Az észak-karolinai Appalache-i Állami Egyetem antropológusai vizsgálataikról a PloS ONE elnevezésű nyílt internetes tudományos portálon számoltak be szerdán.
   
A leprát már az ókori források is említik, a legrégebbi eddig ismert leprás betegek földi maradványai Kr.e. 300-400 közöttről datálódnak, a csontvázakra Egyiptomban és Thaiföldön bukkantak. A tudósok feltételezése szerint a betegség Indiából vagy Afrikából ered, innen terjedt el Nagy Sándor seregeinek közvetítésével.
   
Gwen Robbins antropológus szerint a négyezer évvel ezelőtti leprás beteget Kr.e. 2000 táján temették el Balatalban, egy nagy ókori településen (a mai Rádzsasztán területén), amely Kr.e. 3700 és Kr.e.1800 között élte virágkorát.
   
A lepra vagy Hansen-kór idült, fertőző betegség, a Mycobacterium leprae okozza, amely a tbc kórokozójához hasonlít. Lappangási ideje változó, pár hónaptól akár 40 évig is terjedhet. A betegség klinikai formái sokrétűek, legismertebb a viszonylag jóindulatú, lassú lefolyású tuberkuloid lepra, mely a bőrt és a környéki idegeket támadja meg, és van a gyors lefolyású, erősen fertőző lepromatózus lepra, amely a bőrön göböket képez (leprómák), megtámadja az idegeket és a zsigereket is. 
   
Jelenleg 2-10 évnyi kezeléssel, antibiotikumok keverékével gyógyítható. Kutatók megfigyelték, hogy az emberek 95 százaléka eleve immúnis a lepra baktériumára. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2008-ban 212 ezer friss leprás esetet regisztráltak a világon.