A Malév kiesése egyelőre nem érződik a beutazó vendégek számán - állítja Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, aki a hvg.hu-nak elmondta, hogy miről tárgyaltak a Ryanairrel és más légitársaságokkal, és hogy a fogászati turizmus még többet is érdemelne a kormányzati egymilliárdnál. Emellett állítja: Magyarország ma már mindenféle pénztárcájú vendégnek minőségi szolgáltatást tud kínálni.
Megkapta a felhatalmazást a Fővárosi Közgyűléstől Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Vízművek külföldi befektetőinek kivásárlására. Arra a kérdésre, hogy miért kell a szerződés lejárta előtt kiszorítani a kisebbségi tulajdonost lényegében annyi pénzért, mint amennyit ez idő alatt tisztán keresett volna, nincs válasz.
A Budapest Airport privatizációja arra a feltevésre épült, hogy a reptér üzemelése amúgy sem állhat le soha, és ha a befektetőt kellően védik, akkor a szerződés teljes időtartamára a kölcsönös előnyök kiaknázhatók, miközben az állam már előre beszedte a 75 évre szóló koncessziós díj nagy részét. Valószínűsíthető, hogy ma már egyik fél sem szívesen hátrálna ki a szerződésből.
Az Európai Bizottság nagyjából annyi pénzt venne el, mint amennyit a kormány maga is átcsoportosított volna a kohéziós pénzekből energiahatékonysági programokra. A 495 millió euró nagyjából annyit jelentene, mintha visszavennék a 4-es metró uniós támogatásának hatvan százalékát vagy nem épülhetne át a Szajol-Püspökladány vasútvonal.
Tízmilliárdos értéket lehet megmenteni a legnagyobb Malév-leányvállalatok működésének biztosításával. Ugyanennyi érték persze el is tűnhet. Elég, ha nem elég gyors és szakszerű az operáció.
Orbán Viktor örülne, ha egy új Malév indulhatna - mondták többen is a hvg.hu-nak. Ennek megfelelően önjelölt csoportok keresnek befektetőt és finanszírozót. Pusztán üzleti alapon aligha járhatnak sikerrel. Ezért inkább olyan megoldásokban gondolkodnak, melyeknél a tárgyaló félnek is lehetnek politikai megfontolásai. Kína után most Abu-Dzabiban.
A mostani világválság nem olyan, mint a 2000-es, amikor pár egymást követő negyedévben volt csak visszaesés. Ennek a válságnak az alapvető mozgatóereje a hitelek leépülése, amikor az adósok csak visszafizetnek, a hitelezők adósságokat írnak le, új hitelek kihelyezése pedig nemigen történik. A mostani 10-15 éves folyamat útját reálgazdasági áldozatok jelölik - mondta a hvg.hu-nak Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke, a tőzsde egykori első embere.
Vagy a bíróságon, vagy a parlament kétharmados többségével kényszerítené ki Lázár János, hogy az Erste engedje el Hódmezővásárhely adósságának egy részét. A pert jó eséllyel elbukná a Fidesz frakcióvezetője. Súlyos következménye a törvénymódosításnak lenne: egy hirtelen mozdulattal kilépnénk a piacgazdaságból.
Az Orbán-állam erőteljes jelenléte újra felszítja a régi vitát: mibe üsse bele az állam az orrát, és mit jobb, ha messziről elkerül? Közgazdászokat kérdeztünk benyomásaikról, mi mozgathatja a kormányt, milyen modellekből építkezhet, és hogy szerintük milyen esetekben indokolt és mikor kifogásolható az állam nyomulása a gazdaságban.
Végtörlesztő dolgozóinak kamatmentes munkáltatói kölcsönt ad a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) - derül ki a kormány honlapjára felkerült dokumentumból. Aki kap pénzt, több százezer forintot nyerhet, az állam pedig ugyanennyit veszíthet egy-egy ügyleten. Kérdéseinkre, hogy honnan lesz erre pénz és kinek adnak belőle, a tárca nem válaszolt.
Az állami kamattámogatásos diákhitel-konstrukció (Diákhitel 2) a költségtérítéses képzés finanszírozásának olyan rendszerét teremti meg, ami nem egyszerűen bonyolult és drága, hanem a kormányzati elvnek is ellentmondva, fenntarthatatlan, ésszerűtlen és igazságtalan.
