A négyoldalú tárgyalásokat leértékelte az amerikai külügy, miután Volodimir Zelenszkij felszólalt a nyilvánosságra került béketerv ellen. Washington már azzal fenyeget, hogy otthagyja az egészet, ha nem lesz béke, közben készülnek a moszkvai találkozóra is.
A mesterséges intelligenciával működő arcfelismerő programok rendvédelmi használata Amerikától Kínáig számos ellentmondást szül. Az EU alapvetően korlátozza a módszert, ám a rendészeti és nemzetbiztonsági célra kiskaput hagy, és ezzel a lehetőséggel egyre többen szemezgetnek.
Miközben továbbra is érvényes a nemzetközi elfogatóparancs Benjamin Netanjahu ellen, az izraeli miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tiszteletbeli Polgára lett pénteken. Vele együtt eddig öten kapták meg ezt az elismerést.
A nemrég bemutatott európai védelmi stratégia a kiadások mellett az EU hadiiparát is felpörgetné, és protekcionista intézkedéssel csökkentené a jelenleg magas amerikai katonai import részesedését. A Trump-adminisztráció nem örül, szerintük ez illetlenség.
Nagy nehezen meghirdette átfogó védelmi stratégiáját az EU, ám kérdés, az elég lesz-e a katonai kiadások és az európai hadiipar felpörgetésére, valamint az USA-tól függés csökkentésére.
Ukrajna majdnem ezer százalékkal növelte a katonai beszerzéseit, Oroszország fegyverexportja soha nem látott mélységbe zuhant, és Franciaország elfoglalta a második helyet. Európa fegyverkezne, de sok a külső beszállító, Kína pedig piacot keres, de mindenkinek gyanús.
Az ukrán hadsereget alaposan meggyöngítheti az amerikai katonai támogatás megvonása. Európa itt nem tud az USA helyébe lépni, így csak abban reménykedhet, hogy Trump meggondolja magát. Közben a tűzszüneti tárgyalásokon előrelépés történt, az ukránok és az amerikaiak megegyeztek, utóbbiak most Moszkvát igyekeznek meggyőzni, hogy fogadja el a megállapodást.
Franciaország immár sokadik történelmi ajánlata ezúttal pozitív fogadtatásra talált az orosz fenyegetés és Trump-tornádó után. Az amerikai nukleáris pajzsot lehet helyettesíteni, de a számok, képességek és doktrínák szerint ennek nem lenne kellően hiteles elrettentő ereje. Márpedig a nukleáris elrettentés elsősorban “teológiai” kérdés. Elhisszük-e, hogy Franciaország akár egy Párizst érő nukleáris támadás kockáztatásával is atomfegyverrel válaszolna például arra, hogy Oroszország atombombát dob a Baltikumra? Elemzés.
Papíron Európa az USA nélkül sem gyenge katonailag, ami a hagyományos hadieszközöket illeti, de az amerikaiak kritikus képességei rövid távon kiválthatatlanok. HVG-Ténytár.
Min Aung Hlaing tábornok és az orosz elnök csúcstalálkozóján épülő atomerőműről, fegyverexportról, kereskedelemről és kikötőépítésről is egyeztettek. A polgárháborúban álló dél-ázsiai ország legerősebb támasza Putyin, így nem is fukarkodtak a “király” jelzővel.
Magyar Péter pártkongresszusán bemutatkozott Ruszin-Szendi Romulusz mint a Tisza új katonai szakpolitikusa, és abban máris igaza lett, hogy nekiesett a komplett NER. A fő üzenet, hogy a katona maradjon a karabélynál, megalapozott vélemény, még ha Ruszin esetében nem is áll meg. A honvédelmi miniszter attitűdje viszont legalább ekkora károkat képes okozni.
A Trump-tornádó elérte Európát, és jelentős károkat okozott az uniós berendezésben. Erről a kontinens országai is tehetnek, mert oly mélyre züllesztették katonai képességeiket, hogy bénultan nézhetik, ahogy az Egyesült Államok fejük felett átnyúlva, a megtámadott Ukrajnát kikerülve közvetlenül Oroszországgal egyeztet a békéről.
Moszkva megtartaná a szíriai orosz bázisokat, miközben az ottani katonai kontingens már összecsomagolt, és a távozás véglegesnek tűnik. Az oroszok több helyre is átköltözhetnek, ám Tartusz kikötőjének elvesztése csapást mér Putyin globális geostratégiai ambíciójára, akárhol is talál új bázist.
A világ egyik legfontosabb biztonságpolitikai egyeztetési fórumán bőven volt miről beszélni: Ukrajna, fegyverkezés, védelmi kiadások és transzatlanti kapcsolatok kerültek terítékre. Amit J. D. Vance lesöpört az asztalról, és frontális támadást intézett Európa ellen, olyan mondatokkal szúrva oda, mint például az, hogy „ha az USA túlélt tíz évet úgy, hogy Greta Thunberg belebeszélt a dolgaikba, Európa is túl tudja magát tenni néhány hónapnyi Musk-kommentáron”.
A hadügy forradalmáról, a modern háborúk legfontosabb tapasztalatairól, paradigmaváltásáról és a fegyveres konfliktusok emberi aspektusairól beszélt Kaiser Ferenc és Földes András a CEU Határtalan Tudás című előadásában szerdán este.
Nem érti, hogy a kormány miért kötött védelmi megállapodást az Emírségekkel? Nincs egyedül, mi se. Viszont itt van minden, amit tudni lehet az üzletről és az olajmonarchia fejlődő hadiiparáról.
Még a megelőző évek mércéjével mérve is zűrzavaros, egyszersmind tragikus volt 2024 a fegyveres konfliktusok szempontjából.
Trump aránytalan finanszírozásra és túlzott kínai befolyásra hivatkozva léptetné ki az USA-t az Egészségügyi Világszervezetből, ám a problémás jogi folyamathoz kevésnek tűnik egy elnöki rendelet. Az amerikai hozzájárulás Washingtonból nézve aprópénz, kiesésével mégis mindenki, még az USA is nagyot veszít. Kína előtt pedig új lehetőségek nyílhatnak.
Etnikai ellentétekre hivatkozva és nyersanyagokra vadászva Ruanda és az általa támogatott milíciák offenzívát indítottak Kelet-Kongó nagyvárosának elfoglalására.
Peking megmutatta az új, hatodik generációsnak mondott repülőit, éppen amikor az amerikai légierő leállította vadászgépfejlesztési programját, és önvizsgálatot tart, hogy milyen úton induljon tovább. Elon Musknak erről is van véleménye, de hogyan döntötte be azzal a Lockheed Martin részvényeit?