Kézilabda-Eb: közel volt a bravúrhoz a magyar válogatott, végül a döntetlen jött össze a svédek ellen

Vitatható bírói döntéssel fejeződött be az első percétől az utolsóig izgalmas meccs.

Mostanra már csak matematikai esélye maradt a magyar válogatottnak a férfiak kézilabda-Európa-bajnokságán arra, hogy elődöntőbe jusson, azután ugyanis, hogy a csoportból pont nélkül lépett tovább, az első meccsén döntetlent játszott, a másodikat elvesztette a középdöntőben.

Az ellenfél ráadásul a társházigazda svéd együttes volt, amely az előző fordulóban nagy pofonba szaladt bele Izland ellen (35-27), amivel a csoport harmadik – azaz nem továbbjutó – helyére szorult, így várható volt, hogy a játékosaik hatalmas lendülettel szállnak majd be a meccsbe.

Az egymás elleni eredmények – a magyarok legutóbb a 2009-es horvátországi vb-n tudták őket legyőzni egyetlen góllal (31-30) –, no meg Chema Rodríguez szövetségi kapitány szavai sem biztattak túl sok jóval. „Ha szinte mindent tökéletesen csinálunk, a svédek akkor is legyőzhetnek minket, mert jobbak” – ismerte el.

A meccs első gólját Palasics Kristóf két nagy védése után Ilic Zoran szerezte meg, amire két gyors svéd találat volt a válasz. Az első tíz perc a vártnál óvatosabb, kiegyenlített játékot hozott, az ellenfél könnyebben találta meg az utat a magyar kapuhoz akcióból, míg a mieink Imre Bence profin értékesített heteseinek és Rosta Miklós nagyszerű beállós góljainak köszönhetően voltak eredményesek.

7-5-ös magyar vezetés után a svédek – könyörtelenül kihasználva a magyar játékosok hibáit – egy három gólos sorozattal átvették a vezetést, ráadásul a Mikael Appelgren helyére érkező veterán kapus, Andreas Palicka két kézzel megfogta Imre újabb büntetőjét.

A 15. percben, Bodó Richárd kiállítása után emberelőnybe kerültek és tovább növelték az előnyüket, de hamarosan ők is megfogyatkoztak, Imre pedig a szélről beszáguldva javította az előbbi hibáját (8-9), közel hat perces gólcsendet megtörve. Most ő vette a hátára a csapatot, Gottfridsson gólja után előbb megint a szélről lőtt gólt, aztán labdaszerzést követően gyors lefordulásból passzolt az üres kapuba és egyenlített (10-10).

A következő percekben mindkét oldalon megszaporodtak a hibák és valamelyest lassult a játék, egyik csapat sem tudott egy gólosnál nagyobb előnyt kidolgozni. A harmincadik perc elején időt kért Rodríguez, a megbeszélt figurát Rosta fejezte be, aki a játékrész felénél becserélt Palicka kapujába bombázott, beállítva a 16-14-es félidei eredményt.

A második félidőt a mieink kezdhették, és bár Bodó lövését még hárította Palicka, a labdaszerzés után megiramodó Ligetvári Patrikét már nem tudta (17-14). Már a négy gólos vezetésért támadhattott a csapat, de akkor Palicka villant, Claar és Lagergren pedig visszahozta a meccsbe a csapatát (17-16).

A 35. percben Bókát kiállították, ami nagyon rosszkor jött: a támadásban elkövetett magyar hibáknak, illetve Palicka bravúrjainak is köszönhetően a svédek négyszer is eredményesek voltak, míg a mieink csak kétszer találtak be. Rodríguez a 38. percben, 19-20-as svéd vezetésnél időt kért.

Bodó még ki tudott egyenlíteni, de aztán megint embehátrányba kerültek a magyarok egy rossz csere után – Imrét állították ki, mert visszaszaladt a pályára. Egy-egy találat esett csak a két perc alatt, aztán Bodó megint megszerezte a vezetést. Ami nem egészen tíz másodpercig tartott: Lagergren válaszolt szélvész gyorsan.

Továbbra is hol egál, hol ide vagy oda volt egy az előny, de míg a mieinknek nagyon meg kellett küzdeniük a találatokért, addig a svdédeknek többnyire könnyebben ment a gólszerzés.

Az utolsó tíz percet 27-27-es állásnál Johansson lövése és Palasics bravúros hárítása vezette fel, aztán Rostát dolgozták meg a falban, amiért Imre lőhetett hetest – újra mi vezettünk. Michael Appelgren, a svédek szakvezetője itt kérte ki a második idejét, a megbeszélés után aztán Claar meglőtte a maga 10., a csapata 28. gólját, majd Lagergren is betalált, miközben nálunk Szita és Rosta sem tudott túljárni Palicka eszén. Pedig a két támadás között Rodríguez még eligazítást is tartott.

Az 56. perc közepén már kettővel mentek a svédek, de Szita most nem rontott, Bergendahlt pedig leküldték két percre, miután arcon találta Fazekast. A labda ugyan a svédeknél maradt, de a lövésüket védte Palasics, az indítással pedig Imre száguldott végig a pályán és vágott nagy gólt – az újbóli egyenlítőt (30-30). A jó magyar sorozathoz aztán Sipos tett hozzá, és máris megvolt a vezetés. A másik oldalon azonban védekezés közben Pergel Andrejt kiszórták a játékvezetők, és Pettersson másfél perccel a vége előtt ziccerből megint egalizált.

Azonnal válaszolt azonban Rosta, mire Appelgren harmadszorra is magához intette az együttesét. A megbeszélés után Lagergren pillanatok alatt egyenlített, így a magyaroknak még maradt 44 másodpercük, a győzelemért támadhattak. Passzívig játszottak, végül Szita lőtt, de abban a pillanatban belemenést jeleztek a bírók. A labdát felkapta és ráküldte az üres magyar kapura Palicka, de nem talált be. A vége 32-32 lett.

A lefújás után a játékvezetők még megnézték videón az utólsó szituációt, és bár a közvetítésben is látszott, hogy a védekező svéd játékos sarka jócskán belógott a vonalon, ezért belül védekezés miatt büntetőt kellett volna ítélniük, úgy döntöttek, hogy lezárják a meccset. Ezzel biztossá vált, hogy a mieink – a szerdai, Horvátország elleni mérkőzés eredményétől függetlenül – nem jutnak be a nyolc közé.

(Nyitókép: MTI / Hegedüs Róbert)

Hozzászólások