A háború megmutatta, hogyan folytat különleges katonai műveletet Amerika. A majdnem tökéletes precizitással, ám a fegyvertartalékok felemésztésével végrehajtott kampánnyal mindent megvalósított, amit katonai szempontból elérhetett, de politikai céljai így is messze vannak.
A foglyokat a külügyminiszter hazaviheti a gépével Oroszországból – Orbán Viktor kérésének megfelelően.
Mivel teljesen ellentétes lenne az ukrán érdekekkel, a nemzetbiztonsági szakértő szerint kizárt egy ukrán támadás magyar energetikai infrastruktúra ellen. Ellenben azt valószínűnek tartja, hogy a kommunikációs előkészítés után most lép a megvalósítás szakaszába egy hazai vagy orosz hátterű hamis zászlós művelet. Ugyancsak furcsa, hogy ha valóban lenne ilyen támadásról tudomása a kormánynak, akkor miért nem fordul szövetségeseihez, a NATO-hoz.
A kelet-magyarországi dandár a honvédség második alakulatként vehette át az első Lynx gyalogsági harcjárműveit, amik már mind Magyarországon készültek.
A második Trump-adminisztráció sokkhatása a tavalyi Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián felkészületlenül érte Európát. Mire jutottak egy évvel később? És mi a realitás?
A katonák egy részénél is kiverte a biztosítékot a Fidesz kivégzős AI-videója – értesült a HVG. Ráadásul nem csak ez okozhat fejfájást a honvédelmi tárcánál: a videó aligha csinál kedvet az egyenruhához, miközben jelentős összegekből igyekeznek felpörgetni az önkéntesek toborzását. Mindemellett az AI-képsorok vert seregként ábrázolják azt a katonaságot, amiről tetemes közpénzből propagálja a kabinet, hogy ütőképes, kiválóan képzett, csúcstechnikával ellátott. És akkor még ott a kérdés: vajon miért nem készített hasonló videót a Fidesz a magyar katonai áldozattal, sérüléssel járó afganisztáni, boszniai, koszovói missziókról?
1140 lóerős, 18 literes turbófeltöltős dízelmotor hajtja annak a gyalogsági páncélozott harcjárműnek a lánctalpait akár 70 km/h-val, amely a világ jelenlegi legmodernebbje, és Zalaegerszegen gyártják. A gyárban jártunk, ahol persze elmondták, miért nem tank az, amit gyártanak, hogyan lesz egy szenvedélyes makettezőből termelési osztályvezető, Paul Walf, a gyár vezérigazgatója pedig a magyarországi hadiipar megalapozásáról és kulisszatitkairól beszélt a HVG-nek.
Elveit meghazudtolva a magyar kormány lehívná az uniós védelmi gigahitelprogramból, a SAFE-ból igényelt pénzt, de elképzelhető, hogy az EU ezt is jogállamisági feltételekhez köti. Az sem segíti a helyzetet, hogy tudni lehet: a gazdasági tárca védelempolitikai fejlesztés helyett deficitalapú finanszírozásra vetné be a befagyasztott EU-s pénzek értékével vetekedő összeget.
Nem látszódik a közös nevező a Davosban debütáló és az ENSZ alternatíválajént keretezett Béketanácsban. A meghívott tagság harmadával összeállt Donald Trump békeklikkje. Amerika hagyományos szövetségesei távol maradtak, Magyarország viszont szerepet vállalna az eddigi világrend lebontásában.
Az amerikai haditengerészetet is újra naggyá tenné Donald Trump, ehhez nem is kell más, mint az Arany Flotta.
„Amikor a tél próbára tesz, a Magyar Honvédség válaszol” – hangzatos szlogenekkel, látványos képekkel asszisztálta végig a honvédelmi miniszter a legkeményebb téli napokat. A katasztrófavédelem részletes adatsorából kiderül: még a létszámot sem kellett megemelniük, úgy is ellátták minden feladatukat, míg a honvédek nagyrészt stratégiai tartalékot képeztek.
Az USA fellépett az árnyékflottákhoz sorolt tankerhajókkal szemben, amelyeknek működése és elfogása is sok kérdést felvet tengerjogi szempontból. A művelet jogi útvesztőiben Lattmann Tamás nemzetközi jogász segít eligazodni.
Kína sikerrel irányította át a kivitelét, de belső strukturális, valamint pénzügyi okai is vannak a számos kockázatot hordozó rekordnak.
A háborúzás soha nem lesz klímasemleges. A fegyveres konfliktusok súlyosan károsítják a környezetet is, a klímaváltozás viszont indukálja a konfliktusokat. Interjú Kovács Erikkel, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával.
2023-ban még csak egy harcjárművet gyártottak, és ágyútűzzel ellenőrizték a munkát, két évre rá húsz páncélos jött ki a gyárból, mostanra pedig már mindenki tudja, hogy mit kell csinálni – mondja a zalaegerszegi Rheinmetall-gyár vezérigazgatója, aki kollégáival kulisszatitkokról is mesélt a HVG-nek: hogyan építenek Magyarországon a semmiből hadiipart. Bejártuk a német hadiipari vállalat csúcstechnológiával teletömött zalaegerszegi üzemét, ahonnan a világ egyik legmodernebb harcjárműve, a Lynx – magyarul Hiúz – gördül ki, amelyet elsőként a Magyar Honvédség rendszeresített.
Mi most tesszük le egy európai védelmi ökoszisztéma alapjait – mondta a HVG-nek adott interjúban a német hadiipari óriás, a Rheinmetall szóvívője, Philipp von Brandenstein. Szerinte hiba volt, hogy a kontinens elhanyagolta a hagyományos fegyvereket, amiből most Magyarország tevékeny részvételével próbálják megteremteni a kínálatot.
Mit lehet tenni, ha erőszakkal, de hivatásos katonák nélkül kell megoldani valamit külföldön? A válasz ugyanaz, mint bármikor a történelemben: fel kell keresni a privát szférát. A szakma a magánkatonai szféra gyors növekedését jósolja keresleti és kínálati oldalon is.
Az új, Port-Szudánba tervezett haditengerészeti támaszpontjáról az oroszok kis túlzással szabad szemmel látnak rá a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonalára, aminek veszélyeztetéséhez nincs szükség nagy erőfeszítésre.
Átadták a német hadiipari óriás, a Rheinmetall negyedik magyarországi üzemét. Noha a másik hárommal ellentétben a szegediben nem elsősorban katonai, hanem civil piacra gyártanak majd alkatrészeket, közvetve ez is a német hadiipart segíti majd. A Rheinmetall ugyanis azért szervezte ki Magyarországra járműipari kapacitásait, hogy németországi üzemei átállhassanak hadiipari termelésre.
A NATO stratégiájában mindig meghatározó volt, hogy mennyi idő alatt tud felvonulni a szövetség keleti határán. Brüsszel Katonai Schengen néven mutatott be reformot a haditechnika mozgatásának útjában álló akadályok lebontására.