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a forintot az EU-IMF-tárgyalások körüli bizonytalan helyzet repítette történelmi csúcsig, úgy tűnik, egy újabb fideszes kommunikációs baki is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a forinton tovább erősödött az eladói nyomás és menekülnek a befektetők.
Megfelelő ösztönzőkkel az innovációra épülő munkahelyek számát könnyűszerrel meg lehetne triplázni - mondja Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési vezérigazgatója, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) innovációs munkacsoportjának vezetője, aki szerint a válság hatására a világban megszűnt high-tech munkahelyek nagy része a következő két-három évben újrateremtődik. Ennek a folyamatnak szerinte Magyarország is nyertese lehetne, de a kormány támogatáspolitikája gyakran olyan feltételeket támaszt, ami teljesen idegen a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek gondolatvilágától. Így a várt hatás helyett épp az ellentéteset éri el.
Mindössze két főre csökkent a Fellegi utódjaként szóba jöhető miniszterjelöltek száma - állították kormányzati és fideszes parlamenti források a hvg.hu-nak. Úgy tudjuk, hogy a gazdasági holdudvarral jó viszonyt ápoló Horváth Gergely, a Nemzeti Vagyonkezelő vezére a legesélyesebb, de forrásaink szerint minden attól függ, hogy a miniszterelnök csak szimplán kinevez valakit a tárca élére, vagy nekiáll és átalakítja a teljes kormányzati struktúrát. Bár forrásaink akár nagyobb összeggel is készek lennének Horváthra fogadni, a találgatásokkor azt is hozzáteszik, hogy Orbán Viktor tud meglepetéseket okozni.
Hiába ismeri fel az Orbán-kormány a problémákat, rendre rossz irányba fordul a megoldásokkal – mondta a hvg.hu-nak Oszkó Péter, aki szerint a „magyar különutasságról” folyton bebizonyosodik, hogy káros következményekkel jár. Gyurcsány politikai hiperaktivitását a Bajnai-kormány pénzügyminisztere kontraproduktívnak nevezi. Bár sokan biztatják, egyáltalán nincs kedve visszatérni a politikába. Bevallása szerint elégedett azzal, amit egy OTP-s cégben jelenleg végez.
Az európai bank- és biztosítói rendszert kell rövid időn belül rendbe tenni, különben nemhogy elhúzódó gazdasági válság, hanem komoly társadalmi földmozgások is megrengethetik Európát - mutatott rá a hvg.hu-nak adott interjújában Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője.
A kényszerű költségvetési kiigazítás, az idei és jövő évi adótörvény-változások, de még egy európai bírósági ítélet is egy halom pluszmunkát ad a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), amelyre a Nemzetgazdasági Minisztérium hű fegyverhordozójaként tekint. Matolcsyék pluszbevételeket várnak el tőle, és esetleg azoknak az egyéni adózóknak a kártalanítását, akik nettóban jövőre kevesebbet visznek haza, mint idén. Interjú Varga Árpáddal, a NAV elnökhelyettesével.
A múlt pénteki Lázár-bejelentéshez képest szűkült azoknak a köre, akik a kormány kedvezményes végtörlesztés-akciójában részt vehetnek. A hét kérdése az volt, hogy elég szűk lesz-e ahhoz, hogy a bankrendszer, a gazdaság, a költségvetés és a lakosság összességében a lehető legkisebb veszteséggel túltegye magát Orbánék diktátumán. A bankok most számolják, de az előzetes tudáshoz képest nem szűkült eléggé, hogy ne legyenek borúlátók.
A lovasberényi Orbán-beszéd előtt a hvg.hu hozzájutott az önkormányzati rendszer átalakításának terveihez. Első blikkre az elképzelés fő vesztesei a megyei jogú városok, mivel különleges státuszuk megszűnik, az állam pedig várhatóan rengeteg feladatot és ezzel egy rakás megoldatlan problémát, valamint nem kevés adósságot vesz a nyakába.
Az államadósság elleni ádáz küzdelem alapvetően kommunikációs ügy – mondja Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács egykori tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, aki szerint az adósság csupán azt követően került a célkeresztbe, hogy Matolcsy György „új gazdaságpolitikájáról” kiderült, nem jelentkeznek a pozitív hatásai. Oblath szerint az ország 2012-ben fájdalmas kiigazítás elé néz, mert a 2,5 százalékos deficitcélhoz ragaszkodni kell, a devizahiteleseket sújtó árfolyamproblémát pedig egy mély levegőt véve a jegybank devizatartalékait is bevonva kéne megoldani.