A honvédséget átszabták és civiltelenítették, a mostani tárca aratja le az elmúlt évtized haderőfejlesztésbe tett munkáját, közben a magyar katonák nemzetközi szerepvállalása soha nem látott mértékű a honvédelmi miniszter szerint.
Kár, hogy ennyit kellett rá várni, de jobb később, mint soha. Az elmúlt évek legnagyobb védelmi beszerzéséről állapodott meg szóban az Orbán Viktor vezette küldöttség Washingtonban, ezzel Magyarország is beáll a HIMARS rakétarendszer vevőinek a sorába, amely egyre hosszabb. Az üzletet már rég nyélbe üthették volna, ha rendezett a viszony a Biden-adminisztrációval. Így most annyi történt: többéves csúszással jöhetnek azok a fegyverek, amikre korábban vágyott vagy szerződött a honvédség.
A Honvédelmi Minisztérium válaszol. Ezzel visszaállították a honvédség légi szállítóképességét. Jó hete volt a légierőnek, három új L–39 Skyfox gép is érkezett.
Az európai nagyok álma, hogy a hatodik generációban már ne az amerikaiaktól kelljen vadászgépet venni. A kontinens széttöredezett védelmi ipara miatt azonban ez csak összefogással mehet, ám az FCAS nevű fejlesztési program már hónapok óta áll, mivel a rivális hadiipari cégek együttműködése közel sem zökkenőmentes.
A fegyveres konfliktus szélén álló Nigériát a keresztények védelmében fenyegette meg támadással az amerikai elnök. Erőszak valóban van, de nemcsak a keresztényeket ölik, hanem mindenkit.
Berlin modernizálja a Bundeswehrt, a legnagyobb nyertesek a német cégek, de a kritikus területeken marad az amerikai függés. A fegyverkezés enyhíti az európai hadiipar problémáit, ugyanakkor a strukturális gondok megmaradnak.
Az amerikai–ausztrál ritkaföldfém-megállapodás oldalvizén Donald Trump bejelentette, támogatja a nukleáris meghajtású tengeralattjárók eladását Canberrának. Nem gondolta mindig így. Megpuhításához kellett egy jó adag ausztrál pénz, tűrőképesség és jópofizás is.
A Z generáció fiataljai kezdték a lázadást, és a katonák fejezték be a hatalomátvételt Madagaszkáron. A hadsereg nem először avatkozott be politikai válság idején, de legtöbbszőr át is adta az irányítást.
A ritkaföldfémexport korlátozását fegyverként használja Kína az USA elleni kereskedelmi háborúban, de a hatását az egész nyugati védelmi szektor is megszenvedheti.
Sokáig „elvi alapon” ellenezte a kormány az uniós kölcsönből történő fegyverkezést, de mára olyannyira túllépett morális gátlásain, hogy az egyik legnagyobb összeget kérte a haderőfejlesztési SAFE-hitelből. Megnéztük, mire lehet elkölteni a kapott 16,2 milliárd eurót, és ki jár jól ezzel. A közös európai védelmi hitel történelmi jelentőségű, mely gazdasági előnyei mellett számos kockázatot hordoz. Elemzés.
A felszín alatt forrongó Nepál korrupt kormánya betiltotta a közösségi médiát. Néhány nappal, meglincselt politikussal és felégetett palotával később a fellázadt fiatalok Discordon választottak új kormányfőt. Sushila Karki az ország első női miniszterelnöke.
Látványos katonai parádéval vállalta nagyhatalmi státuszát Kína. Öt új, atomtöltet hordozására alkalmas és az USA kontinentális területét is elérő rakéták bemutatásával jelezte, hogy Washington, Újdelhi és Moszkva után ő is birtokolja az úgynevezett nukleáris triád minden elemét. A Kína atomarzenáljának bővítése és modernizációja régóta sejthető volt. A paradigmaváltás, hogy Peking ezt már is nem is titkolja.
Trump győzelmi terve elkészült: Ukrajna menjen bele számára rendkívül fájdalmas engedményekbe, Oroszország pedig tűrje el, hogy Kijev a NATO-hoz hasonló védelmi garanciákat kap. Ha az elrettentést célzó eszközök túl erősek, Putyin nem fog belemenni, ha túl gyengék, akkor nem védik Ukrajnát. Elemzés.
Az Ukrajnának szánt 100 plusz 50 milliárd dollár értékű vásárlás és beruházás óriási összeg, mely ha a diplomáciai helyzeten nem is biztosan, a katonain garantáltan segít. Trump pedig már a kiemelkedő ukrán drónipar technológiai transzferjét is szem előtt tartja, amelynek épp most avatták legújabb büszkeségét, a Flamingót.
Eljött a drónok kora, ami alapjaiban változtatja meg a hadviselést. Ukrajna és Oroszország innovációban az USA előtt jár, egyre újabb, gyakran abszurd megoldásokkal próbálnak egymás elé kerülni. A helyi sajátosságok és a kényszer páratlan innovációs ökoszisztémát hozott létre. A kérdés, hogy kell-e menni az árral, vagy végleg kidurran a drónlufi, amint megtalálják az ellenszert.
A szokásos külsőségek közepette zajló augusztus 20-ai tisztavatás sem feledtetheti: a magyar honvédelmi reform és haderőfejlesztés lényegében megfeledkezett a katonai felsőoktatásról.
Az EU soros elnöke, Dánia belevágott a blokk migrációs politikájának reformjába. A jelszó: kívül tágasabb. Az e témában korábban liberális Dánia az utóbbi években Európa egyik legkeményebb rendszerét építette ki, amit most az egész unióra kiterjesztene. De hiába sodródik Európa egyre nagyobb része a magyar nézőponttal hasonló platformra, Orbánék így is egyedül vannak.
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. A miniszterelnök több tényező – migráció, fegyverkezési verseny, blokkosodás, fegyveres konfliktusok száma és nagyhatalmi rivalizálás – alapján állítja, hogy küszöbön a következő világégés. Megnéztük, milyen statisztikákat használt a miniszterelnök, és mi igaz az állításaiból.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.
Magyar mintára, helyi gyártással Románia az elsők között választhatja az új gyalogsági harcjárművet. A helyi iparral együttműködő gyártókapacitás mellett képzést, karbantartást és szervizelést is odavisznek a németek.
