szerző:
Bogár Zsolt-Kósa András

A lovasberényi Orbán-beszéd előtt a hvg.hu hozzájutott az önkormányzati rendszer átalakításának terveihez. Első blikkre az elképzelés fő vesztesei a megyei jogú városok, mivel különleges státuszuk megszűnik, az állam pedig várhatóan rengeteg feladatot és ezzel egy rakás megoldatlan problémát, valamint nem kevés adósságot vesz a nyakába.

Az egyik legnagyobb parlamenti lobbit igyekszik kiiktatni az önkormányzati rendszer átszervezésével Orbán Viktor a két napos kormányülésen Lovasberényben, ahol több reformterv mellett a hiánycél tartásához szükséges 100 milliárdos megszorításokról is döntenek: a hvg.hu által megismert átalakítás-tervezet értelmében ugyanis megszűnik a megyei jogú városi cím. Jelenleg a helyi önkormányzatok között nincs alá- és fölérendeltségi viszony, viszont a megyei jogú városok sajátos státusszal bírtak, mivel megyei önkormányzati jogokat is gyakorolhattak. (Ezek közül a középfokú oktatás, a diákotthoni ellátás, a könyvtári és levéltári szolgáltatás, a kórház-rendelőintézet fenntartása, szakosított szociális otthonok vagy gyermekvédelmi intézmények működtetése stb. voltak a legfontosabbak).

Megyei jogú város volt valamennyi megyeszékhely, valamint további öt város – ezek most jelentős hatáskör- és presztízsveszteséget szenvednek. Igaz, az állam cserében segít konszolidálni a önkormányzatok közül az ő esetükben a legnagyobbra nőtt hitelállományukat. „Megmentelek, de közben elveszem a jogköreidet” – egy kormányzati forrásunk szerint ez Orbán Viktor gondolkodásának logikája a kormány által Lovasberényben tárgyalt önkormányzati reformmal kapcsolatban.

Nem tehetnek mást

Bár az „önkormányzati lobbi” korábban hatékonyan akadályozott meg minden hasonló reformot, informátorunk szerint most nincs túl sok mozgásterük a kormány terveivel szemben: „Az önkormányzatok nagy része csődben van, köztük nagy, befolyásos polgármesterek által vezetett városok is, így akármilyen érdeksérelemmel jár is a reform, kénytelenek lesznek lenyelni a békát”.

A pécsi városháza: beborulhat az ég a megyei jogú városok fölött
©

Márpedig a reform alapjaiban írja át a hazai önkormányzati rendszert. A második Orbán-kormány által létrehozott kormányhivatalok a legerősebb szereplők lesznek: ide kerül át számos hatáskör, például a különböző engedélyek kiadása is, márpedig egy-egy településvezetőnek, vagy képviselő-testületnek ez akár egy kis „mellékest” is jelenthetett eddig, főleg komolyabb beruházások esetében.

Nem véletlen, hogy információink szerint a Fidesz vezetése az „azonnali” és a „jövőbeni érdeksérelemmel járó” ügyekre (is) osztotta a hétfő-keddi lovasberényi kormányülésen, majd a szerda-pénteki hajdúszoboszlói Fidesz-KDNP frakcióülésen napirendre kerülő kérdéseket.

Eltűnnek a megyei jogú városok

Mint ahogy már megjelent, a legradikálisabb feladat-átrendeződés a megyei önkormányzatok esetében megy végbe. Az állam átveszi „örökös jogon” náluk lévő, illetve a utóbbi időkben az önkormányzatoktól hozzájuk került középfokú intézményhálózat (iskolák, kulturális intézmények) fenntartását. Ez olyannyira halaszthatatlan, hogy a törvény többi pontjának későbbi hatályba lépésével szemben már a jövő év elejétől érvénybe lépne.

A birtokunkba jutott tervezet már azzal számol, hogy a közoktatás megszervezése kikerül a helyi önkormányzatok feladatai közül. A koncepcióból az derül ki, hogy alapfokú közoktatásért sem lesznek felelősek (a falusi kisiskolákat, ha egyáltalán lesznek, sem ők szervezik), egyedül a bölcsődei és óvodai ellátás marad a kezükben. A tervezetből nehezen kivehető, hogy lesz-e „visszaszerződés” a rendszerben, amikor a helyi önkormányzat megállapodik az állammal a feladat teljesítésére – ezzel csökkentve a presztízsveszteséget, hogy a falunak /városnak már saját iskolája sincs.” (Persze lesz, hiszen – többnyire – nem az iskolák szűnnek meg, hanem a fenntartójuk változik.)

