, ami súlyos következményekkel járhat.
   
A dán tanulmányban kevés nő volt, aki sok szeszt ivott akár otthon, akár szabadsága idején, ezért arra ott és akkor nem volt elég értékelhető adat, de most egy amerikai vizsgálatban 35 ezer nő egészségének alakulását követték csaknem 15 éven keresztül. Ebben a csoportban a szívritmuszavar 635 esetben jelentkezett.
   
Kiderült, hogy a szeszt nem fogyasztókhoz képest azok a nők, akik rendszeresen napi két alkoholos italnál többet ittak, gyakrabban kapták meg ezt a ritmuszavart. A szeszkedvelők esélye másfélszer volt nagyobb pitvarfibrillációra, mint azoké, akik nem vagy csak mérsékelten fogyasztottak alkoholt.