Törvényt csak úri szabótól
Na vajon melyik háziállatkának osztják a szerencsejátékokat? Mert egészen nyíltan üzérkednek a befolyásukkal.
Domány András
Áder bajban
Az elnöknek el kell már döntenie, meddig akar pofozózsákként szolgálni.
A szószegő állam
Mindegy, hogy felcsúti komák vagy III/III-asok: ha az állam a szavát adta, akkor állja.
Így működik nálunk az úgynevezett parlament
Júniusban hoztak egy 36 oldalas 72 paragrafusból álló törvényt, ehhez kell most egy 61 oldalas, 148 paragrafusos kiegészítés, az indoklás szerint a törvény „alkalmazhatósága érdekében”. Vajon miért nem hoztak a nyáron olyan törvényt, amely alkalmazható? És ha már nem, akkor miért három nappal az ülés előtt nyújtják be a módosítást?
A mi öregünk nem is olyan öreg
Az alkotmánybíráknál eltörlik a 70 éves korhatárt. Visszamenőleges hatállyal. Indoklás megint nincs, noha kötelező lenne.
Az egyetlen igaz ember?
Pokol alkotmánybíró a hivatalos irányvonaltól nem kívánatos eltérést észlel, s nem rest szóvá tenni.
Az se alkotmányellenes, ami az
„A vitatott rendelkezések Alaptörvénybe ütközése akkor sem lenne megállapítható, ha az indítványozó álláspontját elfogadva az Alkotmánybíróság az Alaptörvény eredeti indítványban felsorolt cikkeibe… ütközőnek találná”. Ez a gyönyörű mondat a magyar alkotmánybíróságtól származik.
Láthatatlan alkotmány
A régi alkotmánybírósági döntéseket hatálytalanította a Fidesz. De azért ha jól jönnek, Pintér Sándor simán betárazza őket.
Amikor Orbánnak még náci jelkép volt az árpádsáv
"Náci viseletbe öltözött hívekről" beszélt a parlamentben Orbán Viktor, és felszólította a kormányt, hogy "pártjai, miniszteriális szervei szakítsanak meg minden kapcsolatot a szélsőjobbos csoportokkal, és a lehető legkeményebben lépjenek fel a polgárok nyugalmát fenyegető csoportokkal szemben” – igaz, mindez már nagyon régen, 1992 októberében történt, miután a 23-i megemlékezésen árpádsávos zászlóval felszerelt bőrfejűek egy csoportja kifütyülte, és gyalázta Göncz Árpád köztársasági elnököt, aki így nem tudta megtartani beszédét. Az ügyből parlamenti botrány is lett. Kollégánk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintő sorozatának utolsó darabját olvashatják.
A Fidesz, Torgyán és a "liberális férgek"
Akár mérföldkőnek is tekinthető a Független Kisgazdapárt tüntetése 1996 március 15-én, amikor Torgyán József „liberális férgekről” beszélt, és „féregtelenítést” követelt. A következő parlamenti ülésen a Fidesz is elítélte Torgyán beszédét. Munkatársunk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintéseinek hetedik része következik.
"Hazaárulók!" - amikor az ellenzék mentette meg a kormányt
Saját frakciótársai hazaárulózták le az MDF-es külügyminisztert, Jeszenszky Gézát 1993-ban az ukrán-magyar alapszerződés tárgyalásakot. Domány András 19 évig volt parlamenti tudósító, amire ő nem emlékszik, talán meg sem történt. A hvg.hu most az ő segítségével idézi fel a rendszerváltás politikatörténetének néhány emlékezetes esetét.
Szász Károly és a személyre szóló jogalkotás
Nem akadt senki, aki megkérdezte volna: és ezt így hogy?
Édes anyanyelvük és a Magyar Közlöny
Most akadályozó jogszabályokat módosítanak, vagy akadályozó módosításokat foglalnak jogszabályba, vagy mi?
Amikor Kövér még kiakadt a "politikai ellenfelek ellenségnek bélyegzésén"
A demokratikus pepecselés iránti mély megvetés, a kizárólagos hatalomra törés, az állami erőszakszervezetek politikai megfontolásból történő alkalmazásának szándéka, a politikai ellenfelek ellenségnek bélyegzése, azok kizárása a nemzetből, akik az ország érdekeit másként látják szolgálandónak - ezekkel a szavakkal jellemezte Kövér László 1992-ben Csurka István Magyar Fórum-beli tanulmányát.
TGM: „azt mondták a kommunisták, mi nem lövünk rátok, ha…”
Az Antall-kormány idején is lezajlott egy nagy „számonkérési vita” a magyar politikában, igaz, akkor nem az előző kormányokat, hanem a bukott szocialista rendszer vezetőit vették volna célkeresztbe. Munkatársunk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintéseinek negyedik része következik.
Amikor még fontos volt a Fidesznek a „szekularizált rétegek” véleménye
Ma már szinte elképzelhetetlenül kulturált hangnemben vitatkoztak a parlamenti pártok 1991-ben arról, melyik legyen az ország hivatalos állami ünnepe. Visszatekintve az is érdekes, mit gondolt akkor a Fidesz október 23-ról, és augusztus 20-ról. Munkatársunk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintéseinek harmadik része következik.
"A kormány hazudott!" - Orbán már 90-ben is kemény volt
„A kormány hazudott” - aki nem hallott volna Orbán Viktorról az 1989-es Nagy Imre-temetésen elmondott beszéde után, az ebből a mondatból rögtön megismerte. Micsoda botrány volt ez 1990 őszén! Pedig Antall József miniszterelnök megmondta: egy rendes demokratikus parlamentben az ilyesmi csak annyit jelent, hogy valamiben nem értenek egyet a politikusok. Munkatársunk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintéseinek második része következik.
Balhé, botrány, beszólás – Kossuth tér anno
A pulpitust elfoglaló jobbikosok, szamurájkarddal az épületben hadonászó képviselő, az LMP-seket "lekisanyámozó" fideszes, a középső ujját mutogató szocialista – úgy tűnik, ebben a ciklusban minden korábbinál alpáribbra vették a figurát a parlamenti képviselők. Balhék, botrányok természetesen korábban is voltak. Domány András 19 évig volt parlamenti tudósító, amire ő nem emlékszik, talán meg sem történt. A hvg.hu most az ő segítségével idézi fel a rendszerváltás politikatörténetének néhány emlékezetes esetét.
Kossuth tér 1-3 - Terrorlicittel írnák újra a múltat
A következő héten már a nyári vakációzásra készülhetnek a képviselők a Házban, ám két fideszes képviselőnek annyira sürgős lett egy nem túl jelentős ügy, hogy további munkára kényszeríthetik kollégáikat. Hétfőn döntenek arról is, melyik diktatúrára kell erősebben emlékezni, a múlt borzalmai közül melyik volt borzalmasabb.
Jár-e Gyurcsánynak is frakció az LMP után?
Ha keresztülmegy a parlamenten az alkotmányügyi bizottság javaslata, újra lesz LMP-frakció, Schiffer András pedig ismét az élére állhat. Ezt a döntést az Alkotmánybíróság kényszerítette ki az Országgyűlésből, ám az eddig szigorú bizottság most még az alkotmánybíráknál is engedékenyebb lett: javaslata alapján akár Gyurcsány pártja is megkaphatja a rég áhított frakciót. Igaz, a Fidesz szerint ez nem így van.