Csodás vitamin- és tápanyagbombával kényeztethetjük a mikrobiomunkat a téli ínség idején, ha fermentált ennivalókat fogyasztunk. Többek között savanyú káposztát is készíthetünk ezzel a módszerrel – elmondjuk, hogyan érdemes csinálni lépésről lépésre, mit kell tudni a sózásról, fűszerezésről, hogyan kombináljuk az alapanyagokat, és mire figyeljünk különösen az erjesztés során.
Szórakoztató és tanulságos film készült a Bélügyek című sikerkönyv szerzőjével arról, hogy milyen élőlényeknek ad otthon a szerveztünk, és miért fontos, hogy gondoskodjunk arról, hogy ők is jól érezzék magukat.
Idős korban sokaknál megjelennek a memóriaproblémák, és nem egy esetben már korai Alzheimer-kórról lehet beszélni. Brit kutatók felfedezték, hogy egy egyszerű étrend-kiegészítő bevetésével igen jó eredményeket lehet elérni a memória javításában.
Az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával – derül ki abból a tanulmányból, amelynek első szerzői Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatója, valamint Torma Ferenc, a Testnevelési Egyetem szakembere.
Írországi kutatók többszáz csecsemőtől vett székletmintát vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy azoknak a babáknak a mikrobiomja, akik a pandémia idején, a lezárások időszakában születtek, jobb minőségű, mint a Covid előtti babáké. Valószínűsítik, hogy a "pandémia-bébik" kevésbé lesznek allergiásak emiatt.
Ír kutatók szerint a bél mikrobiomja jelentős hatással lehet a szociális szorongásos zavarra. Az elméletüket egérkísérlettel is igazolni tudták. Felfedezésük új terápiás lehetőségek korát hozhatja el.
Ismét előkerült egy régebbi vizsgálatokon alapuló figyelmeztetés, amely a gyengébb nemet érinti: a hosszú ideig tartó antibiotikum szedés veszélyes betegségek kockázatát növelheti meg, elsősorban a nőknél.
A paracetamol az egyik leggyakrabban használt hatóanyag a gyógyászatban, ám bevitele májkárosodáshoz vezethet. Úgy tűnik azonban, hogy ezt meg lehet akadályozni.
Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM).
Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy azok az emberek, akik már attól is híznak, hogy ránéznek egy salátára, evolúciós sikertermékek? Vagy ha arról beszélnénk, hogy a kalóriahiány, az időszakos böjtölés akár élethosszabbító hatású is lehet? A táplálkozásunkkal, a fogyással, az alkoholfogyasztással kapcsolatos viszonyunkat és gondolkodásunkat huzalozzuk újra Schwab Richárd belgyógyásszal, gasztroenterológussal.
A testmozgás és a diéta kombinációja növelheti a Faecalibacterium prausnitzii bélbaktériumok számát a gyomorban.
A belek és a bélflóra károsítása révén növeli az elhízás kockázatát a rovarirtószereknek való kitettség – állapították meg a Kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatói.
A kisgyerek bélflórájának összetétele jelezheti a későbbi elhízás kockázatát egy amerikai tanulmány szerint.
Évek óta hirdetik, hogy a laktobacilusokat és bifiduszbaktériumokat tartalmazó készítmények megóvnak az antibiotikumos kezelések okozta hasmenéstől, illetve helyreállítják a károsodott bélflórát. Brit kutatók egy nagy létszámú vizsgálatban azt mutatták ki, hogy hatástalanok ezek a készítmények.
Először sikerült kimutatniuk kutatóknak, hogy a táplálékkal a gyomorba bevitt baktériumok hatással lehetnek az emberi agy működésére.
Az emberi szervezet ellenálló képességének javításában fontos szerepet játszó probiotikumok kórházi és klinikai használatának elterjesztését szorgalmazták egészségügyi szakemberek pénteken Budapesten, egy nemzetközi konferencián.
Súlyos bélrendszeri betegségek gyógyításában is áttörést hozhat egy új kutatás, amely elsőként mutatta ki, komoly szerepe van a bélflórának az immunrendszer működésében.
A vércsoportokhoz hasonlóan az egyéneket "enterotípusokba" sorolhatjuk, amelyek függetlenek földrajzi származásuktól...
Az egerek beleiben élő baktériumok hatással vannak a rágcsálók agyi fejlődésére és viselkedésére - derítették ki svéd kutatók. A steril körülmények közt felnövő, bélflóra nélküli egerek kalandvágyóbbnak bizonyultak, és kevésbé szorongtak normál társaiknál.
Gyomor-bélrendszerünkben tízszerte annyi baktérium lakik, mint ahány sejtből van a testünk, ezek a baktériumok befolyásolják az immunrendszerünket, egészségünket, vagy betegségeinket, de az emberszabású élőlények esetében évmilliók óta a gazda szabja meg, milyen baktériumok laknak benne. A korábbi tudományos világképet alaposan fölkavaró eredményeket a PLoS Biology legújabb száma közölte
