A dél-németországi férfi 19 ezer euróért (mintegy 5,5 millió forintért) adta el perzsaszőnyegét egy kis aukciósháznak, majd később ugyanazt a darabot a Christie's árverésén átszámítva 7,2 millió euróért (mintegy 2,1 milliárd forintért) ütötték le. A férfi pert indított vevője ellen, mert szerinte szándékosan csapták be.

Az augsburgi bíróság sikertelenül próbálta meg megegyezésre bírni a két oldalt, a felperes nem fogadta el a felkínált 100 ezer eurós kártérítési összeget.

A bíróság végül úgy döntött: elutasítja a felperes vádját.

A becsüs első látásra 900 euróra becsülte a szőnyeget, aztán a végén 19 ezer euróért kelt el az első aukción. 2010-ben azonban ugyanez a virágmintás, 3,39-szer 1,53 méteres, XVII. századból származó darab csillagászati áron, 7,2 millió euróért kelt el a Christie's árverésén.

A felperes azzal vádolta a becsüst, hogy megszegte tanácsadási kötelezettségét, ezt azonban az alperes tagadta, mondván, hogy a hagyaték részeként eléje került szőnyeget csak igen felületesen állt módjában megvizsgálni. Azzal érvelt, hogy sohasem adta ki magát szőnyegszakértőnek, de külső szakértőhöz fordult segítségért. Megjegyezte, hogy az eléje kerülő tárgyak mennyisége nem tesz lehetővé pontos értékfelmérést.

Az egykori tulajdonos ügyvédje közölte: eldöntik, tegyenek-e további jogi lépéseket. Úgy véli ugyanis, hogy a becsüs nem tudta helyesen felmérni a szőnyeg értékét, ezt azonban nem közölte ügyfelével, így a munkakörében kötelező gondosság elmulasztása történt.

A milliókat érő szőnyeg ügye tehát tovább folytatódhat.