A bélflóráról pozitív vélemény uralkodik a közvéleményben, hiszen nemcsak az emésztést segítik, hanem a betolakodó kórokozókkal szemben is megvédenek. Az elmúlt évek kutatásai alapján azonban összetettebb kép rajzolódott ki a bennünk élő mikrobákkal kapcsolatban. Szerepet játszanak például az elhízásban, az asztmában és a májfunkcióban. 

A bélflóra nélkül született és sterilen nevelt egerek több tekintetben más jellemvonásokat mutattak, mint a természetes körülmények közt született példányok. A "csíramentesen" tartott állatok szaporodóképesek, hosszabb ideig élnek, és semmi bajuk nem esik, amíg nem ártanak nekik, és nem teszik ki őket stressznek - magyarázta Sven Pettersson, a stockholmi Karolinska Intézet mikrobiológus-professzora. Ilyen esetben azonban sokkal törékenyebbnek bizonyulnak - mondta Pettersson a BBC News-nak.

Bizonyos életfolyamatok tehát a mikroorganizmusok nélkül is lezajlanak, mások ugyanakkor nem. Pettersson és kollégái a normál és a "csíramentesen" tenyésztett egerek aktivitását vizsgálták többek közt. A csíramentes példányok nagyobb területet kutattak fel, többször álltak eközben hátsó lábaikra, és kevesebbszer mutatták szorongás jeleit, mint normál társaik. Agyukban számos hormon magasabb szinten volt jelen, és több mint 170 génjük eltérő tulajdonságokat kódolt - írták a kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS). 

Az eredményekből nem szűrhető le egyértelműen, hogy a csíramentesség jó vagy rossz-e az állatok szempontjából, de arra utalnak, hogy a bélflóra még az agyban is kifejti hatását - fejtette ki Pettersson. Hogy miképp hatnak a baktériumok a fejlődésre és viselkedésre, továbbra is rejtély marad, ezért a kutatók a következő lépése, hogy kiderítsék, milyen baktériumtörzsek játszanak ebben szerepet.