Még megyei jogú város
©

A helyi egészségügyi alapellátás biztosítása ezzel szemben maradna a települési szinten, egyedül a kórházi járóbeteg-ellátáshoz kapcsolódó feladatokról kellene lemondaniuk – ami azt jelenti az olvasatunkban, hogy megszűnnek a városi kórházak, és  magasabb önkormányzati vagy egészségügyi adminisztrációs szinten koordinálnák a kórházi betegellátást – minden bizonnyal ezt is a kormányhivatalok felügyelnék. (A legtöbb vita, mint ahogy a hvg.hu is folyamatosan beszámolt róla, épp a kórházak felügyeletével és finanszírozásával kapcsolatos. A leghangosabb csörték a fővárosban vannak, ahol Tarlós Istvánnak a kórházak államosításával kapcsolatban egyelőre visszavonulót kellett fújnia. Tudni kell, hogy a kórházi beszerzések a közszféra legzsírosabb megrendelés-állományai közé tartoznak.)

A szociális segélyezésnek is megmarad a helyi szintje: a rászorulók továbbra is az önkormányzatot, vagy magát a „polgármester urat” fogják zargatni átmeneti segélyért, szociális munkáért, időskorúak és nagycsaládosok tűzifa-, étkezés vagy temetéstámogatásáért.

Mi lesz a tömegközlekedéssel?

Izgalmas csörte várható még a helyi közlekedés megszervezése ügyében – itt is Budapest áll a viták kereszttüzében, hiszen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium inkább annak a pártján van, hogy a főváros és az agglomeráció közösségi közlekedését az állam szervezze meg, míg a Belügyminisztérium kötelező társulási feladatként a önkormányzatokra bízná ezt. Fővárosi viszonylatban minden bizonnyal a Budapesti Közlekedési Központ is szívesen részt venne ebben. Valószínűleg a közmunkával kapcsolatos összes feladat koordinációja is elkerül az önkormányzatoktól – de még itt sem tiszta a kép. Állami fenntartásúakká válnak a levéltárak és azok a múzeumok, amiket a megyeszékhelyek nem kívánnak átvenni. A további kulturális intézmények (könyvtárak, mozik, színházak) sorsa még nem egyértelmű – valószínűleg ezek fenntartásába is közvetlenül belép az állam.

A helyi önkormányzatok a tervek szerint megtarthatják a közigazgatási határokon belül a településfejlesztéssel, -rendezéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladataikat: a helyi önkormányzat marad az első fokon eljáró építésügyi hatóság, valamint továbbra is rá lesznek bízva a helyi közterek, közparkok, temetők. A bevételeik szempontjából megnyugtató, hogy a kezükben marad a gépjárművek parkolásának biztosítása – kérdés, milyen bátran nyúlnak majd a parkolódíjakhoz. Helyi adók kiszabása és beszedése ügyében marad a helyi önkormányzatok kompetenciája – tehát egyes korábbi tervekkel ellenétben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon nem fogják keresztülfolyatni a települések pénzét.

Feltúrt villamospálya Budán. Átalakítás előtt a tömegközledés
©

Az új önkormányzati törvény szabályozni fogja, hogy – önkormányzatisággal rendelkező – új község megalakulásához legalább ezer fő állandó lakos megléte szükséges, és minimális lakosságszámhoz lesz kötve az is, hogy a polgármesteri tisztség ne csupán társadalmi megbízatás legyen, vagyis egy szép, ámde üres stallum.

A polgármesterek jogköre bővül: a város első embere hivatalosan is a jegyző munkáltatója lesz – ez szentesíti az eddigi gyakorlatot, hiszen a jegyző nemigen mert a polgármester akarata ellenében határozatot hozni, még akkor sem, ha eddig az önkormányzati képviselőtestülettől nyerte a státuszát, illette az is hívta vissza. A közgyűlésben a jövőben szavazategyenlőség esetén a polgármester szava dönt majd. Ha pedig két egymást követő ülés során a testület határozatképtelen, a patthelyzetet a polgármester voksa lendítheti ki a holtpontról – ezzel számos, napirenddel összefüggő obstrukciós helyzetet lehet majd feloldani, talán csak az ellenzéki tiltakozás lesz majd hangosabb.

És itt van a feladatfinanszírozás

A központi támogatást az állam a feladatokhoz kapcsoltan finanszírozná – kivéve azokat az eseket, amikor az ágazati jogszabály például teljesítményfinanszírozást ír elő. Azt, hogy egy adott feladat ellátásához mekkora a kiadási szükséglet, a központi költségvetés készítésének menetrendjéhez igazodóan az államháztartásért és az önkormányzatokért felelős miniszter határozza meg – ebből még nem látszik, hogy a településvezetők korábban látnák a sarokszámaikat, mint most, amikor bőven bent járunk a tárgyévben, mire megszületik az önkormányzati költségvetés.

