Senki sem vállalkozik arra, hogy megjósolja a csütörtöki uniós csúcstalálkozó kimenetelét, amelynek főszereplője kétségkívül Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök változatos indokokkal blokkolja Ukrajna pénzügyi támogatását a következő négy évre, miközben teljesen magára maradt ebben a küzdelemben és vitapartnerei azzal sincsenek tisztában, hogy tulajdonképpen mit akar elérni.
Hivatalos források cáfolták az EUrologusnak a Financial Times azon értesülését, hogy az EU gazdasági szankciókat készít elő Magyarországgal szemben, ha Orbán Viktor nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomagot. A kormány már nem zárkózik el attól sem, hogy az uniós büdzséből támogassák az ukránokat, van azonban egy pont, ahol hajthatatlannak mutatkozik.
Éles jobboldali fordulatot jósol a páneurópai agytröszt, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) tanulmánya a júniusi európai parlamenti választásokon. Közvélemény-kutatási eredményekkel és statisztikai modellezéssel készítették el mandátumbecslésüket, amelyből kiderül, hogy a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia, valamint a Konzervatívok és Reformerek csoportja jelentősen tudja növelni képviselői számát. Ugyanakkor még mindig - szűk - többségben lesz az Európa-párti koalíció. A Fidesz törekvéseit ideológiai viták nehezítik.
A tagállamok uniós nagykövetei jóváhagyták a Tanács és az Európai Parlament tárgyalói között decemberben létrejött ideiglenes megállapodást a médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, valamint a médiaszabadság, a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelméről szóló új uniós törvényről. Csak Magyarország nem támogatta a jogszabályt, azonban nem volt vétójoga a kormánynak.
“Ha 2024-ben ismét az ‘America first’ érvényesül, Európa jobban magára marad, mint valaha” – ezzel nyitott az Európai Parlament plenáris ülésén Alexander de Croo belga miniszterelnök. Az európai pártok reakcióból úgy tűnik, hogy a soros uniós elnökség előtt álló legnagyobb kihívás a Trump-veszély mellett a magyar kormány és a migráció.
Az Európai Bizottság ismét utalt Magyarországnak, ezzel teljes mértékben kimerültek azok a gyorsan elérhető keretek, amelyekre jelenleg a magyar kormány számíthat. Brüsszel ezúttal 140,1 millió eurót fizetett, ami azonban hitel.
Öt hónap múlva már tudni fogjuk, hogy milyen eredményeket hoztak a június 6. és 9. között tartandó európai parlamenti választások, és javában azt fogjuk találgatni, hogy milyen pártszövetségeket kötnek, köthetnek majd az EP-ben. És bár ezen a téren sok lesz a bizonytalanság, azt ki lehet jelenteni június 10-én, hogy volt-e jobboldali áttörés, vagy sem. Az biztos, hogy a szélsőjobb térnyerése egyelőre a központi kampánytéma, megelőzve bármilyen uniós szakpolitikát.
Beindította az európai kampányt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, akinek az utódát már júniusban, pár héttel az EP-választások előtt ki kell jelölni, ellenkező esetben a következő soros uniós elnökség, vagyis a magyar kormány adhatja - átmenetileg - az unió legfőbb közjogi méltóságát.
A múlt heti uniós csúcstalálkozó forgatagában kevés figyelmet kapott a tény: Lengyelország felé is megindultak az uniós források. A lengyelek – méretük okán – nagyságrendekkel több pénzre jogosultak, mint Magyarország, az új lengyel kormány a Brüsszellel való együttműködést helyezte a középpontba.
A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a formatervezési mintákról (ún. Ecodesign) szóló csomagra vonatkozó két jogalkotási javaslat: a formatervezési minták oltalmáról szóló irányelv és a közösségi formatervezési mintáról szóló rendelet felülvizsgálatáról.
Orbán nemcsak Ukrajna pénzügyi finanszírozását, hanem az illegális migráció elleni küzdelemre vagy az európai versenyképesség javítására szánt forrásokat is blokkolta. És ezen a téren is egyedül maradt.
A mesterséges intelligencia (MI) átfogó szabályozásáról szóló rendelet célja, hogy az európai piacon forgalomba hozott és az EU-ban használt MI-rendszerek legyenek biztonságosak és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az uniós értékeket.
Konkrét formát öltött egy lehetséges uniós szerződésmódosítás, ez azonban nem jelenti azt, hogy lesz is belőle valami. Mindenesetre már decemberben színt kell vallaniuk a tagállamoknak, mivel a soros spanyol elnökség eléjük terjeszti az Európai Parlament javaslatát. A vétójog minimálisra korlátozása, az EP hatáskörének növelése, több közös politika – néhány pont a javaslatok közül.
Valószínűleg a folyamatban lévő uniós ügyek közül az egyik legbonyolultabbak a Magyarországnak járó pénzek befagyasztásával kapcsolatos eljárások. Különböző jogszabályok, egymást erősítő döntések, hivatkozások, párhuzamos magyarországi és brüsszeli történések útvesztőjében kell kiigazodnia nemcsak a hírek után érdeklődőknek, hanem a híreket megíróknak, azaz az újságíróknak is.
A magyar külügyminiszter a NATO-ban azt mondta, hogy Ukrajna nem Európáért, hanem saját magáért harcol, és nincs helye a NATO-ban. A katonai szövetség főtitkára szerint azonban az ukrán NATO-tagság közelebb van, mint valaha.
Az Európai Parlamentben minden plenáris ülésen felszólal valamelyik tagállam állam- vagy kormányfője, a beszéd címe mindig ugyanaz: "Ez Európa". Bár már több évre tekint vissza ez a hagyomány, a magyar miniszterelnököt még egyszer sem kérték fel beszéd megtartására. Most Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök volt soron, aki az EU egységéről beszélt.
Az Európai Parlament szakbizottsága egyetértett azzal a javaslattal, amelynek célja, hogy ha valaki szülői jogosultságot szerzett egy tagállamban, azt valamennyi országban kötelező lesz elismerni. Az EP Jogi Bizottságának döntését még a plenáris ülésnek is meg kell erősítenie, de ez minden bizonnyal csak formaság lesz, ezt követően azonban a tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk.
Emmanuel Macron francia elnök eléggé határozottan üzent múlt héten Orbán Viktornak a brüsszelezés, illetve az oroszokkal fenntartott átláthatatlan kapcsolatok miatt, ez azonban csak a felszín. A magyar és a francia vezető sok területen számíthat egymásra, kapcsolatuk érdekalapú, amibe néha belefér egy-két kiszólás. Ami francia részről nem fér bele, az az EU egységének bomlasztása. De nem szabad megfeledkezni a pénzről sem: Franciaország is azon a véleményen van, hogy a jogállamisági gondok miatt Magyarország egyelőre nem kaphat uniós forrásokat.
Nem várható rendkívüli fejlemény az uniós állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozóján. Ez persze nem zárja ki azt, hogy élesebb politikusi nyilatkozatok is elhangozzanak – jó eséllyel a magyar miniszterelnöktől vagy éppen vele szemben.
Ahogy egy hónappal ezelőtt, októberben is nekifutottak az európai ügyi miniszterek annak a témának, amelyet a spanyol kormány akar átvinni a tagállamokon. És ahogy szeptemberben, úgy októberben is “lepattantak” a spanyolok, így aztán egyelőre nem lesz három új nyelve az Európai Uniónak. De a folyamat halad.