5 érv a gyakornoki programok mellett – kkv-knak is!

Nem csak a nagyok játszótere: egyre több kkv növeli versenyképességét gyakornokokokkal.

  • Hirdetés Hirdetés
5 érv a gyakornoki programok mellett – kkv-knak is!

A szakemberhiány és a fluktuáció kockázatainak csökkentését ma már a nagyvállalatok mellett, egyre több közép- és kisvállalkozás is gyakornoki programmal támogatja. A gyakornokok alkalmazása ma már nem ideiglenes megoldás, hanem stratégiai döntés: készségeik és tudásuk a cég profiljához igazodva fejleszthetők, ami megalapozza a biztos szakember-utánpótlást.

1. Folyamatos utánpótlás és rugalmas munkaerő

A gyakornokok gyorsan bevonhatók a mindennapi munkába, és hasznos segítséget jelentenek szezonális csúcsidőszakokban vagy rövid határidejű projektek esetén. Ha pedig beválnak, könnyedén beépíthetők a cég hosszú távú terveibe is – így a kiválasztásra és betanításra fordított idő valóban megtérül.

2. Friss diplomások foglalkoztatása diákként? Megéri!

A diákmunka jogilag és adminisztrációs szempontból is egyszerűbb, rugalmas foglalkoztatási forma, órára pontosan elszámolt költségekkel. Nem véletlen, hogy egyre több cég nyit a frissdiplomások felé is, hiszen az első félévben végzettek március 31-ig, a második félévben végzettek pedig október 31-ig még aktív nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkeznek. Ez a meghosszabbított diákstátusz a cégek számára több hónapnyi „próbaidőt” is jelenthet, minimális adminisztráció mellett, jelentős költségelőnyökkel: 100%-os SZOCHO-mentességgel, fizetett szabadság, betegszabadság vagy ünnepnap miatti kiadások nélkül.

3. Létszámstop vagy költségkeret sem akadály 

Ha a diákstátusz lejárta után a cég létszám- vagy költségkorlátok miatt nem tud új munkatársat felvenni saját állományba, bevett gyakorlat, hogy a fiatalokat munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazza tovább. Így a vállalat statisztikai létszáma és bérköltsége nem nő, miközben a megnövekedett munkaerőigény gyorsan és rugalmasan kezelhető – akár nagyobb projektek vagy megrendelések esetén is.

4. Friss szemlélet, erősebb munkáltatói márka

A gyakornokok és pályakezdők nemcsak jól ismerik a legújabb technológiákat és trendeket, hanem gyakran innovatív ötletekkel is hozzájárulnak a vállalat fejlődéséhez. Egy friss szemléletű fiatal könnyen rávilágíthat azokra a területekre, ahol a folyamatok már rutinszerűvé váltak, és új megközelítéseket hozhat a napi működésbe. Mivel bizonyítani szeretnének, motiváltak, nyitottak a tanulásra, és lelkesedésük gyakran átragad a környezetükre is. Ezzel együtt egy jól felépített gyakornoki program nemcsak utánpótlást biztosít, hanem erősíti a munkáltatói márkát is – a fiatalok szemében vonzó munkahellyé teszi a céget, ahol gyakran főállásúként szeretnék megalapozni a karrierjüket.

5. Bértranszparencia, stabil utánpótlás

A diákfoglalkoztatás további előnye, hogy átlátható bérstruktúrát kínál – a szektorban a bértranszparencia alapelvként működik. A fiatal jelentkezők magabiztosabban vágnak bele a munkavállalásba, ha előre látják, milyen órabérre számíthatnak. A Mind-Diák friss diákbér-felmérése ehhez nyújt megbízható támpontot: az aktuális trendeket több mint 4500 diákmunka-hirdetés alapján, szektoronkénti és megyénkénti bontásban vizsgálva mutatja be, segítve a cégeket a versenyképes és reális bérezés kialakításában.

Részlet a Mind-Diák országos diákbér-felméréséből (2025)

A gyakornoki program és a diákmunka nemcsak a vállalat erőforrásait bővíti, hanem hosszú távú, stratégiai előnyöket is kínál: segíti a tehetségek időben történő bevonzását, csökkenti a fluktuációt, erősíti a vállalati kultúrát és az employer brandinget. A közös munka már a kezdetektől segíti a fiatalok elköteleződését – így fokozatosan egy lojális, stabil munkaerőbázis építhető. Éppen ezért érdemes minden vállalatnak – mérettől függetlenül – tudatosan építeni a gyakornoki programjára.

Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.