Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A KNDS túlzott francia dominanciától fél, de Berlin oltalma nélkül is kitartanak a bevezetés mellett. Közben a Czechoslovak Group is érdeklődik a cég iránt.
A KNDS, német–francia hadiipari cég néhány hónapon belül tőzsdére menne, ám a bevezetést hátráltatja a berlini kormánykoalíció döntésképtelensége a nyilvános részvénykibocsátás előtti részesedés megszerzésének mértékében. A KNDS 2015-ben jött létre a német családi kézben lévő Krauss-Maffei Wegmann és a francia állami Nexter összeolvadásából, azóta is egyenlő (50–50 százalékos) részesedéssel. A cég olyan eszközöket gyárt, mint a Magyar Honvédség által is rendszeresített Leopard harckocsi vagy a Caesar önjáró löveg.
A KNDS egy Berlinnel kötött megállapodás nélkül is kitart a tőzsdére lépés mellett, de enélkül problémát jelenthet a túlzott francia dominancia a Bundeswehr egyik legfontosabb beszállítójánál. Bár a német kormány a tőzsdei bevezetés után is vásárolhatna részesedést, a várhatóan jelentősebb rész megszerzése akkor már bonyolultabb lesz. A kormánytagok nem tudnak megállapodni a vásárolni kívánt részesedés mértékéről: a gazdasági minisztérium 30, a védelmi minisztérium 40 százalékot akar, hogy egy későbbi részvénykibocsátással se híguljon fel a részük.
https://hvg.hu/360/20260108_rheinmetall-gyar-zalaegerszeg-lynx-gyalogsagi-harcjarmu-magyar-hadiipar-nemetorszag-honvedseg
Szempont az is, hogy Párizs mondjon le a német állami érdekeltséget meghaladó részesedéséről, hogy egyenlő arányban legyenek képviselve a cégben. A két európai hatalom hadiipari együttműködése eddig sem volt zökkenőmentes – mint azt a közös vadászgépfejlesztés kisiklott esete is mutatja, ahol Berlin és Párizs nem tudja összehangolni az Airbus és a Dassault szempontjait –, de a versenyképességhez összefogásra és mindenekelőtt pénzre van szükség.
Jean-Paul Alary, a KNDS vezérigazgatója tavaly azzal indokolta a tőzsdei bevezetést, hogy a cégnek európai hadiipari óriássá kell válnia, de ehhez a tőkeszerkezet átszervezésére vagy olyan tőkeinjekcióra van szükség, amilyet egy tőzsdei részvénykibocsátás tenne lehetővé. A nyár első felére várható bevezetéstől 15–20 milliárd eurós piaci kapitalizációt remélnek. Hozzátette: tőzsdei cégként jobb eséllyel tudnak együttműködést kialakítani a többi európai védelmi ipari szereplővel.
A Financial Times londoni napilap – mely néhány napja először írt a fennakadásról – újabb cikke már arról számol be, hogy a Czechoslovak Group (CSG) cseh hadiipari cég tett javaslatot a részesedés vásárlására a KNDS-ben. A CSG, amelynek részvényei a januárban történt 30 milliárd eurós tőzsdei bevezetése óta folyamatosan – és egy átvilágítás után egyre drasztikusabban zuhannak – néhány hete tett ajánlatot a KNDS-nek. A lap szerint ugyanakkor politikai szempontok miatt kicsi az esélye annak, hogy odaengedik a cseheket.
https://hvg.hu/360/20260210_michal-strnad-czechoslovak-group-tozsde-milliardos-fegyvergyarto-4ig-raba-dunaferr
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra hivatkozott, hogy az új kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása.