Közel egy órás előadásban értékelte Karácsony Gergely főpolgármester a 2019-es önkormányzati választás harmadik évfordulója után két nappal a városvezetés elmúlt három évét, valamint igyekezett egy jövőképet is felvázolni.

A főpolgármester elmondása szerint nem elégedett az elmúlt három év mérlegével – hiába sorolta fél órán keresztül, hogy szerinte milyen sokat tettek a városért – hiszen ha nem sűrűsödött volna három válság is ezekbe az évekbe, sokkal többet is tehettek volna. A három válság egyikeként a kormányzati elvonásokat azonosította: mint mondta,

számításaik szerint a kormány eddig összesen 164 milliárd forintot vont el tőlük.

A koronavírus és az energiaválság között azonban talált közös pontot: Karácsony narratívája szerint a főváros mindkét válságban a kormány előtt járt intézkedésekben, a kormány pedig elsőre ekézte ezeket az intézkedéseket, majd átvette azokat – legyen szó akár a kötelező maszkviselésről, akár a spórolásról.

A Karácsonyt kérdező Barabás Richárd külön blokkot szánt az orosz-ukrán háború fővárosra gyakorolt hatásainak, a főpolgármester ebben a keretben beszélt Budapest és saját jövőképéről is. Mint mondta, szerinte egy teljesen fekete-fehér helyzetben nem lehet a nemzeti érdeket szem előtt tartva szürkének maradni, a kormány mégis ezzel próbálkozik.

Azonban felfogása szerint minden rosszban van valami jó is: szerinte a háború legalább arra rámutatott, hogy az energiafüggőséggel kezdeni kell valamit. Karácsony szerint azonban nincs olyan út, hogy a kormány a háború árnyékában próbál olcsó gázt szerezni az agresszortól. Ezt két érvvel is indokolta: egyrészt szerinte túl magas áron teszik ezt (hiszen ezt a magas árat fizetjük meg, ha túllépjük a rezsicsökkentés nyáron szabott keretét, illetve ezt fizetik a rezsicsökkentésből kiesett önkormányzatok is), másrészt viszont azért, mert szerinte

a magyar történelem legnagyobb traumái abból fakadnak, hogy a vezetők ügyeskedni próbáltak egy fekete-fehér helyzetben és így a rossz oldalt választották.

Ha az autoriter vezető kezében fosszilis energiára épülő erőforrás van, akkor azt a saját céljára fogja fordítani, minden háború ezzel függ össze – mondta a főpolgármester, aki szerint viszont a megújuló energiából nem lehet háborút finanszírozni, így a

„klímaküzdelem és függetlenség kéz a kézben jár”.

Barabás arra vonatkozó kérdésére, hogy hogyan lehet ebből a koncepcióból városfejlesztési terv, Karácsony azt mondta, azon dolgoznak, hogy azt az energiát, amit Budapest jelenleg felhasznál, 2030-ra megtermelje magának a főváros. Mindemellett a válság közben nem lehet megszorítani: nem zárják be például közösségi tereiket, hanem melegedőket alakítanak ki bennük és rezsitámogatási rendszert is indítottak.

„Világos, hogy mit kell tenni 2030-ig” – jelentette ki a főpolgármester – „azonban ehhez túl kell élnünk 2023-at. Nem tudom, hogy fogjuk megcsinálni, de eddig valahogy mindent megoldottunk. (…)

Ha 2023-at túléljük, 2024-et megnyerjük.”

A főpolgármester szerint egy 21. századi város legfontosabb tulajdonsága, hogy szolidáris, így szerinte jelenleg az egyik legfontosabb, hogy aki teheti, vállaljon szolidaritást a pedagógusokkal és a diákokkal, és október 23-án tüntessen is velük.

„Akkor lehet 300 éves is a város, ha megmarad szolidáris közösségnek”

– zárta beszédét Karácsony.