Megtudtuk, kik harcolnak a Dunaferrért – meglepetés is jöhet
Egy másik tender is bekerült a képbe, azon eldőlhet, kitől kerülhet függő helyzetbe a Dunaferr.
Egy másik tender is bekerült a képbe, azon eldőlhet, kitől kerülhet függő helyzetbe a Dunaferr.
Science fictionként rém izgalmas lenne, csakhogy ez a valóság: a Set Group kétezer kisrészvényese elképesztő cselszövések közepette veszítheti el a befektetését. Ezt a filmet a tőzsdén, a hatóságok szeme láttára forgatják homályos státuszú rendezők.
A keleti pénzek az uniós hitelkeret mögött lépnek be a forgóajtón, mégis előtte érkeznek meg Budapestre. Miközben az orosz kémbank csomagol, az egyik legnagyobb kínai pénzintézet látványos külsőségek között tudatta országgal-világgal: jelen vannak Budapesten.
Vajon kinek éri meg úgy megvenni a nehézsúlyú és nehéz helyzetű Dunaferrt, hogy környezeti katasztrófát is el kell hárítania? – vethető fel a friss értékesítési felhívás alapján.
Nem teketóriázott a Dunaferr felszámolója: alig száradt meg a tinta az erre felhatalmazó kormányrendeleten, nyilvános felhívást tett közzé az acélmű működtethető javainak értékesítésére. A speciális feltételeknek csak olyan nagyágyú tehet eleget, amely előre felkészült azokra.
Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.
Jóllehet a politikai hullámokat is kavart építőipari nagyvállalat, a Szeviép 12 évig húzódó agóniája végén a hitelezők zöme hoppon maradt, egyikük milliárdos összegért perelte be a volt tulajdonost.
Nem lepték meg őket a bankcsődök, saját fejlesztésű technológiát hoznak a magyar piacra, amelyet a két ország közti látványos politikai kapcsolatoktól függetlenül választottak első bankjuk székhelyéül – állítja Engin Cubukcu, a Kasim Garipoglu török üzletember tulajdonában lévő Trive Financial Holding elnök-vezérigazgatója.
A svájci Credit Suisse és az amerikai Silicon Valley Bank megroppanása után hivatalos hazai források sietősen megjegyezték, hogy a magyar bankrendszer és a gazdaság kiváló egészségnek örvend, ám a helyzet, egyebek közt a történéseknek a forintra gyakorolt hatása, nem éppen ezt mutatja. Nem meglepő módon a befektetők sem nyugodtak.
A Trive pénzügyi csoport júliustól egy kizárólag digitálisan szolgáltató pénzintézetet alakítana a teljesen kiüresítve megvett Sopron Bankból. A török tulajdonos családtagjai különféle büntetőügyekbe keveredtek.
Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.
Felhizlalás után visszavette a nevére az Orbán család a tokaji birtokot. 2005-ig a kormányfő felesége volt, mostantól a veje a hivatalos tulajdonos.
Korai lenne pezsgőt bontaniuk a 2014-ben bebukott, az Alexandra-csoport egykori centrumvállalata, a Pécsi Direkt hitelezőinek, amiért a felszámoló a minap első fokon közel ötmilliárd forintot nyert meg nekik – a pénzt ugyanis valakik rég eltüntették.
Az illiberális orbáni rendszer működése válik láthatóvá a Schadl–Völner-ügyből: a kárvallottak számára semmilyen jogorvoslati fórum nem működik, a cinkosok bármit el tudnak intézni. A nyomozati iratokban temérdek adat van rá, a per vádiratából mégis kimaradt a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt államhatalom leleplezése.
Azok a kormányközeli üzletemberek húznának hasznot a háztartások pénzét forgató befektetési alapok menedzseléséből is, akik a saját vagyonukat titkos magántőkealapokra bízzák.
Nyolcévi nyomozás után pilótajáték-szerű manőverezéssel, fiktív tőkeemeléssel, látszólagos kölcsöntörlesztéssel és felelőtlen hitelfelvétellel vádolják Töröcskei István bankárt és 14 állítólagos cinkosát. A Széchenyi Bank bukása súlyos milliárdokba került az adófizetőknek.
A Simicska Lajossal jó kapcsolatot ápoló Töröcskei István 2014 végén lett bukott ember, amikor a jegybank bezárta a családi tulajdonban álló Széchenyi Bankot, pár hónapra rá pedig bűnszervezetben elkövetett sikkasztás miatt emeltek vádat ellene. Pántlika Borászata éveken át pusztult, végül elkelt, de a jövője még nem világos, új tulajdonosa inkább befektetésként kezeli.
Ha piaci logika alapján nem megy, a bankoknál bevált technikákkal próbálja a külföldi szereplők egy részének kiszorításával nemzeti kézbe venni a kormány a biztosítási piac felét.
Újabb források után kellett néznie a kormányfőnek, hogy az uniós pénzek elapadása ellenére is növelni tudja a személyéhez is kötődő befektetők vagyonát. Állami hitelek, válságkezelő alapok, baráti cégek jelentik a puffert, amelyek Orbán unokáit gazdagítják, a többiekét eladósítják.
Újraépítik Magyarország gazdasági függőségét azok a hatalmas beruházások, amelyek rövid távon elfedik a válságjeleket, és túlélést biztosítanak az Orbán-kormánynak. Súlyos humán és ökológiai katasztrófával fenyeget, hogy az állam válogatás nélkül csábítja ide a befektetőket.