A magyar irodalom könyve olyan könyv, amelyet régiek és maiak együtt írnak – mondja Lackfi János költő, aki a HVG-nek adott interjújában beszél a belső emigrációjáról, a kultúrharcról, a kollaboránsokról, Demeter Szilárdról és a Térey-ösztöndíjáról is.
A Vígszínház vezetője hitelességi válsággal küzdött a saját társulatán belül, több alkalommal felmerült a bizalmi szavazás is – állítja Csányi János rendező, aki Eszenyi Enikő riválisa a színház vezetéséért.
Továbbra sem láthatja a nagyközönség a Néprajzi, az Iparművészeti és a Közlekedési Múzeum műtárgyait, és nincs még új kiállítási helye a magyar fotográfiának és építészetnek sem. A beígért fővárosi építkezések és felújítások állnak vagy csúsznak, ráadásul a kormány előbb-utóbb elköltözteti Budapestről a Természettudományi Múzeumot is.
A két és fél éve bezárt Iparművészeti Múzeum beépített műtárgyainak bontásakor derült ki, hogy a hófehérre festett üvegcsarnok eredetileg milyen dúsan színezett volt. Legalább másfél-két év, és milliárdos összeg lenne, ha rekonstruálnák az eredeti állapotot. Nem tudni, megtörténik-e.
Megtudtuk, ki a harmadik pályázó a Szabad Tér Színház vezetésére. Az új igazgatóról döntő bizottságba a kormány „kultúrharcosokat”, a főváros pedig politikusokat küld.
Rózsa Dávid, a KSH Könyvtár vezetője lesz az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója – értesült a hvg.hu.
Bár a rendőrség a történész egyik publicisztikájára is hivatkozott, amikor idén nem engedélyezte a neonácik felvonulását az úgynevezett becsület napján, Ungváry Krisztián szerint nem lehet minden köztéri megemlékezést betiltani. A HVG-nek adott interjúban elmondta, fontosabb lenne alternatív emléktúrákat szervezni a kitörés évfordulóján.
Demeter Szilárd nem talált ki semmi újat, csak egy még le nem osztott, meg nem szállt területet a magyar kultúrában. Cikkükben bemutatjuk, hogy eddig hol és mit nyert és miben szenvedett vereséget.
Először rendez úgy valamilyen emlékévet a kormány, hogy nem Schmidt Mária a pályázható állami pénzek elosztója. A nemzeti összetartozás éve lényegében csak június 4-ig tart, és a nagyobb múzeumok is inkább csendben szeretnék letudni a trianoni megemlékezéseket.
A hivatalos kinevezésére váró Bardóczi Sándor azt szeretné, ha főkertész helyett inkább főtájépítésznek hívnák, de a lényeg, hogy mostantól minden fővárosi zöldfelület hozzá tartozik majd. A HVG-nek adott interjújában elmondta azt is, hogy szigorúbb szakmai felügyelet alá vonná a Főkert Zrt-t, több természetőrt állítana munkába és a jövőben minden budapesti beruházásnál megkerülhetetlen lesz a véleménye.
Tizennégy év után hagyta ott a színészi pályát, és lett inkább rádiós, újságíró, majd színházi sajtóreferens, de könyveket is ír. Legutóbbi regényében önéletrajzi elemeket sem nélkülözve meséli el egy vidéki színésznő szerelmi történetét. Portréinterjú Sándor Erzsivel.
A mai magyar játékfilmek - néhány kivételtől eltekintve - nem a jelenre reagálnak, hanem a múltba menekülnek - mondja Sopsits Árpád filmrendező, aki szerint jelenleg nem cenzúra, hanem öncenzúra van a szakmában, ezért nem készülnek provokatív alkotások.
Újra lesz főkertészi státusz, aminek Bardóczi Sándor a várományosa, aki szerint csak beteg fákat szabad kivágni. A Főkertért még megy a csata, a szocialistákat is érdekli a cég.
Kínában az állam már szó nélkül megfigyeli az embereket, Európában pedig hamarosan önként fogják átadni az állampolgárok a róluk összegyűjthető információkat. A Corvinus Egyetem jövőkutatója, Rab Árpád szerint a digitális forradalom a teljes kontrollnak kedvez, de ettől lesz biztonságos a mindennapi életünk.
Pártállami időket idéző hatalomra tört Demeter Szilárd és Vidnyánszky Attila a magyar kultúrában. A nevükre írt kormánypárti törvény legképtelenebb ötleteit végül épp a Fideszben fúrták meg. Az Nemzeti Kulturális Alap megmenekült, azonban a kultúrharcosok csak csatát vesztettek, nem háborút.