Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelynek célja, hogy az Európai Parlamentben kevesebb munkahelyi konfliktus és zaklatás történjen.
A lemaradott európai térségek felzárkóztatásáról szóló jelentés burkoltan kritizálja azoknak a tagállamoknak a vezetését, ahol a kohéziós források hatása elmaradt az elvállalt és elvárt szinttől.
A Magyar Péter által bemutatott, a Schadl–Völner korrupciós ügyet érintő hangfelvétel a legproblémásabb területekkel áll összefüggésben: az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióellenes küzdelemmel, vagyis annak hiányosságaival. A legnagyobb veszély, hogy az ügy lelassítja azokat a folyamatokat, amelyek célja a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférés. Közben Magyar Péter megjelenése a nyugati lapokban is vezető hírként szerepel.
Ismét Brüsszelben tüntetnek a gazdálkodók, megmozdulásukat az agrárminiszterek tanácskozására időzítették. Úgy tűnik, meghallgatták a kéréseiket, mert a mezőgazdasági termelőket érintő könnyítéseket jelentettek be. Azonban nem biztos, hogy ezzel be is érik a tiltakozók.
Néhány nappal ezelőtt 23, a gyermekek jogaival foglalkozó civil és nemzetközi szervezet elindította a #VoteforChildren kampányt. A gyermekjogi szakértők arra szólítják fel az Európai Parlament jövőbeli képviselőit, kötelezzék el magukat amellett, hogy a gyermekjogok bajnokai lesznek, és a következő ciklusban előmozdítják és védik a gyermekek jogait.
Miközben Magyarország az ukrán mezőgazdasági termékekre teljes behozatali tilalmat tart fent -– vállalva az uniós kötelezettségszegési eljárás kockázatát –, az Európai Bíróság az orosz gabonára nézve javasolt olyan mértékű vámokat, amelyek ellehetetlenítik ezeknek a termékeknek az értékesítését az uniós piacon.
Egyelőre nincs döntés arról, hogyan lehetne fegyvert vásárolnia lefoglalt orosz bankbetétek extraprofitjából, az uniós vezetők azonban egyetértettek az európai védelmi ipar felpörgetésében.
Az ukrán elnök az uniós vezetőkön számon kérte, hogy míg egyesek blokkolják az ukrán mezőgazdasági termékeket, mások Oroszországgal kereskednek és vásárolnak például gabonát.
Két napos uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben. Az állam- és kormányfők elsősorban külpolitikai kérdések szerepelnek. Lehet arra számítani, hogy egyes kérdésekben a magyar álláspont eltér majd a többségitől, de minden bizonnyal az elmúlt hónapokhoz hasonló vétóhelyzet nem fog kialakulni. Arra viszont számítani kell, hogy Orbán Viktor érvelése, megközelítései már a soron következő magyar uniós elnökség szempontjából is értelmezendők.
Az Európai Bizottság elfogadta azt a dokumentumot, amelynek részletei már kiszivárogtak a sajtónak, és a tagállami vétójog lehetséges korlátozásával is kapcsolatos. Ez azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az EU-nak milyen belső reformokat kell végrehajtania arra az esetre készülve, ha bővülne a tagok száma.
Az Európa-ügyi miniszterek az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken tartandó csúcstalálkozóját készítették elő Brüsszelben, ennek megfelelően állították össze a napirendet is. A magyar álláspont szerint nem világos, hogy az EU mit akar Ukrajnában.
Tucatnyi jelölt van már az Európai Bizottság következő elnöki posztjára, bár nem minden jelöltnek ismerjük a nevét, csak azt tudjuk, hogy egy adott politikai formáció jelölni fog valakit. Az eddig ismert jelöltek közül azonban csak egynek van komoly esélye: Ursula von der Leyennek. Van olyan jelölt is, akinek nem a pártjának alacsony támogatottsága miatt nem jöhet számításba, hanem azért, mert el van tiltva az efféle megbízatásoktól. Az EUrologus összeszedte a szóba jöhető jelölteket.
Az Európai Parlament jóváhagyta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. A képviselők 523 szavazattal, 46 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadták el a tagállamokkal már egyeztetett szöveget.
Összességében inkább politikai, mint jogi szempontból értelmezhető, hogy az Európai Parlament be akarja perelni az Európai Bizottságot. Az ok természetesen Magyarország és a részben felszabadított források. Az EP Orbán-ügyben nem alkuszik – ezt szeretné mindenki tudomására hozni. Elemzésünk.
Kétszáz évnyi semlegesség után Svédország csatlakozott a NATO-hoz. A svéd zászlót hétfőn délben vonták fel a katonai szövetség európai főhadiszállásán, Brüsszelben. Svédország a NATO 32. tagja.
Szexizmus, nőgyűlölet, fizikai és verbális erőszak, egyenlőtlen fizetés, tisztelet hiánya, alulértékelés a szponzorok és a sajtó körében, elnyomó hatalmi struktúrák – csak néhány, ám gyakran elhangzott kifejezés, amelyet egy pódiumbeszélgetésen lehetett hallani az Európai Parlamentben. A téma: Nők a sportban.
Egyetlen jelöltként Ursula von der Leyent szavazta meg bukaresti kongresszusán az Európai Néppárt a pártcsalád jelöltjének az Európai Bizottság elnöki tisztére. Ezzel Von der Leyen az első számú esélyese ennek a pozíciónak, de újrázása a tagállami vezetőkön múlik. A francia és két szlovén tagpárt nem támogatta Ursula von der Leyent.
Az Európa-szerte lezajlott tüntetések hoztak némi eredményt a gazdáknak, a tagállamok egyes adminisztratív terhek csökkentéséről döntöttek, volt olyan jogszabály-javaslat, amelyet vissza is vontak, azonban egy már veszni látszó új törvény elfogadásával a zöldek nagy diadalt értek el.
Két állásfoglalást is elfogadott az orosz–ukrán háború kapcsán az Európai Parlament. Az egyikben Alekszej Navalnij haláláról és az orosz ellenzékről volt szó, a másikban pedig Ukrajna támogatásáról. A Fidesz képviselői egyik javaslatot sem támogatták.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága zöld jelzést adott a hibás termékekkel okozott károk megtérítéséről szóló jogszabálynak. Az új törvény egy csaknem negyven éves irányelvet vált le és biztosítja, hogy mindig legyen egy uniós cég, amelyet ilyen esetekben felelősségre lehet vonni.