Földes Márton





A nagy hadicsel: majdnem annyi pénzt húzhat ki a kormány az EU-ból, amennyit az zárolt a jogállami hiányosságok miatt

Sokáig „elvi alapon” ellenezte a kormány az uniós kölcsönből történő fegyverkezést, de mára olyannyira túllépett morális gátlásain, hogy az egyik legnagyobb összeget kérte a haderőfejlesztési SAFE-hitelből. Megnéztük, mire lehet elkölteni a kapott 16,2 milliárd eurót, és ki jár jól ezzel. A közös európai védelmi hitel történelmi jelentőségű, mely gazdasági előnyei mellett számos kockázatot hordoz. Elemzés.



A nagy rakétamutogatással Kína világossá tette, hogy az atomklub elitjéhez tartozik

Látványos katonai parádéval vállalta nagyhatalmi státuszát Kína. Öt új, atomtöltet hordozására alkalmas és az USA kontinentális területét is elérő rakéták bemutatásával jelezte, hogy Washington, Újdelhi és Moszkva után ő is birtokolja az úgynevezett nukleáris triád minden elemét. A Kína atomarzenáljának bővítése és modernizációja régóta sejthető volt. A paradigmaváltás, hogy Peking ezt már is nem is titkolja.



Formálódik az amerikai–ukrán–európai fegyverkereskedelmi háromszög

Az Ukrajnának szánt 100 plusz 50 milliárd dollár értékű vásárlás és beruházás óriási összeg, mely ha a diplomáciai helyzeten nem is biztosan, a katonain garantáltan segít. Trump pedig már a kiemelkedő ukrán drónipar technológiai transzferjét is szem előtt tartja, amelynek épp most avatták legújabb büszkeségét, a Flamingót.


Így lett Oroszország és Ukrajna világelső a drónháborúban

Eljött a drónok kora, ami alapjaiban változtatja meg a hadviselést. Ukrajna és Oroszország innovációban az USA előtt jár, egyre újabb, gyakran abszurd megoldásokkal próbálnak egymás elé kerülni. A helyi sajátosságok és a kényszer páratlan innovációs ökoszisztémát hozott létre. A kérdés, hogy kell-e menni az árral, vagy végleg kidurran a drónlufi, amint megtalálják az ellenszert.



A dán modell kreatív módszereit készül bevetni az EU a migráció megfékezésére

Az EU soros elnöke, Dánia belevágott a blokk migrációs politikájának reformjába. A jelszó: kívül tágasabb. Az e témában korábban liberális Dánia az utóbbi években Európa egyik legkeményebb rendszerét építette ki, amit most az egész unióra kiterjesztene. De hiába sodródik Európa egyre nagyobb része a magyar nézőponttal hasonló platformra, Orbánék így is egyedül vannak.


Valóban küszöbön a világháború? Megnéztük, mennyi alapja van Orbán Viktor riogatásának

Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. A miniszterelnök több tényező – migráció, fegyverkezési verseny, blokkosodás, fegyveres konfliktusok száma és nagyhatalmi rivalizálás – alapján állítja, hogy küszöbön a következő világégés. Megnéztük, milyen statisztikákat használt a miniszterelnök, és mi igaz az állításaiból.




A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.




Egy tüdőlövés diagnosztikája: Trump külpolitikája és a magyar realitás

A zajló hágai NATO-csúcs a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő, ám –mint korábban Orbán megfogalmazta – az öt százalék tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Az indokolt, de túlzott mértékű elvárás a sokadik vívmánya a washingtoni adminisztrációnak, ami szembemegy a magyar külpolitika vélt vagy valós érdekeivel. Az ECFR felméréséből az is kiderül, hogy hogy vélekednek a magyarok a hangsúlyos külpolitikai ügyekről.