A törvény értelmében az önkormányzatoknak rendszeresen adatokat kell szolgáltatniuk a saját bevételeikről, amivel rész vesznek a működésük finanszírozásában. A Nemzetgazdasági Minisztérium forrásokat csak pántlikázva engedne át, a BM az Önkormányzati Charta egyik cikkelyére hivatkozva ezt nem tartja teljesen megvalósíthatónak.

©

Az önkormányzati rendszer átalakításának egyik lehetséges olvasata, hogy az állam jelenős centralizáció mellett adósságkonszolidációt hajt végre. A megyék adósságának átvállalásával az állam az összesített önkormányzati hitelállomány nagyjából tíz százalékát veszi magára. A megyei jogú városok megyei szintű intézményeinek esetleges átvétele (plusz adósságok) pedig még ennél is nagyobb mértékű szerepvállalást feltételez.

De az adósság átvállalása csak az egyik aspektusa az önkormányzati rendszer radikális átalakításának: az állam ezzel az oktatási, az egészségügyi vagy a kulturális szektor eddig alsóbb szinteken felhalmozódott összes nyűgét-baját megörökli.

Egyelőre ez a kormány tervezete; kérdés, hogy a szerdán kezdődő Fidesz-KDNP összevont frakcióülés előtt hozzányúl-e lényeges pontjaihoz a Fidesz elnöksége, mert információink szerint ez az egyetlen fórum, amelyik még jelentősebb változtatásokat eszközölhet a szövegen. Az elnökség „politikai pecsétjével” a javaslaton a két frakciónak – a szentesítésen túl – sok beleszólása már nincs a lényeges ügyekbe.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Önkormányzati adóssághegy: a politika miatt fékezhettek be a bankok

Az önkormányzatok közül nagyjából harminc város számít különösen nagy adósnak, közülük mintegy harmaduk kockázatos banki szemszögből. Az önkormányzati adóssághalmaz főként politikai és államháztartási probléma: a megyék adósságának állami átvállalásáról már többször szó esett, és nehéz mást elképzelni az alacsony költségvetésű kistelepülések esetében is.

M. László Ferenc Itthon

Török Gábor: "Orbán már nem okolhatja a korábbi kormányt"

Bár a minisztercserék kizártak, kemény politikai szezon vár ősszel a második Orbán-kormányra, amely eddigi gazdaságpolitikájának kiigazítására kényszerülhet. Mindez politikai gátszakadást hozhat, ám az ellenzék sem képes túllépni árnyékán. Az MSZP a megszorításokkal csak a saját korábbi megszorító politikáját állíthatja szembe, a Jobbik a maga szélsőségeivel küzd, az LMP pedig erőtlen és puha. Török Gábor a hvg.hu-nak elemzett.

hvg.hu Gazdaság

Mit jelenthet be Orbán a negyedik csomagban?

Alakul az újabb Orbán-csomag, melynek keretében részben a megkezdett megszorításokat folytatja, részben további megszorításokat vezet be a kormány. Elmaradhat a személyi jövedelemadócsökkentés, emelkedhetnek a jövedéki adók és a szerencsejátékadó. Az áfabehajtás javításával is szert tehet pluszbevételre a kormány, és folytatódhat a Széll Kálmán-tervben megkezdett kiadáscsökkentés.

MTI Itthon

Nem tetszik az MSZP-nek Orbánék önkormányzati reformja

Az MSZP országos elnöksége szerint elfogadhatatlan az önkormányzatok jogi, szakmai és pénzügyi autonómiájának tervezett csorbítása; a pártelnök ezért konzultációt kezdeményez az önkormányzati szövetségekkel.

hvg.hu Itthon

Koki a tanároknak, körmös az önkormányzatoknak: miért államosítják az iskolákat?

A szegény települések járhatnak jól azzal, ha az állam átveszi az önkormányzati iskolák fenntartását, a gazdagabb városokban viszont az oktatás színvonalának csökkenéséhez vezethet, ha az önkormányzatok pénze kiesik az iskolák finanszírozásából. Az önkormányzati törvény tervezett módosításáról oktatási szakértőket kérdeztünk.

Donald Tusk: Orbán mindig lojális volt hozzám

Donald Tusk: Orbán mindig lojális volt hozzám

Zuhanyozóbusszal segítik Hamburgban a hajléktalanokat

Zuhanyozóbusszal segítik Hamburgban a hajléktalanokat

Először látogatott Auschwitzba Merkel

Először látogatott Auschwitzba Merkel

Ezt az öt számot húzták ki a legtöbbször az ötöslottón

Ezt az öt számot húzták ki a legtöbbször az ötöslottón

Eljött a paradicsom

Eljött a paradicsom

Magyar siker Argentína ellen a női kézilabda-világbajnokságon

Magyar siker Argentína ellen a női kézilabda-világbajnokságon