A hazai ipar már elkésett
„Az ipari digitalizáció egyik legnagyobb kihívása a szemléletformálás, miközben már túl kellett volna lépnünk azon, hogy arról beszéljünk, miért fontos az ipari digitalizáció. Már régen arról kellene beszélnünk, hogy milyen megoldások vannak, és hogyan valósítsuk meg őket” – foglalta össze Ács István, az NTPSz társelnöke a konferencián.
Ács István gondolatait erősítette meg Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár is, aki kijelentette, hogy „az Ipar 4.0-nak a jövője egy attitűdkérdés, és nem forráskérdés.” Előadásában pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a magyar vállalatok termelékenysége növekedett az elmúlt években, Magyarország továbbra is a visegrádi országok átlaga alatt teljesít. A digitalizáció akadályai között a forráshiány mellett még meghatározó tényezőként az információhiány problémájára (kutatások, trendek, elemzési eredmények, nemzetközi benchmarkok ismerete) hívta fel a figyelmet.
Sikertörténetek elevenedtek meg a kerekasztal–beszélgetéseken
A kerekasztal-beszélgetések megerősítették, hogy az ökoszisztéma szereplői bár más alapokról indulnak, alapjaiban ugyanazokkal a kihívásokkal (munkaerőhiány, az energiahatékonyság, az adatkezelés, az automatizáció és a beruházások megtérülése) küzdenek. A konferencián olyan gyakorlati példák is elhangzottak, amelyek rámutattak, hogy a kihívások ellenére az ipari digitalizáció több sikertörténete is köztünk él.
Ezek egyikeként említették, hogy a mezőgazdaság bizonyos területeken már kifejezetten előrébb jár, mint azt sokan gondolnák: ma Magyarországon mintegy másfél millió hektár szántóföldet művelnek valamilyen precíziós gazdálkodási megoldással, és ebből félmillió hektáron intenzív precíziós technológiát is alkalmaznak. Emellett az ipari automatizálás megtérülésére is kézzelfogható példák hangzottak el. A konferencián elmondottak szerint egy robot 3 műszakos működésben akár 6 hónap alatt is megtérülhet, 2 műszak esetén nagyjából 1 év, 1 műszakos működés mellett pedig körülbelül 1,5 év alatt.
A KKV-k előtt is valós lehetőség áll
A rendezvény arra is rámutatott, hogy az ipari digitalizáció nem kizárólag a nagyvállalatok terepe. A KKV-k számára is valós fejlődési irány, sőt bizonyos esetekben éppen rugalmasságuk miatt gyorsabban tudnak új megoldásokat bevezetni.
A SmartMan Konferencia címe pedig nem véletlenül lett az ipar 360 fok: az ipari digitalizáció mindenki számára kiemelten fontos, legyen az nagyvállalat, KKV vagy a társadalom egésze. Súlyát pedig nem csupán a térnyerése igazolja: “A jelenleg uralkodó globális trendek – globális konfliktusok, fenntarthatósági kérdések, környezetvédelmi és egészségügyi kihívások, recesszió, energiaárak elszabadulása – között a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térhódítása szinte az egyetlen, amely ezeknek a hatásait ellensúlyozni tudja” – mutatott rá végül Ács István az ipari digitalizáció társadalmi jelentőségére.
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
