Ursula von der Leyen az egyetlen jelölt az Európai Néppárt részéről a következő Európai Bizottság elnöki tisztére. Von der Leyen újrázásának komoly esélye van, mert a Néppárt magasan vezeti a népszerűségi listát. Koalíció nélkül azonban nem szerezhetnek többséget, és most egyértelművé tette a Néppárt, hogy Putyin barátaival nem tárgyalnak.
Szijjártó Péter ismét tartott egy sajtótájékoztatót Brüsszelben, ahol megint nem említette meg Alekszej Navalnij halálát, vagy az azzal kapcsolatos álláspontját. Viszont megalkotott egy kifejezést.
A jobbikos Kovács “KGB” Béla 2014 és 2019 között volt EP-képviselő, neve kizárólag azzal összefüggésben maradt fent az uniós közbeszédbe, hogy ő volt a magyar politikus, aki az oroszoknak kémkedett. KGBÉla azonban csak egy gyenge utánzata Tatyana Zsdanoka képviselőnek, aki közel két évtizedet húzott le az uniós törvényhozásban, miközben az orosz titkosszolgálatnak dolgozott.
Egyfajta útvonalat vázolt fel az Európai Bizottság annak érdekében, hogy 2040-re 90 százalékkal csökkentsék (1990-hez képest) az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányát. Ez egy közbülső lépcső: az EU deklarált célkitűzése a 2050-es klímasemlegesség elérése, amelynek következő állomása 2030, ameddig 55 százalékos csökkenést kell elérni. A 90 százalékos cél eléréséhez szükséges szabályokat a következő Bizottság fogja kidolgozni.
Megállt a szélsőjobboldali, populista tábor növekedése, sőt, az elmúlt havi adatokhoz képest némi csökkenés is megfigyelhető a legfrissebb adatok alapján.
Az EU célja, hogy kevesebb bevándorló induljon el az Unió felé. Ezért kötött szerződést az észak-afrikai országgal, amely váratlanul közölte: jótékonysági vagy szívességi alapon nem fogad el pénzt. A háttérben az állhat, hogy Tunéziát egyre több bírálat éri azért, ahogy a menekültekkel bánik.
Senki sem vállalkozik arra, hogy megjósolja a csütörtöki uniós csúcstalálkozó kimenetelét, amelynek főszereplője kétségkívül Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök változatos indokokkal blokkolja Ukrajna pénzügyi támogatását a következő négy évre, miközben teljesen magára maradt ebben a küzdelemben és vitapartnerei azzal sincsenek tisztában, hogy tulajdonképpen mit akar elérni.
Hivatalos források cáfolták az EUrologusnak a Financial Times azon értesülését, hogy az EU gazdasági szankciókat készít elő Magyarországgal szemben, ha Orbán Viktor nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomagot. A kormány már nem zárkózik el attól sem, hogy az uniós büdzséből támogassák az ukránokat, van azonban egy pont, ahol hajthatatlannak mutatkozik.
Éles jobboldali fordulatot jósol a páneurópai agytröszt, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) tanulmánya a júniusi európai parlamenti választásokon. Közvélemény-kutatási eredményekkel és statisztikai modellezéssel készítették el mandátumbecslésüket, amelyből kiderül, hogy a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia, valamint a Konzervatívok és Reformerek csoportja jelentősen tudja növelni képviselői számát. Ugyanakkor még mindig - szűk - többségben lesz az Európa-párti koalíció. A Fidesz törekvéseit ideológiai viták nehezítik.
A tagállamok uniós nagykövetei jóváhagyták a Tanács és az Európai Parlament tárgyalói között decemberben létrejött ideiglenes megállapodást a médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, valamint a médiaszabadság, a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelméről szóló új uniós törvényről. Csak Magyarország nem támogatta a jogszabályt, azonban nem volt vétójoga a kormánynak.
“Ha 2024-ben ismét az ‘America first’ érvényesül, Európa jobban magára marad, mint valaha” – ezzel nyitott az Európai Parlament plenáris ülésén Alexander de Croo belga miniszterelnök. Az európai pártok reakcióból úgy tűnik, hogy a soros uniós elnökség előtt álló legnagyobb kihívás a Trump-veszély mellett a magyar kormány és a migráció.
Az Európai Bizottság ismét utalt Magyarországnak, ezzel teljes mértékben kimerültek azok a gyorsan elérhető keretek, amelyekre jelenleg a magyar kormány számíthat. Brüsszel ezúttal 140,1 millió eurót fizetett, ami azonban hitel.
Öt hónap múlva már tudni fogjuk, hogy milyen eredményeket hoztak a június 6. és 9. között tartandó európai parlamenti választások, és javában azt fogjuk találgatni, hogy milyen pártszövetségeket kötnek, köthetnek majd az EP-ben. És bár ezen a téren sok lesz a bizonytalanság, azt ki lehet jelenteni június 10-én, hogy volt-e jobboldali áttörés, vagy sem. Az biztos, hogy a szélsőjobb térnyerése egyelőre a központi kampánytéma, megelőzve bármilyen uniós szakpolitikát.
Beindította az európai kampányt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, akinek az utódát már júniusban, pár héttel az EP-választások előtt ki kell jelölni, ellenkező esetben a következő soros uniós elnökség, vagyis a magyar kormány adhatja - átmenetileg - az unió legfőbb közjogi méltóságát.
A múlt heti uniós csúcstalálkozó forgatagában kevés figyelmet kapott a tény: Lengyelország felé is megindultak az uniós források. A lengyelek – méretük okán – nagyságrendekkel több pénzre jogosultak, mint Magyarország, az új lengyel kormány a Brüsszellel való együttműködést helyezte a középpontba.
A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a formatervezési mintákról (ún. Ecodesign) szóló csomagra vonatkozó két jogalkotási javaslat: a formatervezési minták oltalmáról szóló irányelv és a közösségi formatervezési mintáról szóló rendelet felülvizsgálatáról.
Orbán nemcsak Ukrajna pénzügyi finanszírozását, hanem az illegális migráció elleni küzdelemre vagy az európai versenyképesség javítására szánt forrásokat is blokkolta. És ezen a téren is egyedül maradt.
A mesterséges intelligencia (MI) átfogó szabályozásáról szóló rendelet célja, hogy az európai piacon forgalomba hozott és az EU-ban használt MI-rendszerek legyenek biztonságosak és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az uniós értékeket.
Konkrét formát öltött egy lehetséges uniós szerződésmódosítás, ez azonban nem jelenti azt, hogy lesz is belőle valami. Mindenesetre már decemberben színt kell vallaniuk a tagállamoknak, mivel a soros spanyol elnökség eléjük terjeszti az Európai Parlament javaslatát. A vétójog minimálisra korlátozása, az EP hatáskörének növelése, több közös politika – néhány pont a javaslatok közül.
Valószínűleg a folyamatban lévő uniós ügyek közül az egyik legbonyolultabbak a Magyarországnak járó pénzek befagyasztásával kapcsolatos eljárások. Különböző jogszabályok, egymást erősítő döntések, hivatkozások, párhuzamos magyarországi és brüsszeli történések útvesztőjében kell kiigazodnia nemcsak a hírek után érdeklődőknek, hanem a híreket megíróknak, azaz az újságíróknak is.