A védelmi és űripari porfóliót építő 4iG egy sor amerikai vállalattal kötött megállapodást.
Geostacionárius kommunikációs műhold beszerzéséről írt alá szerződést a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. és a Northrop Grumman hadiipari vállalat. A már kipróbált GEOStar-3 platformra épülő műholdat, mely kategóriájában az első magyar eszköz lesz, 2030-ban veheti át a magyar fél. A 4iG hangsúlyozta: a most aláírt tranzakció a HUSAT-programjuk (Hungarian Satellite) eddigi legnagyobb nemzetközi ipari együttműködését jelenti „több száz millió dollár” értékben.
A Northrop Grumman képviselői a Fidesz és Orbán Viktor mellett kampányoló J. D. Vance amerikai alelnök delegációjával érkeztek Budapestre, ami miatt Sárhegyi István, a 4iG S&D elnök-vezérigazgatója történelmi jelentőségűnek nevezte a napot. Beszédében kifejtette, hogy a jelzőre még egy oka volt: ugyanis rekordot döntött a Földtől 400 ezer kilométerre eltávolodó Artemis-misszió, melyben szintén volt része a mostani tárgyalópartnereinek. Sárhegyi hozzátette, hogy a mostani műholdbeszerzéssel „csak” 36 ezer kilométert céloznak.
A kisebb méretű műholdak gyártásával és teljes körű technológiai hátterével veti meg a lábát az űriparban a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. – mondja Sárhegyi István vezérigazgató, aki emlékeztet rá, hogy a magyar űripar hagyományai Farkas Bertalan űrrepüléséig nyúlnak vissza.
A geostacionárius pályán mozgó kommunikációs műhold olyan eszköz, amely pontosan a Föld forgási sebességével kering, így lényegében egy fix pontot fed le (ami akár a Föld harmada is lehet), és állandóan rendelkezésre áll. Sárhegyi úgy fogalmazott, hogy most ennek a kategóriának a Rolls-Royce-át szerzik be. (Kellően vicces módon az ikonikus brit autómárka is már inkább a hadiiparból él.) A műholdak kettős felhasználásúak, így katonai értelemben is jelentőséggel bírnak.
Az amerikai Northrop Grumman a világ negyedik, s Amerika harmadik legnagyobb védelmi ipari vállalata. Olyan haditechnikai eszközök kötődnek a céghez, mint a B-2 Spirit és a B-21 Raider stratégiai bombázók, de az űriparban is aktívak. A 2024-ben jegyzett 41 milliárd dolláros árbevételének 89 százaléka a hadiiparból származott.
Továbbá a két cég kibővíti a tavaly decemberben aláírt keretmegállapodását. Drónelhárítási rendszerek és precíziós irányítórendszerek területén is közös programokat indítanak. Stephen O’Bryan, a Northrop Grumman alelnöke arról beszélt a szerződés aláírásakor, hogy a magyar partnerség jó alap a regionális együttműködésekhez. Kiemelte, hogy gyorsan haladnak a munkával, a 4iG-vel novemberben kezdtek tárgyalni.
A 4iG az évtized végéig nyolc, alacsony Föld körüli pályán működő földmegfigyelési műholdat is fel akar bocsátani, amiket a martonvásári technológiai központjában állítanak elő a céghez tartozó Remred gyárában, melyet 2026 végén adnak át, s jővőre kezdi a gyártást. A műholdak földi antennarendszerét a német Vertex, a képalkotó rendszereket a dél-koreai TelePIX, a SAR-radartechnológiát az olasz MetaSensing biztosítja.
Ágyúöntő kerestetik: az állam túlad a gondosan építgetett hadiipari portfóliójának nagy részén, és ehhez egyetlen hazai piaci szereplőt jelölt ki, a 4iG-t, amely egy jelenleg még erősen veszteséges, de hatalmas potenciállal rendelkező ágazatba vásárolja be magát. Az üzlet csak exporttal lehet nyereséges, ami nemzetközi próbatétel elé állítja az új tulajt. Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral, és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Az eredetileg távközléssel foglalkozó 4iG az elmúlt években erőteljesen terjeszkedik a védelmi és űriparban, portfólióját pedig a 4iG S&D alá szervezték. Mint a HVG megírta, a 4iG közel egy éve állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hogy stratégiai többséget vásárolnak az N7 hadiipari holdingban lévő vállalatokban. Mostanra a magyar cég 75 százalékos részesedést plusz egy szavazatot szerzett a legfontosabb hazai védelmi ipari cégekben. A konstrukció értelmében az ingatlanok az államnál maradtak, amiért a 4iG bérleti díjat fizet.
Sárhegyi elmondta a HVG kérdésére, hogy eddig jó tapasztalataik vannak az átvett cégekkel, amikkel munkához is láttak. Ez leginkább szerződések és együttműködések kötésében érhető tetten.
Az Apex Technology vállalattal kisműhold-sorozatgyártás meghonosításán dolgoznak. A védelmi területén az L3Harris és a Lockheed Martin partnereként a HIMARS rakétarendszerek hazai járművekre történő integrációját tűzték ki, amit a Czechoslovak Grouppal közösen, a Rábán keresztül készítenek HUMARS néven. A cseh hadiipari cég egyébként kisebbségi részt szerzett a 4iG-hoz kerülő, aknavetőkkel foglalkozó Hirtenberger Defence-ben is. Továbbá párbeszédet fojtatnak a vezető amerikai kisműholdplatform-gyártó Apex Technologyval egy közös vállalat megalapításáról, amely egy Európában megvalósuló, sorozatgyártásra optimalizált kisműholdgyártási kapacitás kiépítését célozza a műhold-konstellációk kiszolgálására.
2023-ban még csak egy harcjárművet gyártottak, és ágyútűzzel ellenőrizték a munkát, két évre rá húsz páncélos jött ki a gyárból, mostanra pedig már mindenki tudja, hogy mit kell csinálni – mondja a zalaegerszegi Rheinmetall-gyár vezérigazgatója, aki kollégáival kulisszatitkokról is mesélt a HVG-nek: hogyan építenek Magyarországon a semmiből hadiipart. Bejártuk a német hadiipari vállalat csúcstechnológiával teletömött zalaegerszegi üzemét, ahonnan a világ egyik legmodernebb harcjárműve, a Lynx – magyarul Hiúz – gördül ki, amelyet elsőként a Magyar Honvédség rendszeresített.
A terjeszkedő 4iG részvényárfolyama viszont – mint a HVG cikke kifejti – nyomás alá került, miután az Európai Bizottság csak Magyarországnak nem hagyta jóvá a kormány által megpályázott több mint 17 milliárd eurós uniós védelmi SAFE-hitelt. A befektetői bizalmat tovább gyengíti, hogy közvélemény-kutatások a Tisza Párt jelentős előnyét mutatják a kormánypártokkal szemben, mivel az ellenzéki párt győzelme esetén a 4iG piaci pozícióinak és állami megrendeléseinek felülvizsgálatát ígéri, az állami hadiipar privatizációjára pedig kapásból azt mondta Magyar Péter, hogy visszacsinálják.
Elveit meghazudtolva a magyar kormány lehívná az uniós védelmi gigahitelprogramból, a SAFE-ból igényelt pénzt, de elképzelhető, hogy az EU ezt is jogállamisági feltételekhez köti. Az sem segíti a helyzetet, hogy tudni lehet: a gazdasági tárca védelempolitikai fejlesztés helyett deficitalapú finanszírozásra vetné be a befagyasztott EU-s pénzek értékével vetekedő összeget.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
