szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha keresztülmegy a parlamenten az alkotmányügyi bizottság javaslata, újra lesz LMP-frakció, Schiffer András pedig ismét az élére állhat. Ezt a döntést az Alkotmánybíróság kényszerítette ki az Országgyűlésből, ám az eddig szigorú bizottság most még az alkotmánybíráknál is engedékenyebb lett: javaslata alapján akár Gyurcsány pártja is megkaphatja a rég áhított frakciót. Igaz, a Fidesz szerint ez nem így van.

"A Demokratikus Koalíció reméli, hogy nem valamilyen, csak és kizárólag az LMP-nek kedvező titkos Orbán–Schiffer-paktum következménye a házszabályt módosító javaslat, és az ellenzéki pártok országgyűlési képviselői végre élhetnek a frakcióknak járó jogosítványokkal" – írta Molnár Csaba képviselő közleményében, miután az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága péntek délelőtt házszabály-módosítási javaslatot nyújtott be.

Az Alkotmánybíróság áprilisi határozatára hivatkozva azt kezdeményezi, hogy az egyébként érvényes 12 főnél kevesebben is alakíthassanak képviselőcsoportot. Ám az LMP-frakció csak akkor alakulhat meg, ha módosítják a házszabályt. A legkisebb ellenzéki párt egykori frakcióvezetője, Schiffer András még május elején jelezte a parlament elnökének, hogy az Ab döntése értelmében hét társával újból megalakítanák a képviselőcsoportjukat, de Kövér László a döntése előtt kikérte az alkotmányügyi bizottság véleményét. A testület pénteki határozata alapján jelentette be a DK képviselője, hogy ők is frakciót alakítanának.

Túllőtt a célon a parlamenti bizottság?

Az Ab áprilisban leszögezte: „az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája (…) az érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga”. Eltekintve a nyelvtani értelmetlenségtől („olyan pártlistához … amelynek pártlistája”), az Ab-ra jellemző jogi nyelvezetben megírt szöveg arra utal, hogy az illetők most is annak a pártnak a tagjai, amelynek a listájáról bejutottak, csak éppen 12 alá csökkent a létszámuk.

Schiffer András - meglelte a frakcióját
MTI / Földi Imre

Bár a parlamentben több olyan képviselői csoportosulás van, amely szeretne frakciót alakítani – így az MSZP-ből kivált Demokratikus Koalíció, az LMP-ből kilépett Párbeszéd Magyarországért –, az Ab szabta feltételnek kizárólag az LMP felelne meg. Az LMP parlamenti frakciója február 11-ével szűnt meg, miután a 15 fős képviselőcsoportból nyolcan kiléptek, viszont a mandátumukat nem adták vissza, hanem PM néven új pártot alapítottak, amely végül szövetségre lépett Bajnai Gordon mozgalmával.

A DK, illetve a PM csoportja olyan listás képviselőkből áll, akik ugyanazon párt listájáról kerültek be, most is ugyanazon párt tagjai, csak éppen ez a két „ugyanazon” párt nem ugyanaz. Az alkotmányügyi bizottság által javasolt szövegbe viszont ők is beleférhetnek. „Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték” – olvasható a tervezetben. Ez az Ab-határozatnál szélesebb értelmezést tesz lehetővé. Azaz azoknak a képviselőknek is járhat frakció, akik egykor ugyanannak a pártnak a színeiben indultak a választáson, és most is egy pártban vannak, csakhogy a két párt már nem ugyanaz.

A döntés azt követően születik meg, hogy a parlament plenáris ülésén az alkotmányügyi bizottság határozati javaslatát megvitatja az Országgyűlés, de a Fidesz pénteki közleménye, mely szerint szerintük a döntés csak az LMP-re vonatkozik, a DK-ra és a PM-re nem, előrevetíti, hogy ki alakíthat majd parlamenti frakciót.

A DK-nak másfél éve nem teszi lehetővé a parlament, hogy önálló frakciót alakíthasson. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök 2011. október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új pártot alapítanak. Szándékai szerint a szocialista pártból vele együtt távozó tíz képviselővel létrehozták volna az új párt parlamenti frakcióját Molnár Csaba vezetésével.

A parlament alkotmányügyi bizottsága novemberben úgy döntött, hogy fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből októberben távozó és azóta a DK színeiben politizáló tíz képviselő. Áprilisban ugyanakkor az Országgyűlés a kormánypártok támogatásával elfogadta a házszabály módosítását, amely azt is rögzíti, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő nem hozhat létre frakciót. A szabályozás ezt ugyanis csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek tette lehetővé, egyúttal tízről tizenkettőre emelve az ehhez szükséges politikusok számát. A DK alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez emiatt.

Pénz, paripa, fegyver

Az önálló frakció több felszólalási lehetőséget és a működéshez több pénzt, több szakértőt jelent, érthető tehát, hogy az eredeti csoportjukat kollektíven elhagyó képviselők harcolnak a lehetőségért. Ezt a javaslatot feltehetőleg már csak szeptemberben tűzi napirendre a mindjárt nyári szünetet kezdő parlament, tehát csak akkor fog kiderülni, kire vonatkozik majd a végleges határozat.

Gyurcsány is keresi a magáét
MTI / Kovács Attila

Érdekes viszont, hogy a bizottság indoklás nélkül törölni javasolja a házszabályból azt a bekezdést, amely szerint megszűnik az a frakció, amelynek létszáma a legkisebb frakcióé alá csökken. Ezen pont szerint ezentúl – ha az említett módosítást elfogadják –, az LMP miatt hét fő lenne a minimálisan megengedett frakciólétszám, de ha ezt hatályon kívül helyezik, akkor például az LMP még tovább bomolhat, és 2 fős frakciója is lehet, ami legalábbis meglepő lenne. Önkormányzatokban van ilyen, de sokkal kisebb testületi összlétszám mellett.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!