A kormány csak pénteken dönt a közszférában dolgozók végtörlesztésének támogatásáról, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) viszont házon belül megoldja végtörlesztő dolgozóinak megsegítését - derül ki a kormány portálján olvasható dokumentumból.

A devizahiteles dolgozóknak nyújtható munkáltatói kölcsönről szóló szabályzat szerint a minisztérium végtörlesztő munkavállalói a lakásalapból kamatmentes kölcsönt kaphatnak.

Réthelyi miniszter. A minisztérium tárcájából

Fazekas István

Honnan lesz pénz?

Azt nem lehet tudni, hogy az idén a végtörlesztés miatt feltehetően megnövekedett igényekre lesz-e pluszforrás, és ha igen, honnan. A költekezés mindenesetre különös, tekintve, hogy a tárcától és a hozzá tartozó intézményektől több mint 900 dolgozót kell elbocsátani, hogy a kormány ne lőjön túl az idei hiánycélon.

A Nefmi tavaly márciusban hozta létre a lakásalapot azzal a céllal, hogy segítse dolgozóit lakáshoz jutni, illetve javítsa lakáskörülményeiket. Az erről szóló szabályzatban azonban a minisztérium kifejezetten tiltotta, hogy a kölcsönt lakáscélú kölcsön kiváltására használják.

A lakásalap a támogatott kölcsönöket eredetileg a minisztériumi költségvetés erre a célra elkülönített keretéből, kamatbevételekből, a tárca eseti támogatásaiból, valamint az előző évi maradványból állta. Utóbbi lényegében olyan el nem költött pénz, ami a tárcának megmaradt az előző évre kapott előirányzatból (ez jelentős összeg, 2010-ben az egész költségvetésben 628 milliárd forint maradt 2011-re). A minisztérium tavalyi szabályzata úgy szólt, hogy a tárcának a felhasználható keretről február 15-ig döntenie kell.

Ingyenebéd csak keveseknek

A lakásalap szabályzata értelmében lakásvásárlásra legfeljebb kétmillió forint adható. (Ha az igénylő házastársa is a minisztériumban dolgozik, akkor hárommillió.) A maximális hitelösszeget elvileg 10 év alatt kell visszafizetni, miután a szabályzat szerint 200 ezer forint kölcsönt egy év alatt kell visszafizetni, és minden további 200 ezer forint után egy év plusz futamidő jár.

A kölcsön ilyen hosszú lejárat mellett is kamatmentes – hasonlóra for profit, nem közpénzből gazdálkodó vállalkozás esetében nem ismerünk példát. Ha az idei ötszázalékosra várt inflációt követően csak a jegybanki inflációs célt vesszük figyelembe, akkor egy kétmilliós kölcsönt kapott dolgozó - feltéve, hogy évente 200 ezer forinttal törleszti a hitelét - tíz év alatt közel négyszázezer forintot nyerhet a pénzromlással. Másképpen, az állam ennyit veszít egy kölcsönön.

Hozzá kell tenni, az új kölcsönszabályzat szerint a kölcsönt a folyósító bankkal kötött szerződésben meghatározott részletekben kell visszafizetni, vagyis alakulhat úgy, hogy rövidebb idő alatt kell törleszteni a hitelt.

Kinek osztják?

Az egyáltalán nem biztos, hogy a tárca tartja magát a lakásalapról szóló szabályzatban meghatározott kettő vagy hárommillió forintos plafonhoz. Az újabb szabályzatban ugyanis már nincs felső határ, csak annyi, hogy a kölcsön összegére egy öttagú, a minisztérium dolgozóiból felálló eseti bizottság, valamint két helyettes államtitkár tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak, és végül Réthelyi Miklós dönt róla.

A hitel megítélése az új szabály alapján ráadásul jóval szűkebb körben dőlhet el, mint azt a lakásalapról szóló szabályok előírják. Eredetileg egy tízfős lakásbizottság döntött a kérelmekről, melynek tagja volt a hat helyettes államtitkár, három minisztériumi főosztályvezető, valamint két szakszervezeti képviselő a személyügyi főosztályvezető elnökletével.

Ez bőven alkalmat teremthet arra, hogy a kölcsönöket „bizalmi” alapon ossza ki a tárca vezetése. Ezt sugallja az az új szabály is, mely szerint az, hogy egy dolgozó minden feltételnek megfelel, nem garantálja még, hogy meg is kapja a kölcsönt.

Csak gyermekeseknek jár

Elvileg egy sor feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a tárca dolgozói megkapják a pénzt. Munkáltatói kölcsönt a törvény szerint csak az a köztisztviselő kaphat, aki gyermeket tart el.

A lakásalapról szóló szabályzat még legalább egyéves munkaviszonyt követelt meg, az újban az a feltétel, hogy a kölcsönért folyamodó dolgozónak tavaly december elseje előtt kellett munkába állnia a minisztériumban. A hitelre a tárca jelzálogjogot jegyeztet be vagy készfizető kezes bevonását kérheti.

A felmentési vagy lemondási idejüket töltő dolgozók nem kaphatnak kölcsönt, mint ahogyan a fegyelmi eljárás alatt állók sem – olvasható a tárca dokumentumában. A dolgozónak igazolnia kell, hogy a deviza-jelzáloghitellel terhelt ingatlanban lakik, legalább 50 százalékos tulajdonos, de más ingatlanban nincs 50 százaléknál nagyobb tulajdona. Ha a közalkalmazottnak már nincs ideje benyújtani a szükséges igazolásokat, írásban kell nyilatkoznia arról, hogy megfelel a feltételeknek.

Kifutnak az időből

A legfrissebb értesülések szerint körülbelül 70 ezer állami alkalmazott jelezte végtörlesztési igényét december végéig. A közszolgák összesen 635 milliárd forintnyi devizahitelt törlesztenének január 30-ig, ami 190 milliárd forintos veszteséget okozna a bankoknak.

Valószínű azonban, hogy azok a közalkalmazottak elkéstek a végtörlesztéssel, akik a kormányzat segítségére várva nem indították el a kiváltó hitelkérelmet. Ugyanis már egyetlen bank sem nyújt forinthitelt a végtörlesztéshez, de ha nyújtana is, a hitelszerződést már nem lehetne megkötni január 30-ig, a végtörlesztéshez szükséges fedezet igazolásának határidejéig.