Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Olyan sem volt még, hogy az IMF optimistább nálunk
– idézte fel a Magyar Bankholding háttérbeszélgetésén Suppan Gergely, a bankcsoport makrogazdasági elemzési vezetője azt, hogy a Nemzetközi Valutaalap kedden kiadott előrejelzésében 5,7 százalékra javította Magyarország növekedési kilátásait a korábban jósolt 3,5 százalékról, ezzel szemben náluk 5,7 helyett most már csak 5,3 százalékot várnak 2022-re, a jövő évre pedig 2,7-ről 0,4 százalékra rontották a GDP-növekedési prognózist. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év végén, a jövő év elején technikai recesszió állhat elő a magyar gazdaságban.
A prognózist elsősorban az befolyásolja, hogy az év eleji – a kormányzati intézkedések által is megtámogatott – robusztus növekedés érdemben lassulhat: a bankcsoport várakozásai szerint míg 2022-ben 6,8 százalékkal bővülhet, 2023-ban már 0,2 százalékkal mérséklődhet a háztartások fogyasztása.
A kilátásokat ugyanakkor javítja, hogy az idei, bőven két számjegyű bérnövekedés és a lakossági transzferek éves szinten felülmúlják a vártnál lényegesen magasabb inflációt. Ezt nemcsak az árkorlátozások fékezik, de az is fontos, hogy a társadalom egyes rétegeit teljesen eltérő módon érinti a drágulás – emelte ki Suppan Gergely. Azokat például, akiknél a rezsi nem növekszik, csak az élelmiszerek drágulása érinti, ami ugyan magasabb az átlagnál, ám a fogyasztásnak csak kisebb hányadát teszi ki. Akiknél viszont többszörösére nő a rezsi, kiadásaik akár 35 százalékkal növekedhetnek. Az év egészében egyébként átlagosan 14 százalékos inflációval számolnak, amely az év végén érheti el – 20 százalék fölött – a csúcspontját, és a jövő év második felében gyorsulhat fel a csökkenése: a jövő év végére már 4 százalék körüli inflációval számolnak a Bankholding elemzői, akik ugyanakkor éves átlagban még 13,6 százalékos drágulást prognosztizálnak.
Az orosz–ukrán háború érdemben felülírja a korábbi inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása továbbra sem becsülhető meg teljesen a szakértők szerint. Az inflációt elsősorban az energiaárak elszállása okozza, ami komoly gazdasági problémákat okozhat szabályozói beavatkozás nélkül: a volatilis energiapiacon kialakuló likviditáshiány például nemcsak energiacégeket, de akár bankokat is nehéz helyzetbe sodorhat. Suppan Gergely ezért szükségesnek tartja, hogy valamiféle állami vagy uniós garanciát, ársapkarendszert dolgozzanak ki a piaci szereplők segítésére. Nem ez azonban az egyetlen probléma: az idei aszály, amely például a vízi szállítási útvonalak és európai atomerőművek működésének leállását idézték elő a nyáron, a magyar gazdaság teljesítményét is negatívan befolyásolták: csupán a mezőgazdaság visszaesése egy százalékponttal veti vissza a GDP-növekedést.
A magas infláció ellensúlyozásaképp 13 százalékra emelt alapkamat csökkentése Suppan Gergely szerint 2023 második felében, lassú (50 bázispontos) lépésekkel indulhat meg, aztán ahogy gyorsul az infláció visszaesése, úgy gyorsulhat a kamatcsökkentés is. Ez azonban azt is jelenti, hogy a magas kamatszintek még jó ideig velünk lesznek.
Akárcsak a gyenge forint, amelynek az árfolyamát érdemben az befolyásolhatja, ha a kormánynak sikerül megegyezésre jutnia az uniós forrásokról – ez a politikai bizonytalanság lezárásán túl komoly devizabeáramlásra adhat garanciát, amire az országnak komoly szüksége van. Az év végére mindenesetre 395 forintos euróárfolyammal számolnak a Bankholding elemzői, akik a megegyezésben bíznak, 2023 végére pedig 390 forintos jegyzéssel számolnak.
Bár az uniós megállapodás késik, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének elérhető uniós források – hívta fel a figyelmet a sajtóbeszélgetésen Kuti Ákos, a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központjának vezetője. Ezek a források – akárcsak a kedvezményes hitelkonstrukciók – ellensúlyozhatják az emelkedő kamatok negatív hatását.
A Magyar Bankholding várakozásai szerint 2022-ben 3,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, míg jövőre mérsékelten magasabb, 3,9 százalékos munkanélküliségre lehet számítani. Ehhez hozzájárul, hogy az egyes ágazatokban most is meglévő munkaerőhiány miatt továbbra is feszes marad a munkaerőpiac – a foglalkoztatási ráta az elemzők szerint 0,3 százalékkal eshet vissza jövőre az idei, 1,1 százalékos növekedés után.
Erre az évre 16,6 százalékos bruttó átlagbér-növekedést várnak a szakértők a 20 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi extra illetménye következtében. A kérdés a jövő év: a reálbér szintjének fenntartásához ebben az inflációs környezetben 20 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség, kérdés, hogy ez vállalható-e – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely.
