A KNDS túlzott francia dominanciától fél, de Berlin oltalma nélkül is kitartanak a bevezetés mellett. Közben a Czechoslovak Group is érdeklődik a cég iránt.
Az amerikai haditengerészet bemutatta az új osztály kezdeti koncepcióját. A futurisztikus tervekhez gigantikus árcédula tartozik, de az továbbra sem egyértelmű, hogy miért erre van szükség.
Barátságos légkör fogadta a honvédelmi miniszterjelöltet hétfői bizottsági meghallgatásán, még a volt kormánypárt képviselői sem szavaztak ellene. Így ígért kontinuitást és finomhangolást a haderőfejlesztésben, ellenőrzést a visszaélésekkel kapcsolatban és humánpolitikai reformot az állománynak.
Kétszeresen is versenyt futnak az idővel Magyar Péterék: rekordgyorsan vennék át a kormányrudat, de még fel kell építeniük minisztereik mögé a kabinet második vonalát is. Úgy tudjuk, neves szakértőket találtak, de emberhiánnyal is küzdenek.
A honvédeknek általában legalább a képzési idejük dupláját kell leszolgálniuk, de ez esetben ettől szigorúbban, felfelé tértek el. Ugyanakkor a leköszönő miniszterelnök fia mostanra így is leszolgálta az idejét.
A HVG értesülései szerint az átadás-átvétel nem zökkenőmentes a Honvédelmi Minisztérium környékén, a leendő miniszter Ruszin-Szendi Romulusz pedig arról posztolt, hogy Szalay-Bobrovniczky nem vette fel vele a kapcsolatot, bár a miniszter szerint ez már rég megtörtént.
A mesterséges intelligencia nem autonóm fegyverrendszerekkel hoz igazán nagy változást a hadviselésbe, hanem azzal, hogy a katonai műveletek minden szintjére beengedték. Az ukrán és az iráni háború mutatja, mire képes, ha átadják az irányítást – és milyen áron.
A honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát – állítja a HVG-nek adott interjúban Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. Böröndi pontosan három éve lett a honvédség első embere, s drasztikus reformokat ígért, melyekkel a rugalmatlan gondolkozásmóddal és a békéhez szokott haderővel akart leszámolni. A közélet mégsem a katonaság vitathatatlan előrelépéseitől volt hangos az elmúlt időszakban. A vezérezredest kérdeztük eddigi hallgatásáról, Orbán Gáspár szerepéről, az erőművekhez kirendelt látványvédelemről és a főbe lőtt katonákat mutató AI-videóról is.
Szalai Zoltán kedden zárt állománygyűlésen nyugtatta a közpénzzel kitömött szervezet munkavállalóit: minden marad a régiben, még ha látják is a törekvéseket, hogy „tönkretegyék az MCC-t”. A HVG információi szerint azonban nagy az aggodalom az MCC-nél, és Orbán Balázs széke is enyhén szólva inog.
Az elnök katonáját játszotta a határőrség főparancsnoka, aki a kemény migrációs politika jelképe és a MAGA-tábor hőse akart lenni, de azt már nem nézték el neki, hogy emberei lelőttek két embert Minneapolisban.
A logisztikában is hódít a mesterséges intelligencia, amit az amerikai nagyvállalatok már jóval a felfutása előtt alkalmaztak, azóta pedig tökélyre vittek. A tőkeigényes beruházások itthon lassabban indulnak el, pedig az AI egyik előnyére, az előrelátásra szükség lenne.
A megölt és bebörtönzött újságírók száma történelmi csúcson, a sajtószabadság történelmi mélyponton van. A számos tényezőre visszavezethető folyamat megoldása nem látszódik. Az egykor pajzsot nyújtó PRESS felirat mára sokak számára inkább célkereszt. A fő tettes Izrael, de szürke zónába esik, ha a jogilag védett újságírók terrorszervezetekhez köthetők.
Brüsszel viszont ezúttal – részben döntésképtelenség miatt – stratégiai passzivitást tanúsít, miután évtizedeken át pincsi kutyaként követte Washingtont az összes közel-keleti háborújába. A kontinens vezetői nem akarnak belekeveredni a konfliktusba, de kimaradniuk nehéz lesz, mert az árát is ők fizetik meg.
A háború megmutatta, hogyan folytat különleges katonai műveletet Amerika. A majdnem tökéletes precizitással, ám a fegyvertartalékok felemésztésével végrehajtott kampánnyal mindent megvalósított, amit katonai szempontból elérhetett, de politikai céljai így is messze vannak.
Mivel teljesen ellentétes lenne az ukrán érdekekkel, a nemzetbiztonsági szakértő szerint kizárt egy ukrán támadás magyar energetikai infrastruktúra ellen. Ellenben azt valószínűnek tartja, hogy a kommunikációs előkészítés után most lép a megvalósítás szakaszába egy hazai vagy orosz hátterű hamis zászlós művelet. Ugyancsak furcsa, hogy ha valóban lenne ilyen támadásról tudomása a kormánynak, akkor miért nem fordul szövetségeseihez, a NATO-hoz.
A kelet-magyarországi dandár a honvédség második alakulatként vehette át az első Lynx gyalogsági harcjárműveit, amik már mind Magyarországon készültek.
A második Trump-adminisztráció sokkhatása a tavalyi Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián felkészületlenül érte Európát. Mire jutottak egy évvel később? És mi a realitás?