A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Közös főigazgatói kiállás nem lesz, de a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének kezdeményezésére a HUN-REN kutatói demonstrálni fognak a kutatóhálózat szétszedése ellen. FRISSÍTETT
Freund Tamás, az MTA elnöke bejelentette, hogy a kutatóközpontok vezetőinek kérésére az Akadémia kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztani kívánt bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat.
„Elfogadjuk, hogy a kormány nem akar velünk együttműködni, de azt nem, hogy az intézetek léte, önállósága veszélybe kerüljön” – mondja Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi és stratégiai igazgatója. Pénteken várható döntés az ügyben.
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
Lázár János attól tette függővé, hogy a magyar állam megveszi-e az örökségvédelmi hivatal hibájából az országból kiengedett Klimt-képet, ha az kell Baán László vezette Szépművészeti Múzeumnak. Megkérdeztük erről Baán Lászlót.
Belső feszültségek, rég elvétett politikai ritmus, tévedhetetlensége látszatát veszítő vezető – számos jel szerint mély sebeket ejt a Fideszen, hogy Magyar Péteren nem tud fogást találni. Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a pártban, de az egység még nem bomlott meg.
Miután Lázár János minisztériuma kiengedett egy 15 millió eurós Klimt-képet, most jogszabályváltozást ígért, és azt is felvetette, ha kell a Szépművészeti Múzeumnak a kép, megvásárolhatja az állam.
35 milliárd forintba kerül az új Mezőgazdasági Múzeum felépítése a gödöllői egyetemen, ahol 6 és fél hektáros élménygazdaság is lesz. A Vajdahunyad várát a Trianon Múzeum nézte ki, de inkább turisztikai projekt lesz, ami állítólag Orbán Ráhelt is érdekli.
Ha az állam olyan kórházfejlesztést támogat, mint a miénk, azzal valójában az adófizetőknek spórol – állítja Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont Zrt. vezére. Az állami támogatás fejében a magánszolgáltatók is több népegészségügyi feladatot láthatnak el.
Nem a sznobok vesznek részt egy ilyen együttműködésben, mert elég nagy elkötelezettség és rugalmasság kell hozzá – mondja Dezsény Zoltán mezőgazdász, aki kaliforniai mesterdiplomával Nógrád megyében, a 400 lakosú Terényben visz egy Magyarországon nemigen ismert különleges gazdaságot. HVG-portré.
Kiléphet-e a fizikai térbe a politikai lózungokban alakot öltő erőszak? A kormány a nem létező ellenséget üldözi nagyon is valóságosan, míg Magyar Péter jókedvűen piknikezik a korábbi Fidesz-szavazókkal. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi folyóiratra – tudta meg a HVG. Az áttörés elmaradt, noha a 2021–2023-ban mindössze hét számot megélt lapra, a The Continental Literary Magazine-ra elment a művészeti folyóiratok egyéves támogatása. Közérdekű adatigénylésünk nyomán választ kaptunk arra, hogy pontosan mire mennyit költöttek, de kiderült az is, miként értékeli a lapot a volt főszerkesztő, és miért hallgat Demeter Szilárd.
Digitálisan tartják számon a Tisza Szigetek tagjainak minden közösségi aktivitását, ezekkel lehet pontokat, jelvényeket szerezni, és végül a legszorgalmasabbak lesznek a vezetők és a politikusok. Mire lesz jó a hamarosan megjelenő Tisza-applikáció? Hogyan született a nagyváradi út ötlete? Mit kezdenek a több százezres közösséggel? Radnai Márk, a párt alelnöke mondta el.
A román határ szombati átlépése, a nagyváradi érkezés volt a nagy tiszás menet legszimbolikusabb része, ám Magyar Péter vándorútjához csatlakozva azt láttuk: az akció legfontosabb célja és hatása a magyar vidék felrázása volt. Hogyan jutott el a menet Romániáig? Milyen szervezési munka állt mögötte és önkéntesek milyen módon nyújtottak segítséget hozzá?
A HVG-nek és Der Standard osztrák napilapnak sikerült kiderítenie, hogy Klimt Afrikai herceg című, a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galéria által 15 millió euróért kínált a festménye Magyarországról került ki, méghozzá a magyar hatóságok megtévesztésével. Kérdés, van-e esély visszaszerezni?
Láthatóan mindenkinek, még saját lányának is fel kellett vonulnia Orbán Viktor agresszív hangulatú show-ján a hétvégén. Ezúttal a Fideszhez kötődik a háborús narratíva, míg a budapesti balhékból szándékosan kimaradó Tisza Pártnak sikerülhet megszólítania a békére vágyókat. Mi az alapvető különbség a Békemenet közönségéből formált kommenthadsereg és Magyar Péter facebookozó hívei között?
Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset, Gustav Klimt festményét, amely ötven éve magyar tulajdonban volt. Az örökségvédelmi szakértőket megtéveszthették, pedig a kép magán viselte a bélyegzőt, amely a festő hagyatéki tárgyaira rákerült.
Tucatszám hozná haza a tudósokat külföldről, Magyarországot az innovációs élbolyba repítené a kormány új szervezete. A formátum ismerős: ez az, amiben az állami források elveszítik közpénz jellegüket. Az Élvonal-programban Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós lesz a mindenről döntő csapatkapitány.
Óriási szenzációnak számított műkereskedelmi körökben, hogy Bécsben előkerült Gustav Klimt száz éve lappangó festménye. Ám találtunk arra utaló nyomokat, hogy a kép valójában Magyarországon volt korábban, és a műtárgyvédelmi hatóság tudta nélkül hagyta el az országot.
