Kudarcot vallott az Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság megbuktatására tett kísérlet
175 igen szavazattal, 360 ellenszavazat mellett, 18 tartózkodással az Európai Parlament megerősítette tisztségében Ursula von der Leyent.
175 igen szavazattal, 360 ellenszavazat mellett, 18 tartózkodással az Európai Parlament megerősítette tisztségében Ursula von der Leyent.
Egy belga EP-képviselő szerint a budapesti Pride üzenete a következő: „Orbán, menj a picsába!”. Az Európai Parlament vitát tartott a Pride-ról, amelyen több mint 70 képviselő személyesen is részt vett. A magyargyűlölő román szélsőjobb ismét Orbán mellé állt.
Hétfőn megtartották a vitát, csütörtökön pedig megrendezik a szavazást, amelyet jövő hétfőre valószínűleg el is felejthetünk: 72 EP-képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be Ursula von der Leyennel szemben. Az azonban kiderült, hogy az Európai Néppárttal a szövetségeseinek legalább annyi bajuk van, mint az ellenfeleinek.
Ukrán EU-tagság, orosz energia, szankciók, jogállamiság – néhány téma, amelynek kapcsán garantált a konfliktus a magyar kormány és az EU féléves elnökségét július 1-jén átvevő Dánia között. Pedig a dánoknak vannak más terveik is.
Lezárult a lengyel uniós elnökségi időszak, amely alatt két szankciós csomagot fogadtak el Oroszország ellen, a harmadikat a magyar–szlovák duó megakadályozta. Enyhítettek a vállalkozások terhein, és soha nem látott védekezési kiadásnövelésről is döntöttek. Bóka János mindenesetre elégedetlen.
2040-re 90 százalékkal csökkentené az EU a károsanyag-kibocsátást, de az is számítani fog, ha egy kormány az unión kívül finanszíroz környezetvédelmi programokat. A javaslatot azonnal bírálatok fogadták, van, aki túl enyhének, mások túl szigorúnak tartják.
Ahogy az várható volt, Orbán Viktor most sem támogatta azt az állásfoglalást, amelyben az uniós tagállamok meghatározták Ukrajnával, illetve az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikájukat.
Csütörtökön délelőtt 11-kor kezdődik Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők szokásos csúcstalálkozója, amelyre a legtöbben Hágából, a NATO-csúcsról érkeznek. A napirend igen zsúfolt, a vezetők nagyon sok témát érintenek, mégis, ahogy lenni szokott, azzal kapcsolatban várható a legnagyobb vita, ami hivatalosan nem is szerepel a programban. És ahogy lenni szokott, mindezek fókuszában ott áll Orbán Viktor, kezében egy vétó feliratú táblával.
Magyar Péter mentelmi jogát három ügyben kérték ki, az Európai Parlament Jogi Bizottsága pedig mindhárom ügyet a keddi napirendjére tűzte, sőt, az érintettet is meghallgatták. A Tisza Párt elnöke az EUrologusnak azt mondta az ügyészség eljárásáról, hogy politikai ügyről van szó, amely nem zavarja a választási felkészülésüket.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt. Kiderült, a szlovákoknak nincs bajuk a csomaggal, Szijjártó azonban olyasmivel érvelt, aminek leginkább Moszkvában örülnének.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre, azonban az nem egyértelmű, hogy dönteni is kellett volna-e róla. Mindenesetre a magyar külügyminiszter egyre durvuló ukránpárti háborús hangulatra panaszkodik.
Gyakorlatilag teljes érdektelenség mellett folytatott vitát az uniós bővítéspolitikáról az EP „plenáris” ülése. Az ukránellenes felszólalásokban a Fidesz élen járt, még a szélsőjobboldaliak sem érveltek ilyen mértékben Ukrajna ellen, ők inkább mindenkit az EU-n kívül szeretnének látni, beleértve saját tagállamaikat is.
Homoszexualizálás, sátánisták, fényes bőrök, szájkosár, szexuális bizonytalanságban szenvedő Orbán Viktor – a magyar gyülekezési törvény módosításáról volt szó szerdán az Európai Parlamentben.
Ahogy ígérték, az Európai Bizottság bemutatta az orosz gáz és olaj importjának megszüntetésére vonatkozó javaslatát. A jogszabályoknak vannak olyan elemei, amelyek reagálnak a magyar kifogásokra, de ez érdemben nem változtat a kitűzött célokon.
Péntekig 226 milliárd forintba kerül Magyarországnak, hogy a kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét. A gigabírságról pontosan egy évvel ezelőtt született döntés, amelyet a kormány most peres úton akar megtámadni. Egy holland nemzetközi jogi professzor szerint ez egy kétségtelenül vesztes per lesz.
A magyar kormány az európai joggal folytatott szabadságharcában két fontos ügyben visszavonulót fújt, amivel sikerült megelőzni, hogy újabb pénzbüntetések szakadjanak az ország nyakába. A befagyasztott uniós pénzek azonban nem kerültek közelebb.
Az Európai Bizottság elnöke és a külügyi főképviselő bejelentette az újabb, 18. Oroszországgal szembeni szankciós csomagot. Az új büntetőintézkedések főbb célpontjai az orosz energia- és az orosz bankszektor.
Közleményben jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését. Az EUrologus megtudta, ez a javaslat korántsem jelenti azt, hogy a magyar kormány felállhatna az uniós szégyenpadról, az eljárás nem szűnik meg, fél év múlva várható az újabb ellenőrzés.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka megállapította, hogy a magyar gyermekvédelmi törvénynek a pedofilokat a melegekkel összemosó módosításai számos ponton sértik az uniós jogot. A főtanácsnok szerint a magyar érvelés alaptalan és elfogadhatatlan.
Az orosz energiáról történő leválást, az oktatás színvonalának javítását, a piactorzító állami beavatkozások megszüntetését, a befagyasztott uniós forrásokhoz történő hozzáférés feltételeinek teljesítését és az állami kiadások csökkentését javasolja az Európai Bizottság a magyar kormánynak, miközben megállapítják, hogy Bulgária alkalmas arra, hogy január 1-jétől bevezessék az eurót.