A felnőttkori elhízás az esetek 30 százalékában a túl gyors csecsemőkori súlygyarapodásra vezethető vissza - állítja a német táplálkozáskutató, Berthold Koletzko. A túl gyors súlygyarapodás pedig összefüggést mutat az első ezer nap magas fehérjebevitelével.
A több európai országot felölelő The EU Childhood Obesity Programme (CHOP) kutatás szerint a túlzott mennyiségű, illetve nem megfelelő összetételű fehérjefogyasztás 2,5-szeresére növeli annak a kockázatát, hogy a gyermek 6 éves korára túlsúlyos lesz.
A fenti kutatási eredményeknek azért óriási a jelentősége, mert az elhízás Európában járványos mérteket öltött: jelenleg körülbelül 14 millió gyermek túlsúlyos, közülük 3 millió pedig kórosan el van hízva. Az OECD 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyarok a legelhízottabbak Európában.
A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, de már a gyermekeinket is veszélyezteti az elhízás: 2 és 17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos. Az elhízás növeli az olyan súlyos megbetegedések kockázatát, mint a diabétesz vagy az iszkémiás szívbetegség, szerepe a rákos megbetegedésekben vetekszik a dohányzással. Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy a tömeges elhízás az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma.
A táplálkozáskutatók egyetértenek abban, hogy a csecsemő ideális tápláléka az anyatej. Mindazonáltal, ha a szülő hozzátáplálásra kényszerül, feltétlenül olyan tápszert kell választania, amely hipoallergén fehérjéket tartalmaz, és az anyatejben lévő fehérje mennyiségét és struktúráját megközelíti. Ezzel nemcsak az elhízás, hanem az allergiás tünetek megjelenésének a kockázatát is csökkenheti.
