Bár jelenleg a közvéleményt a Tisza Párt országgyűlési jelöltjeinek kiválasztása tartja lázban, egy másik „előválasztás” is zajlik. Az MTA soron következő, jövő májusi tisztújító közgyűlésén döntenek egyebek mellett az elnök, a főtitkár, az alelnökök – összesen kilenc akadémiai vezető – személyéről. Miután a jelenlegi elnök, a 2020 júliusától regnáló Freund Tamás kitöltötte a két 3 éves ciklusát, különösen nyitottnak tűnik a verseny. A HVG megismerte a Bollobás Enikő akadémikus által vezetett jelölőbizottság által lebonyolított belső szavazás eredményét, eszerint négyen vannak versenyben elnöki posztért.
A legtöbb szavazatot Perczel András 66 éves Széchenyi-díjas kémikus kapta, forrásaink szerint vele találná meg a kormány is a leginkább a hangot. Az akadémikus az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, főbb kutatási területe a biomolekulák szintézise, modellezése és térszerkezetvizsgálata, jelentős eredményeket ért el a 2-es típusú cukorbetegség, a tumoros elváltozások, az Alzheimer-kór és az amiloidózis molekuláris hátterének megértése. Korábban a Bostoni Egyetem, az Oxfordi Egyetem és az Oszakai Egyetem vendégkutatója és vendégprofesszora volt.
Másodikként Borhy László 62 éves Széchenyi-díjas régész, ókortörténész futott be. Az akadémikus a római kori hadtörténet és Pannónia provincia régészetének jeles tudósa. Egyesek szerint neki köszönhető, hogy az ELTE, amelynek rektora volt, elkerülte a magánosítást. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy leköszönő rektorként nem emelt szót az ellen, hogy a kormány az akadémiától korábban elszakított intézeteket tömörítő HUN-REN-ből a bölcsész, társadalomtudományi és gazdasági kutatóközpontokat a tiltakozások dacára az ELTE-hez csatolja.
Forrásaink szerint közöttük dőlhet el a verseny – Borhy mellett szólhat, hogy a 2002-ben leköszönt Glatz Ferenc óta kizárólag természettudós elnökei voltak az akadémiának.
Kevesebb az esélye Miklósi Ádám 63 éves Széchenyi-díjas etológusnak, aki Csányi Vilmos tanítványa, és utóda az ELTE etológia tanszékén. Munkássága nyomán vált elfogadottá, hogy egyes esetekben a kutya lett a modellje az emberi viselkedés kutatásának. Tíz éve pedig az etológia és a robotika összekapcsolásának lehetőségét kutatja. Ő valószínűleg keményebb dió lenne a kormány számára.
Negyedikként említik Pósfai Mihály 62 éves Széchenyi-díjas geológust, az ásványtan kutatóját.
Az Akadémia főtitkári pozíciójára három aspiráns szerepel a jelölőbizottság levelében: Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, Kovács Ilona pszichológus, Gelencsér András vegyészmérnök,az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője.
Első körben a jelölőbizottság az akadémikusok véleményét kérdezte meg, akik az egyes tisztségekre több személyt is jelölhettek. Maximum négy személy válhat jelöltté az egyes pozíciókra, azok, akire a közvélemény-kutatáson szavazatot leadók legalább 10 százaléka voksolt, és vállalta is a jelöltséget. A fenti névsor ezeket a neveket tartalmazza a közvélemény-kutatásban elért sorrendben, a kapott szavazatok száma és százalékok feltüntetése nélkül. Ezzel azonban nem zárult le a jelölés. Ugyanis a tudományos osztályok is ajánlhatnak személyeket a jelölőbizottság elnökének, úgy, hogy előtte az osztályon belül szavaznak róla. Erre 2026. február 8-ig van lehetőségük a osztályoknak. Ha esetleg újabb nevek merülnének fel, akkor ők is jelöltté válnak. A jelölőbizottság februárban tárgyalja meg az elnöki és főtitkári koncepciókat, a tudományos osztályok véleményét a jelöltlistákról, majd kialakítják a végleges jelöltlistákat, amit körlevélben közölnek a közgyűlés tagjaival. (Ez ellen két héten belül még lehet kifogást emelni.) A döntést pedig májusban hozza meg a közgyűlés.
Az MTA centenáriumi kiállítása, ami nemrég zárt a Nemzeti Múzeumban
Veres Viktor
Az MTA-ra is jellemző, főként a kétezres évek közepétől, hogy általában olyanokat igyekeznek vezetőül választani, akiktől azt remélik, képesek a kormánynál a szervezet kijárói lenni. Tudják, hogy a nyílt ellenszegülést a NER nem tolerálja, és nemcsak az illető személyt, hanem a szervezetet is bünteti. 2008-ban már látni lehetett a Fidesz megerősödését, nem véletlen, hogy az első Orbán-kormány egykori miniszterét, Pálinkás Józsefet választották elnöknek, ahogy Freund Tamás jobboldali kapcsolataitól is sokat remélt a szervezet. Mindkét esetben keserűen csalódnia kellett a testületnek, a kormány velük szemben is akadálytalanul érvényesítette az akaratát. Pálinkás alatt kitette az akadémiai intézeteket a várbeli épületéből, ami ma is üresen áll. Lovász László alatt elszakította az intézeteket az MTA-tól, Freund Tamás alatt pedig egyebek mellett alpári módon támadta az intézményt a kormánysajtó és több fideszes megmondóember is.
Mivel az elnökválasztás az országgyűlési választások után lesz, óvatosan lehet következeteseket levonni az eddigi aspiránsok sorrendjéből, sőt az sem kizárt, hogy új nevek is előkerülnek.
