Hálátlan, ám hősies feladat jutott Tedros Adhanom Ghebreyesusnak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának, aki megpróbálja összehangolni az egyes országok erőfeszítéseit a koronavírus terjedésének megállítására. Tapasztalata már van válságkezelésben, hiszen felépítette hazája, Etiópia modern egészségügyi rendszerét.
Libanon függetlensége óta először jelentett be fizetésképtelenséget, ami az évtizedes gazdasági és politikai krízis súlyos tünete. Ráadásul a közel-keleti országot a világjárvány is súlyosan érinti, főleg az Iránnal fennálló szoros vallási, politikai és gazdasági kapcsolatai miatt.
Az évtizedek óta legsúlyosabb hindu–muszlim összecsapások jelzik, hogy veszélybe került India világi demokráciája. Közben muszlimok milliói veszíthetik el állampolgárságukat.
Eladja felvonóüzletágát a ThyssenKrupp német acélipari óriás, hogy önmagát mentse. A néhány cég által uralt liftpiac vonzó, mert üzleti modellje tuti nyereséget kínál.
Rövidebb távokon hamarosan elindulhatnak az első kicsi, de kereskedelmi, azaz utasszállító e-repülők, de a sokkal nagyobb kerozinnal szálló gépeket csak évtizedek múlva válthatják fel.
A több mint 40 ezer éves barlangi festmény a jelek szerint a monszunidőszak eltolódása és a környező cementgyárak pora miatt van végveszélyben. Pedig ez az egyik legrégebbi példája az ember figuratív képalkotásának és misztikus gondolkodásának.
A mérsékelt jelölteket kizárta, így jelentős győzelmet aratott a teokratikus rezsim a parlamenti választáson, mégis aggódhat a rekordalacsony részvétel miatt.
A hamarosan elkészülő gigantikus etiópiai vízerőmű megcsapolja Egyiptom vízforrásának, a Nílusnak a hozamát. A folyam medencéjének országaira a népességrobbanás a jellemző, így a víz egyre fontosabb természeti erőforrássá válik.
Minden fontos kérdésben Izraelnek enged az új amerikai közel-keleti béketerv. A palesztinok jogait figyelmen kívül hagyták, ami kiszámíthatatlan jövőt ígér nekik.
Bár betiltotta a politikai pártokat és a kritikus sajtót, mégis modern államot csinált Ománból az ötven évig uralkodó Kábúsz szultán. Utódjának fő feladata megőrizni az ország függetlenségét és megállítani a gazdasági hanyatlást.
Remélhetőleg csak retorikai túlkapás marad Donald Trump amerikai elnök azon ijesztő üzenete, hogy a jövőben a teheráni csapások megtorlásául az USA iráni kulturális helyeket is megtámadhat. A páratlan iráni történelmi emlékek elpusztítása háborús bűn és barbár cselekedet lenne.
Nyíltan összecsaptak a cölibátus enyhítéséről a Ferenc pápa vezette reformerek és a XVI. Benedek fémjelezte konzervatívok a katolikus egyházban. Hogy működhet tovább a Vatikán, ha a falai között két pápa lakik?
Az ukrán utasszállító repülő tévedésből történt lelövése és az újabb kormányellenes tüntetéshullám jelzi, hogy Iránt szétfeszítik a katonai konfliktusok és a gazdasági nehézségek.
Szembekerül egymással Törökország és Oroszország a líbiai polgárháborúban, amelybe fél tucat ország avatkozott be. A harcokat futurisztikus és középkori eszközök kettőssége jellemzi.
Donald Trump a legdurvábbat választotta a neki felkínált opciók közül, amikor kilövési parancsot adott Szulejmáni iráni tábornok ellen. Teherán már meg is tette az első válaszcsapást, de úgy tűnik, nem akarnak háborút. A konfliktusnak az Iszlám Állam örülhet.
Véres és elhúzódó bosszúhadjáratra lehet számítani a Közel-Keleten vagy a világ bármely pontján az USA és Irán között, miután egy amerikai támadásban likvidálták a legnagyobb hatalmú iráni tábornokot, Kászim Szulejmánit. De nem kizárt, hogy a négy évtizede kezdődött és az utóbbi hónapokban egyre jobban elmérgesedett amerikai–iráni konfliktus akaratlanul is nyílt háborúhoz vezet a két ország között.
Az apjától kapott trombitát gitárra cserélte, egyházi fesztiválon hozta össze a sors John Lennonnal, és a Beatles tagjaként vált legendává Paul McCartney, aki félezer dalt írt, több százmillió albumot adott el, jövőre pedig ismét fellép a világ egyik leghíresebb fesztiválján.
Az arab uralkodócsaládok sokszor csak látszólag liberálisok a nők jogainak kérdésében. A férfiak elnyomása elől menekülni próbáló hercegnők sorsa gyakran házi őrizet, önkéntes száműzetés vagy halál.
A nyilvánosság előtt ritkán mutatkozik, mégis meghatározó szava van Irakban Ali al-Szisztáni nagyajatollahnak, aki Iránban született és nőtt fel, de az iraki Nedzsefben él.
Jeruzsálem Izrael oszthatatlan fővárosa, a ciszjordániai zsidó telepeket annektálják, a palesztin menekültek sorsa megoldatlan marad. Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketervét mintha maga Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ihlette volna. A palesztinok történelmi vereséget szenvedtek, és ha nem is fenyeget azonnali intifáda, a hosszabb távú következmények beláthatatlanok. A bejelentés időzítése nem véletlen: Trump és Netanjahu belpolitikai céljait is szolgálja.