Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Öten már felálltak az ácsi képviselő-testület tagjai közül a település határába tervezett katódgyárral kapcsolatos fejlemények nyomán, és egy hatodik képviselő is ezt fontolgatja. A múlt héten bejelentett 520 milliárdos beruházás helyi lakost és helyi képviselőt egyaránt váratlanul ért. Előbbiek közül többen megjelentek a település volt polgármesterének csütörtöki minifórumán, utóbbiak pedig az aznapi közgyűlésen vetették a polgármester szemére a tájékoztatás és a partnerség hiányát, az ügy körüli titkolózást, és azt, hogy felettük döntenek fontos ügyekben. A polgármester azzal védekezik, amiről a kínai beruházó hazai megbízottja is beszélt egy interjúban, illetve a térség parlamenti képviselője Czunyiné Bertalan Judit érvelt a minden ácsi postaládába bedobott közleményében: uniós versenyjogi szabály, hogy nem szólhatnak előre az ilyen beruházásokról, a gyár tervezése még el sem kezdődött, ezért sem volt mit mondani a részletekről, és be fognak tartani minden előírást.
A katódgyár Ácsra telepítéséről a múlt héten számolt be Szijjártó Péter külügyminiszter a beruházó Huayou Cobalt elnökével közösen. Az 520 milliárdos beruházásról szóló bejelentés mindenkit meglepett. Az akkumulátor-gyárak betelepítésének kormányzati erőltetése, a helyiek véleményének figyelmen kívül hagyása, a titkolózás és a már meglévő gyárakkal kapcsolatos vitás ügyek, balesetek, szennyezésre utaló jelek miatt sokakban keltett ellenérzést az, hogy Magyarország egyik legnagyobb beruházása valósulhat meg Ács külterületén, nem messze Banától és Bábolnától.
Veres Viktor/hvg.hu
Az illetékesek a tervek hiányában egyelőre nem árulnak el sokat arról, mire számíthatnak a helyiek, ezzel indokolják azt is, hogy nem tartanak lakossági fórumot, majd csak nyár végén. A helyieket aggodalommal tölti el a gyár éves szinten 100 ezer tonnás kapacitása, a napi 300 tonnányi katódpor, amivel hatalmas teher nehezedhet a térség energia-, víz- és közműrendszerére, a helyi úthálózatra és a környezetre egyaránt, ahogy nagy kérdés az is, honnan teremtik elő a 900 fős dolgozói gárdát a most is sokszor munkaerőhiánnyal küzdő térségben.
Az ellenérzéseket több fronton is igyekszik oldani mind a kormányzat, mint maga a beruházó. Szerdán Czunyiné Bertalan Judit képviselő juttatott el minden ácsi postaládába egy közleményt, amit a propagandának minősítettek a helyi civilek, akik korábban felhívták a figyelmet a városvezetésnek a beruházás bejelentését megelőző ellentmondásos kommunikációjára, és nyílt levélben követeltek közmeghallgatást az ügyben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a kínai Huayou Cobalt beruházását bejelentő sajtótájékoztatón a minisztériumban 2023. június 21-én
MTI / Kovács Attila
A képviselő levelével egy napon jelent meg egy interjú a kínai beruházó hazai leányvállalata, a Bamo Technology Hungary Kft. közkapcsolati igazgatójával, Fülöp Ferenccel. Az általa a Kemma.hu-nak elmondottak közül több dolog visszaköszön mind Czunyiné levelében, mint Dr. Szentirmai István polgármester megnyilvánulásaiban, így például, hogy
- a cégnek ez lesz az első európai gyára, így egy kirakatberuházásról van szó, és meg fognak felelni mind az uniós mind az attól szigorúbb magyar előírásoknak,
- az európai uniós szabályok miatt nem árultak el előre semmit az egészről,
- a legmodernebb katódgyártási technológiát alkalmazzák, és az üzem nem fog több káros anyagot kibocsátani, mint egy gyógyszergyár,
- a tervezés fél évig is eltarthat, csak utána kezdődik az engedélyeztetési folyamat,
- nagy európai autógyártóknak szállítanak majd be, amelyek maguk is magas elvárásokat támasztanak velük szemben.
A képviselő leveléből emellett nagyjából sejteni lehet, hogy a katódgyártásnak pontosan mely fázisát fogják itt végezni: a kalcinálást. Ez az, amikor hosszú órákon át égetik ezerfokos hőmérsékleten a katód alapanyagául szolgáló toxikus- és nehézfém-oxidokat (lítium-nikkel-mangán/kobalt/alumínium-oxid), és így kapják a katódport.
2022. december 8-án készült fotója a lítium-ion akkumulátorok katódanyagainak grafitizálási folyamatát mutatja egy vállalat műhelyében Hegang városban, az északkelet-kínai Heilongjiang tartományban.
AFP / XIE JIANFEI / XINHUA
Egyelőre nem világos, hogy a településnek mekkora haszna lesz a beruházásból, Göd és Iváncsa példája intő lehet. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy van, akinek nem lesz rossz üzlet. A beruházásra kiszemelt területek közül az egyik jó 41 hektáros – három külön helyrajzi számból összevont, korábban is fejlesztésre kijelölt – terület június 1-én, tehát a bejelentés előtt alig pár héttel már egy olyan cég – az M1 Napforduló Kft. – birtokában volt, amelynek tulajdonosa régi ismerőse lehet azoknak, akik figyelemmel kísérik a kormányzati mutyikat.
Ő Schimicsek Tibor, akinek különböző cégei a fideszes Rogán Antal V. kerületi polgármestersége idején több belvárosi ingatlanmutyiban is részt vettek, majd feltűntek az állam által felvásárolt, használatba nem vett, de csillagászati összegekért rakatároztatott lélegeztetőgépek elhelyezésére megvásárolt ingatlanok adásvételénél, és más állami ingatlanok körül is, szép haszonra szert téve.
