Nem a határkerítés miatt kell fizetnie Magyarországnak, hanem mert nem tart be egy bírósági ítéletet

Június 13-án hirdet ítéletet az Európai Bíróság egy olyan ügyben, amely arról szól, hogy Magyarország nem hajtott végre egy korábbi bírósági ítéletet, és ezért pénzbüntetéssel sújtható. A magyar kormányzati kommunikáció az elmúlt pár napban beleerősített, és ezen ügy kapcsán arról beszélnek, hogy a határkerítés miatt akarják büntetni a magyarokat.

Nem a határkerítés miatt kell fizetnie Magyarországnak, hanem mert nem tart be egy bírósági ítéletet

Az Európai Bíróság 2020 decemberében hozott egy ítéletet, amelyben megállapította, hogy az akkori magyar menekültügyi rendszer számos ponton sérti az uniós jogot. A legfőbb kifogás az volt, hogy az akkor még működő tranzitzónák nem alkalmasak arra, hogy a menedékkérők benyújtsák nemzetközi védelem iránti igényüket, a kérelmezőket gyakran 30 napon túl is fogva tartották, általános gyakorlat volt, hogy még a fellebbezés elbírálása előtt visszatoloncolták a migránsokat Szerbiába. A jogvitában az összes magyar érvet elutasították.

Ez volt az az ügy, amelynek következményeként az uniós határőrizeti szerv, a Frontex kivonult Magyarországról, mert nem akartak részt venni az uniós jog folyamatos megsértésében. Közben a magyar kormány módosította a menekültügyi szabályozást, a tranzitzónákat bezárták (bár erre nem kötelezte a kormányt az ítélet), és bevezették azt a rendszert, hogy a menedékkérelem benyújtásának előfeltétele egy szándéknyilatkozat beadása a belgrádi magyar nagykövetségen. Erről tavaly júniusban mondta ki az Európai Bíróság, hogy szintén sérti az uniós jogot, mert nem biztosítja a menedékkérelem beadásnak a lehetőségét a határon, ami egy nemzetközi jogi alapelv.

Ha egy tagállam nem tesz eleget az Európai Bíróság valamelyik ítéletének, akkor az Európai Bizottság egy másik eljárás keretében kérheti, hogy egyszeri pénzbüntetéssel és/vagy átalánybüntetéssel sújtsa a vétkező tagállamot. A 2020-as ítélet végre nem hajtása miatt az Európai Bizottság 2021 novemberében fordult az Európai Bírósághoz. A keresetben azt kérték, hogy a bíróság:

  • kötelezze Magyarországot, hogy fizessen a Bizottságnak napi 5 468,45 EUR – összesen legalább 1 044 000,00 EUR – átalányösszeget a Bíróság C-808/18. sz. ügyben hozott ítélete kihirdetésének időpontja és az említett ítéletben foglaltak alperes általi teljesítése vagy – ha ez hamarabb következik be – a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetése közötti időszakra;
  • amennyiben az (1) pontban megállapított kötelezettségszegés a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetéséig folytatódik, kötelezze Magyarországot, hogy fizessen a Bizottságnak napi 16 393,16 EUR kényszerítő bírságot a jelen ügyben hozandó ítélet időpontja és a Bíróság C-808/18. sz. ügyben hozott ítéletében foglaltak alperes általi teljesítése közötti időszakra.

Az indokolásban az szerepel, hogy a Bíróság korábbi ítéletében megállapított, hogy
a magyar menekültügyi jogszabályok több tekintetben összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Bár Magyarország tett bizonyos intézkedéseket annak érdekében, hogy megfeleljen az ítéletben foglaltaknak – mindenekelőtt bezárta a magyar–szerb határon létesített úgynevezett tranzitzónákat – a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések nem elégségesek az említett ítéletben foglaltak teljesítéshez.
A választási kampány lázában és arra hivatkozással Orbán Viktor a közösségi médiában a következőt posztolta ezzel az üggyel összefüggésben:

Magyarországnak naponta hatmillió forintot be kell fizetnie Brüsszelnek, mert nem engedjük be a migránsokat. Minderre egyetlen válasz lehet: el kell zavarni az európai vezetőket!

Azt is hozzáteszi, hogy “Brüsszelből hátba lövik Magyarországot”. Az nem világos, hogy a választási eredmény hogyan befolyásol egy bírósági eljárást és hogy az elzavarandó személyek közé kell-e érteni az Európai Bíróság bíráit is. Apróság, de az ítéletet Luxemburgban hirdetik ki.

A bíróságnak már nem fog dönteni az alapügyben – azt már egyszer megtette. Most arról kell határozni, hogy az Európai Bizottság által javasolt összeget alaposnak tartják-e, s azt helyben hagyják, esetleg alaptalanként elutasítják a keresetet, illetve növelhetik vagy csökkenthetik az összeget. Mindenesetre a döntés végleges lesz, az ellen már nem lehet fellebbezni, ha pénzügyi kötelezettséget tart, akkor fizetni kell.

Ha a keresetet jóváhagyják, akkor egyrészt legalább egymillió euró átalánybüntetést és az ítélet kihirdetésének napjától napi hatmillió forintot kell fizetnie.

Az uniós bíróságot ismerőknek szokatlan lehet, hogy egyből a bírói testület ítéletét ismertetik, hiszen ügyekben jellemzően előbb az eljáró főtanácsnok indítványát közli a testület. (Ezzel szinte mindig megegyezik később maga az ítélet.) Ha azonban a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy semmilyen új jogkérdést nem vet fel, a főtanácsnok meghallgatását követően úgy határozhat, hogy az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor. Ez egyben azt is jelenti, hogy magát az ítéletet elvben a kormány sem ismerheti.

Arra lehet számítani, hogy a magyar menekültügyi szabályozást uniós joggal ellentétesnek kimondó, másik ítélet végre nem hajtása miatt is hasonló eljárás elé néz Magyarország.

Dr. Reiserként írtak bele a Stranger Thingsbe – Paul Reiser a HVG-nek

Dr. Reiserként írtak bele a Stranger Thingsbe – Paul Reiser a HVG-nek

Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.