Gazsi Attila: Tudásalapú gazdaság felé kell haladnunk, ne hagyjuk elveszni a gyöngyszemeket
A VOSZ elnökhelyettese szerint a magyar vállalkozások fejlesztése és hálózatosodása kulcsfontosságú a gazdasági stagnálás után várt élénküléshez. Gazsi Attila kiemelte a Széchenyi Kártya Programot és az energiahatékonysági kezdeményezéseket, amelyek évtizedek óta segítik a kkv-kat.
Gazdasági stagnálás és a várt élénkülés
A VOSZ Barométer legfrissebb, 2025 egészét értékelő kutatása szerint a kiszámíthatatlanság vált a kkv-k egyik legnagyobb problémájává, megelőzve több korábbi, klasszikus makrokockázatot. A felmérés 2023 óta negyedévente vizsgálja a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét, így mostanra három teljes év trendje hasonlítható össze, és az éves összevetés egyértelmű romlást mutat: a fő mutató és mindhárom alindex értéke alacsonyabb 2025-ben, mint 2023-ban. Az infláció, energiaárak és árfolyamkockázatok súlya csökkent, helyükre a strukturális gondok léptek: a kiszámíthatatlanság súlya 5 százalékponttal nőtt, a gazdaságpolitika problémaként való észlelése pedig 28-ról 37 százalékra emelkedett. „Rendkívül zavarja a vállalkozásokat, hogy nem látják előre, milyen szabályok vonatkoznak majd rájuk, hogyan szabályozzák az iparágukat” – fogalmazott az Egyensúly Intézet szakértője, aki a Barométer alapján stagnálás után fokozatos élénkülést jósol 2026-ra, ha a kormányzati lépések időben érkeznek. Gazsi Attila hozzátette: „Nem hagyjuk elveszni a gyöngyszemeket – csak azok a cégek érdemlik a támogatást, amelyek képesek és készek a továbblépésre, fejlesztésre, versenyképesség növelésre.” A Széchenyi Kártya Program, Demján Sándor 2002-es kezdeményezése, ma komplex finanszírozási rendszerré nőtte ki magát: több ezer hitelszerződés, ezermilliárdos forrásbeáramlás, magyar banki hitelek garanciával, piaci megfontolások mentén.
Mérföldkövek a VOSZ programokban
A Vállalkozók Háza program igazi áttörést jelent: a VOSZ saját székházba költözik, országszerte bővítve az irodahálózatot, ahol a vállalkozók személyesen vagy a VOSZ Port digitális platformon keresztül juthatnak tanácsadáshoz, finanszírozáshoz és közösségi szolgáltatásokhoz. Ez nem pusztán infrastrukturális lépés, hanem Demján Sándor víziójának folytatása, amely a banki hitelek mellett közösségi garanciákkal biztosítja, hogy a források valóban versenyképes cégekhez jusson, és ne „rossz pénz után dobjunk jó pénzt”. Párhuzamosan zajlik az energetikai offenzíva: a 2022-es energiaválságban a VOSZ elsőként lépett fel ár-támogatásokért, ami az Energiagazdálkodási Minisztérium létrehozásához, szektorsemleges pályázatokhoz vezetett a feldolgozóiparból a turizmusig. 2025-ben indult a megyei energiahatékonysági tanácsadási program a VOSZ Energetikai Szekció – a hazai energetikai vállalkozások vezetői által irányított – vezetésével, év végére pedig jogszabályi hátteret kapott az energiaszövetkezetek rendszere. 2026 első negyedévében létrejön a VOSZ Energia Alap, közösségi alapon finanszírozva a megújuló energia-beruházásokat, a VOSZ hálózati irodahálózatával és digitális eszközökkel támogatva a koordinációt – ez a közösségépítés egyik legjobb példája.
A Magyar Vállalkozók Napja és Prima Primissima mozgalon – társadalmi elismerés
Minden év december első péntekén egész Magyarország ünnepli a vállalkozókat, 2023 óta országgyűlési határozat alapján: ez a VOSZ javaslatára született, a MKIK támogatásával, egyhangú parlamenti szavazással (170 igen, 0 ellen, 0 tartózkodás). 2026. december 4-én 27. alkalommal tartják a jeles napot, elismerve azokat, akik a válságokban megőrizték a munkahelyeket, emelték a béreket, és valóra váltották az Alaptörvény gazdasági rendelkezéseit a társadalom boldogulásáért.
Gazsi Attila szerint ez a nap – kiegészülve a vármegyei Prima-mozgalommal – nem csupán ünnep, hanem motiváció és hálózati erő: példaképeket állít a mindennapokba, erősítve azt a közösségi gondolkodást, ami hatékony gazdasági ökoszisztémákat teremt, és a helyi gyöngyszemeket helyben ünnepli.
A VOSZ az Év Vállalkozója elismerések mellett a Prima Primissima Alapítvánnyal együttműködve támogatja és méltatja a helyi kultúra, művészetek, oktatás és sport terén alkotó kiválóságokat. Demján Sándor (1943–2018) szelleme tovább él e hagyományban, aki így fogalmazott: „A vállalkozó az, aki a társadalom alapját adja... Racionálisan fel kell ismerni ezt az alapot, és elsőként kell kezelni, mert az értékteremtő munka becsülete a legfontosabb.”
A VOSZ Vármegyei Prima-mozgalom mecénásaként helyi vállalkozók is csatlakoznak, ezzel erősítve a közösségi elismerés erejét és a régiós hálózatok összetartozását.
Gazsi Attila víziója: Tudásalapú gazdaság és hálózati erő
„Tudásalapú gazdaság irányába kell indulni” – jelentette ki egyértelműen a VOSZ elnökhelyettese, aki a modernizációt, a munkaerőhiány kezelését, a bürokráciacsökkentést és a digitális transzformációt helyezi az elsőbbségbe. Mint a VOSZ AI-munkacsoportjának vezetője, hangsúlyozza, hogy a tagság visszajelzései folyamatosan finomítják a programokat – a Széchenyi Kártyától az energiahatékonyságon át a hálózati érdekvédelmen keresztül. A kiszámíthatatlanság, magas adók és energiaárak mellett a kkv-k túlélése a közösség erején múlik: „Hálózatban erősebben – közösséget építünk, hatékony gazdasági ökoszisztémákat hozunk létre, mert ez a küldetésünk.” Gazsi Attila szerint a 2026-os élénkülés kulcsa ez a stratégia: only the fittest survive, de a VOSZ gondoskodik róla, hogy a gyöngyszemek – a fejlesztésre képes vállalkozások – ne vesszenek el útközben, hanem tudásalapú növekedéssel erősítsék a magyar gazdaságot.
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
