Elhivatottságát úgy jellemzi: „Már húszévesen szerettem volna edző lenni, idősebb játékosként viszont rájöttem, hogy az ember egy dolgot tud csak igazán jól csinálni.” Benedek Tibornak azonban van másirányú érdeklődése is: „Szavakkal szöszmötölni – ez ma is megvan bennem. Apámtól láttam, gyerekként. A regényemet olvasták néhányan, akik biztattak, hogy adjam ki, de rájöttem, hogy nem vagyok elég jó író. Meg nem is lenne nagy szám, hisz ma már mindenki könyvet ír.”

A Benedek Tiborral készült portrét a HVG e heti számában olvashatják.