Hamvay Péter



Hamvay Péter: Fidesz-trollhadsereg moszkvai hátszéllel

Szünet nélkül gyártják és terítik a hazugságokat az interneten a kormánypárti sejtek, adófizetői pénzből. Magyar Péter pillanatnyilag győzelemre áll, de a választások nem „most vasárnap” lesznek. Bemutatjuk az orvos rezidenst, aki nemcsak a szakmát tanulja, hanem azt is, hogy „mindent meg kell tennünk a kormányváltásért, beleértve a politikai szerepvállalást is”. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.



Hamvay Péter: First lady menni múzeum

Nagy Zsuzsanna valóban úgy jelent meg a kaposvári Rippl-Rónai József emlékmúzeumban, mintha az IKEA-ba tért volna be. Elmondjuk, hogyan kellett volna Sulyokné nagyságos asszonynak festményt szerezni a Sándor-palotába, ha nem lennének büdös prolik.


Orbánék meséi Hatvanpusztáról – és az igazság

Kármentésként adhatott interjút Orbán Győző a kormánysajtónak, hogy enyhítsék a fiát és pártját mind kényelmetlenebb helyzetbe hozó hatvanpusztai családi luxusbirtok politikai hatásait. Ám a nyilatkozat önleleplező volt: igazolta az oknyomozók állításait.



A hatvanpusztai narancsültetvény, avagy van-e hagyománya az arany vécének a magyar politika történetében?

A történelmi díszleteket kedvelő Orbán Viktor történelmi elődeinek szűkebb környezetében egyáltalán nem volt divat a hirtelen és hivalkodó meggazdagodás. Azért a korrupció nem mai találmány, olyanoktól sem volt idegen, akikről utcákat neveztek el a mai Budapesten. Ki gazdálkodott anno Hatvanpuszta helyén? Melyik korszakban kezdtek tartózkodni a legfőbb vezetők a feltűnő gazdagodástól?





Tusványosi öreg harcos vs. fiatalok – amit a koncertlázadás elárul a NER állapotáról

Egyre távolabb kerül az Orbán-rendszer a valóságtól és a fiataloktól. Olyan a helyzet, mint a késői Kádár-korban, amikor hiába volt sziklaszilárd a hatalom és szinte teljes a társadalmi kontroll: a nyolcvanas évek fiataljai – Orbán Viktor korosztálya – már nem féltek az állampárttól, kiröhögték vagy legyintettek rá, még akkor is, ha úgy tűnt, hogy a rendszer, amelyben már senki nem hitt, életük végéig velük marad.


Vettem egy lakást Pesten és Londonban egy házat, persze kölcsönnel – hogyan változott meg Bozó Szabolcs élete, mióta felfedezték?

Bozó Szabolcsot a bátyja beszélte rá, hogy tegye fel a képeit az Instagramra – és megtörtént a csoda. A 33 éves amatőr alkotó ma befutott művész, olyanok veszik a képeit, akiket korábban, csaposként, legfeljebb kiszolgálhatott volna. Hazaköltözne-e Angliából? Szeretne-e akadémiai képzést? Hogyan reagál a kritikákra? Ezeket is kérdeztük Bozótól, akinek a képei szeptember elejéig láthatók a NEO kortárs művészeti térben. HVG-Portré.


„Darwini kiválasztódást” vezetne be a Tisza az egészségügyben – interjú Hegedűs Zsolt ortopéd sebésszel

Minden évben 500 milliárd forinttal többet költene egészségügyre a Tisza-kormány, amely megalakulása után 6 hónappal átláthatóvá tenné a várólistákat, 2027 végére pedig maximum 6 hónapra csökkentené a műtéti várakozási időt. A Tisza Párt egészségügyi szakértőjével, Hegedűs Zsolt ortopéd sebésszel beszélgettünk, aki jelenleg Anglia és Magyarország között osztja meg az idejét.


Hamvay Péter: Jön a gőzös Kanizsáról

A Tisza Párt Nagykanizsán ismertetett programja mennyire értelmezhető kormányprogramként? Mennyire menthető a magyar egészségügy és a magyarok egészsége? Miért nem költenek a magyarok? Ajánló a HVG legfrissebb számából.


Fordulat a sumákolva külföldre vitt Klimt-festmény ügyében: Lázárék feljelentést tettek és levédik a képet

A hatóságot hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból Gustav Klimt Afrikai herceg című festményét – ez lett az eredménye az elsőként a HVG által megírt botrányos történet hatására Lázár János által elrendelt vizsgálatnak. A minisztérium közleménye szerint feljelentést tesznek, és kezdeményezik a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását.




Abu-Dzabi érdeklődik a Magyarországról Lázárék által kiengedett, rejtélyes múltú Klimt-kép iránt

A Hitler elől menekülő tulajdonosok 1938-ben egy nemzetközi szélhámosra bízták Gustav Klimt Afrikai herceg című képét, aki aztán soha nem adta vissza azt. Azóta Magyarországon volt a jelenleg 6 milliárd forint értékű festmény, míg Lázár János minisztériuma ki nem engedte. Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.