Az uniós tagállamok tanácsa véglegesen zöld utat adott a mesterséges intelligenciáról szóló EU-s szabályozásnak, amely a maga nemében első a világon. A jogszabály „kockázatalapú” megközelítést követ, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb annak a kockázata, hogy a társadalom károsodást szenved, annál szigorúbbak a szabályok. 

Az új törvény a mesterséges intelligencia különböző típusait tehát a kockázatok szerint kategorizálja. A csak korlátozott kockázatot jelentő mesterségesintelligencia-rendszerekre nagyon enyhe átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak, míg a magas kockázatúak is rendelkeznek engedéllyel, de bizonyos követelmények és kötelezettségek vonatkoznának rájuk, ha az uniós piacra akarnak jutni. Az olyan mesterségesintelligencia-rendszereket, mint például a kognitívviselkedés-manipuláció és a társadalmi pontozás, kitiltják az EU-ból, mivel ezt a kockázatot elfogadhatatlannak tartják. A törvény tiltja továbbá a mesterséges intelligencia használatát a profilalkotáson alapuló prediktív rendészeti tevékenység esetében, valamint olyan rendszerek alkalmazása során, amelyek biometrikus adatokat használnak az emberek meghatározott kategóriák (például faj, vallás vagy szexuális irányultság) szerinti besorolására.

A mesterségesintelligencia-törvény megsértése esetén kiszabható bírságot a jogsértő vállalat előző pénzügyi évi globális forgalmának százalékában vagy egy előre meghatározott összegben határozzák meg, attól függően, hogy melyik a magasabb. A kkv-kat és az induló vállalkozásokat arányos közigazgatási bírság sújtja.

Az új törvény célja, hogy elősegítse a biztonságos és megbízható mesterségesintelligencia-rendszerek (MI) kifejlesztését és elterjedését az EU egységes piacán mind a magán-, mind az állami szereplők körében 

– áll az indoklásban. Ugyanakkor rögtön hozzáteszik: cél az is, hogy az uniós polgárok alapvető jogait tiszteletben tartsák, egyúttal a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokat és innovációt ösztönözzék Európában. Az MI-törvény csak az uniós jogon belüli területekre vonatkozik, és mentességet biztosít, például a kizárólag katonai és védelmi, valamint kutatási célokra használt rendszerekre.

A mesterségesintelligencia-törvénnyel Európa hangsúlyozza a bizalom, az átláthatóság és az elszámoltathatóság fontosságát az új technológiákkal kapcsolatban, ugyanakkor biztosítja, hogy ez a gyorsan változó technológia virágozzon, és fellendítse az európai innovációt

– fogalmazott a soros elnökség nevében Mathieu Michel digitalizálásért felelős belga államtitkár.

A jogszabályt néhány nap múlva közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában, és húsz nappal a közzétételt követően lép hatályba. Az új rendeletet – néhány intézkedés kivételével – a hatályba lépése után két évvel kell alkalmazni minden tagállamban.

A magyar kormányt az elfogadás során Kovács Zoltán államtitkár képviselte a távközlési tanácsban. Kovács azt mondta, hogy a jogszabály a magyar elnökség számára is kiemelkedő jelentőséggel bír, mert a törvény gyakorlatba átültetésében fontos teendők hárulnak majd a magyar kormányra.